13. Desktop alkalmazások a kiszolgálón
 
Az előző fejezetekben leírtak alapján a legfontosabb feladatait már megfelelően ellátja kiszolgálónk. Térjünk most vissza a grafikus felülethez és állítsuk be, hogy az alapvető munkaállomásra jellemző feladatokat is ellásson. Új programok kerülnek telepítésre, beállítások változnak. Vegyük figyelembe, hogy ezek a programok erőforrást igényelnek és a rendszer biztonságát is csökkentik. Csak akkor alkalmazzuk őket, ha tiszában vagyunk a veszélyekkel és az erőforásigényük nem veszélyezteti a kiszolgáló funkciókat.
A Centos 5 munkaállomás telepítését és beállításait részletesen tárgyalja a következő címen elérhető angol nyelvű oldal: http://www.howtoforge.com/installation-guide-centos5.1-desktop
 
    13.1. A Mozilla Firefox beállítása
 
Első lépésként a Könyvjelző eszköztárt kikapcsoltam és Kis ikonok használatát állítottam be az eszköztáron. A szebb megjelenés érdekében telepítsük a Strata reloaded kiegészítőt (13.1. ábra)
 

st
13.1. ábra

 
Telpeítsük a flash-plugin-t. A Terminal ablakban kérjünk root jogosultságot és az rpmforge tarolóból telepítsük a csomagot:
 

[pf@centos5 ~]# su -
[root@centos5 ~]# yum --enablerepo=rpmforge install flash-plugin
 
Újraindítva a Firefox-ot ellenőrizzük a működését (13.2. ábra):
 

ye
13.2. ábra

 
A panelen módosítsuk a Mozilla Firefox alapértelmezett ikonját. Jobb egérgobbal hívjuk elő az indítóikon tulajdonságait, majd magára az ikonra kattintva állítsuk be az alábbi ikont (13.3. ábra):
 
/usr/share/icons/hicolor/22x22/apps/firefox.png
 
ffikon
13.3. ábra


 
    13.2. Microsoft True Type fontok telepítése

Több program megfelelő működéséhez szükség van a Microsoft True Type fontjaira. Az első paranccsal telepítünk néhány szükséges csomagot, majd a spec állományt töltjük le, ami a fontok elérési útvonalait tartalmazza:
 
[root@centos5 ~]# yum --enablerepo=rpmforge install rpm-build cabextract
...
[root@centos5 ~]# wget http://corefonts.sourceforge.net/msttcorefonts-2.0-1.spec

Elkészítjük a spec állomány alapján az rpm csomagot és telepítjük azt:

[root@centos5 ~]# rpmbuild -ba msttcorefonts-2.0-1.spec
...
[root@centos5 ~]# rpm -ivh /usr/src/redhat/RPMS/noarch/msttcorefonts-2.0-1.noarch.rpm

Ellenőrizzük a fontokat az Open Office programban (13.4. ábra).
 

font
13.4. ábra

 
 
    13.3. Levelezőprogram telepítése
 
Az alapértelmezett levelezőprogram, az Evolution helyett én a Thunderbird-et használom. A következő parancsokkal a váltást valósíthatjuk meg:
 
[root@centos5 ~]# yum remove evolution
...
[root@centos5 ~]# yum install thunderbird
 
A panelről is távolítsuk el az Evolution ikonját és hozzunk létre a helyén Alkalmazásindító ikont, ami a Thunderbird-et indítja. Indítsuk el a Thunderbird-et és hozzuk létre levelező postafiókunkat. gmail.com postafiók esetén adjuk meg a pop.gmail.com és az smtp.gmail.com kiszolgálóneveket, majd a Postafiók beállításainál válasszunk biztonságos kapcsolatot (13.5. és 13.6. ábra):
 

gp
13.5. ábra
 
Kapcsoljuk be az üzenetek megtartása a kiszogálón opciót.
 

smg
13.6. ábra

 
A Terminal ablakába adjuk ki az alábbi parancsot és próbáljuk letölteni az üzeneteket:
 

[root@centos5 ~]# tail -f /var/log/messages
Apr  8 01:08:41 centos5 kernel: Visszautasitva (OUTPUT):IN= OUT=eth0 SRC=192.168.4.2 DST=72.14.221.111 LEN=60 TOS=0x00 PREC=0x00 TTL=64 ID=24086 DF PROTO=TCP SPT=33916 DPT=995 WINDOW=5840 RES=0x00 SYN URGP=0
Apr  8 01:08:44 centos5 kernel: Visszautasitva (OUTPUT):IN= OUT=eth0 SRC=192.168.4.2 DST=72.14.221.111 LEN=60 TOS=0x00 PREC=0x00 TTL=64 ID=24087 DF PROTO=TCP SPT=33916 DPT=995 WINDOW=5840 RES=0x00 SYN URGP=0
Apr  8 01:08:50 centos5 kernel: Visszautasitva (OUTPUT):IN= OUT=eth0 SRC=192.168.4.2 DST=72.14.221.111 LEN=60 TOS=0x00 PREC=0x00 TTL=64 ID=24088 DF PROTO=TCP SPT=33916 DPT=995 WINDOW=5840 RES=0x00 SYN URGP=0

 
A Thunderbird nem tud csatlakozni a kiszolgálóhoz és a fenti sorokból azt is látjuk, hogy miért: a tűzfal nem engedte ki a csomagokat a távoli kiszolgáló TCP 995 portjához. Engedélyezzük ezt a tuzfal.scp -ben és egyúttal a levelek elküldéséhez a TCP 465 portot is. Bővítsük az alábbi sorokkal az OUTPUT részben szkriptet és indítsuk újra a tűzfalat.
 
# Thunderbird pop gmail-hez + log
$IPTABLES -A OUTPUT -p tcp --dport 995 -j LOG  --log-prefix "possl-ki "
$IPTABLES -A OUTPUT -p tcp --dport 995 -j ACCEPT
# Thunderbird smtp gmail-hez + log
$IPTABLES -A OUTPUT -p tcp --dport 465 -j LOG  --log-prefix "smssl-ki "
$IPTABLES -A OUTPUT -p tcp --dport 465 -j ACCEPT
 
Más mail kiszolgáló használata esetén, ha szükséges, módosítsuk a portszámokat. A szolgáltatónk pop3 és smtp szervert használva megadhatjuk a célcímet is.
 
A https://addons.mozilla.org/en-US/thunderbird/addons/versions/3386 címről töltsük le a Thunderbird magyar helyesírásellenőrzőjének 1.13.1 vrzóját. Telepítsük a kiterjesztést:  Eszközök / Kiegészítők / Telepítés (13.7. ábra). Indítsuk újra a programot és levél írasokor ellenőrizzük a magyar helyesírásellenőrző működését.


xpi
13.7. ábra

 
    13.4. Betűkészlet beállítása
 
A Rendszer / Beállítások / Betűkészlet ablakban módosíthatjuk a használt betűkészleteket és a monitorunk típusának és méretének leginkább megfeleő beállításokat. Az általam használt beállításokat a 13.8. ábra mutatja.
 

tr
13.8. ábra
 
  
    13.5. Multimédiás alkalmazások
 
Ebbe a katagóriába tartozó programok nem kiszolgálóra valók. Csak akkor telepítsük őket, ha biztosak vagyunk abban, hogy nem akadályozzák gépünk elsődleges funkcióját. A zene és film lejátszásáhosz szükséges programokat a következő paranccsal telepíthetjük:
 
[root@centos5 ~]# yum --enablerepo=rpmforge install mplayer xmms-mp3 xmms-flac xmms-wma xmms-skins
 
Több mint 60 csomagot telepít a fenti parancs. mp3 kiterejesztésű fájlon jobb egérgombbal kattintva válasszuk a Megnyitás egyébb alkalmazással sor. A listából keressük ki a Hanglejátszót (13.9. ábra)
 

mp1
13.9. ábra

 
A fájl tulajdonságainál a Megnyitás ezzel ablakban válasszuk a Hanglejátszót (13.10. ábra):
 

mp2
13.10. ábra

 
Az mplayer-t hasonló módon társítsuk az avi és más film kiterjesztésekhez (13.11. ábra):

 
xmp
13.11. ábra

 
Amennyiben hibát jelezne film megnyitásakor az mplayer, a beállításoknál válaszuk a glgl2 vagy az X11 video driver-t.
 
 
    13.6. Wine
 
A Wine programcsomag segjtségével Microsoft Windows-ra vagy DOS-ra készült alkalmazásokat futtathatunk Linux operációs rendszeren. A telepítéséhez az alábbi parancsot kell kell kiadni:
 

[root@centos5 ~]# yum --enablerepo=rpmforge install wine
 
Próbáljuk ki a Wine működését egy portable programot futtava. A http://faststone.org/FSViewerDownload.htm oldalról a FastStone Image Viewer 4.0 portable változatát. Csomagoljuk ki a tömörített állományt és a FSViewer40 könyvtárból kattintsunk kettőt a FSViewer.exe programon (13.12. ábra):
 
w1
13.12. ábra
 
Telepítőprogramokat is futtathatunk, ilyenkor lértejön az Alkalmazások / Wine / Programs menüben az alkalmazásindító. A Wine-al telepítatt programok a  /home/pf/.wine/drive_c/ könyvtárba kerülnek. Az alábbi képeken az Edison4 program demó verzójának telepítéséről és működéséről láthatunk részleteket (13.13, 13.14. ábrák):
 
w2
13.13. ábra
 
w3
13.14. ábra

    13.7. VirtualBox

A VirtualBox segítségével virtuális számítógépeket hozhatunk létre. Különböző operációs rendsztereket telepíthetünk és futtathatunk ezeken a gépeken. Sok esetben segítségünkre lehet, különösen ha programok vagy egy operációs rendszer tesztkörnyezetét akarjuk megvalósítani. A VirtualBox szabad szoftver. Linux és Windows változata is ingyenesen letölthető és használható. Akár ebben a jegyzetben leírt kliens-szerver funkciókat is kipróbálhatjuk vele, hiszen a virtuális gépeketet egymással vagy a gazda gépppel hálózatba kapcsolhatjuk.
Telepítsük a dkms csomagot és függőségeit az rpmforge tárolóból:
 
[root@centos5 ~]# yum --enablerepo=rpmforge install dkms

Töltsük le a is http://www.virtualbox.org/wiki/Linux_Downloads/ oldalró l a "Red Hat Enterprise Linux 5 ("RHEL5") / Oracle Enterprise Linux 5 ("OEL5") / CentOS 5" operációs rendszerekhez ajánlott i386-os változatot. Az rpm fájl mérete körülbelül 50 Mbájt. Kettőt kattintva a fájlon, a root jelszó megadása után elindul a telepítés.
A telepítés végeztével indítsuk újra a számítógépet. root ként adjuk ki a következő parancsot:
 
[root@centos5 ~]# /etc/init.d/vboxdrv setup

Indítsuk el a programot: Alkalmazások / Rendszerezközök / Sun VirtualBox. A licenszszerződés elfogadása után az Új gombra kattintva hozzunk létre próbaképp egy Windows XP-t futtató wxp1 nevű virtuális gépet (13.14. ábra).
x1
13.14. ábra
 
A RAM méretét állítsuk 512-re, a virtuális lemez mérete legyen 5 GB. A létrejött virtuális gépen módosítsuk a tároló CD/DVD-re vonatkozó beállításait: válasszuk a Gazda eszközt, vagy adjunk meg a telepítő lemez ISO képének az elérési útját. Elindítva a virtuális gépet telepítjük az operációs rendszert. A virtuális gép alapértelmezés szerint NAT-olt hálózati kártyát kap. Elérhető az Internet, a VirtualBox címfordítást végez a gazdagép felé. Figyeljük meg a 13.15. ábrán a tracert parancs kimenetét.
 
x2
13.15. ábra
 
 
Telepítsük drivereket: Eszközök / Integrációs Szolgáltatások telepítése.
Akár működés közben is módosíthatjuk az Eszközök menüpont alatt a virtuális gépünk tulajdonságait. A Hálózati kártyák menüpontban válasszuk a Bridge-elt kártya beállítást az eh1 csatolóhoz (13.16. ábra bal alsó ablak). Ezzel a beállítással a virtuális gépünk pontosan úgy fog viselkedni, minha egy valódi számítógépet a switch-hez csatlakoztattunk volna (
13.16. ábra).

x3
13.16. ábra

Egy virtuális géphez akár négy hálózati kártyát is rendelhetünk. Hálózati kapcsolatokat is kipróbálhatunk két virtuális gép között. Akár Internet- vagy fájlmegoszást is. Ehhez a kiszolgáló funkciókat ellátó virtuális gépen két hálózati kártyát aktiváljunk. Az egyiknél a Csatlakoztatva ide legyen NAT-ra állítva, a másik legyen Belső csatoló. A munkaálomás funkciókat megvalósító virtuális gépben egy hálózati eszköz legyen Belső csatolóként beállítva.
 
 
    13.8. Torrent kliensek
 
Ebben a fejezetb
en tárgyalt programok különösen nem kiszolgálóra valók, de néha kényelmes és főleg energiatakarékos megodás, ha egy nagyobb állományok letöltéshez csak a kiszolgálót kell éjszakára bekapcsolva hagyni. A torrent kliensek közül a Deluge-t és a µTorrent-et telepítjük.
Az első telepítéséhez az alábbi parancsot kell kiadni:
 
[root@centos5 ~]# yum --enablerepo=rpmforge install deluge

Próbaképp a tuzfal.scp-ben engedélyezzük a kimenő tcp kapcsolatokat az alábbi helyre írva a fékövérrel kiemelt sorokat:
 
# NTP (pontos ido keres + log)
$IPTABLES -A OUTPUT -p udp --dport 123 -j LOG  --log-prefix "ntp-kiszolgalohoz "
$IPTABLES -A OUTPUT -p udp --dport 123 -j ACCEPT
# Ideiglenesen Torrenthez
$IPTABLES -A OUTPUT -p tcp -j ACCEPT
# Naplozz mindent, amit elutasitottal:
$IPTABLES -A OUTPUT -j LOG --log-prefix "Visszautasitva (OUTPUT):"
$IPTABLES -A OUTPUT -j DROP

Csak kivételes esetben, a letöltés idejére alkalmazzuk a fenti módosítást. Amennyiben nem használunk torrent klienst írjunk # jelet a sor elé és indítsuk újra a tűzfalat.
A Deluge kipróbálásához a http://ubuntu.com letöltési oldalán az egyik torrent fájlra kattintottam (13.17. ábra).
 
tor1
13.17. ábra
 
A Szerkeszés / Beállítások / Sávszélesség menüpontban csökkentsük a kapcsolatok maximális számát és a maximális le- és feltöltési értékeket (13.18. ábra).
 
deluge
13.18. ábra
 
Napjaink legnépszerűbb torrent kliense a µTorrent. Telepítéséhez töltsük le a http://utorrent.com oldalról a program Windows-os változatának telepítőjét (már készül, de még nincs kész a Linuxos változat). A program Wine-al problémamentsen működik. Töltsünk le a fentebb látható oldalról egy torrent fájlt, és a Torrent hozzáadása parancsal elindíthatjuk a letöltést
(13.19. ábra).
 
mtor
13.19. ábra


    13.9. NTFS fájlrenszerek csatolása

Kiszolgálónk alapértelemzett telepítés esetén nem támogatja az NTFS fájlrendszereket. Amennyiben szükség van rá, az alábbi paranccsal telepíthetjük:
 
[root@centos5 ~]# yum --enablerepo=rpmforge install fuse fuse-ntfs-3g dkms-fuse
 
Csatlakoztatva egy USB-s hordozható merevlemezt az fdisk -l parancsal kilistáztam a partíciós táblát:
 
[root@centos5 ~]# fdisk -l

Disk /dev/sda: 320.0 GB, 320072933376 bytes
255 heads, 63 sectors/track, 38913 cylinders
Units = cylinders of 16065 * 512 = 8225280 bytes

   Device Boot      Start         End      Blocks   Id  System
/dev/sda1   *           1          38      305203+  83  Linux
/dev/sda2              39        5137    40957717+  83  Linux
/dev/sda3            5138        8324    25599577+  83  Linux
/dev/sda4            8325       38913   245706142+   5  Extended
/dev/sda5            8325       10874    20482843+  83  Linux
/dev/sda6           10875       12786    15358108+  83  Linux
/dev/sda7           12787       13041     2048256   82  Linux swap / Solaris
/dev/sda8           13042       38913   207816808+  83  Linux

Disk /dev/sdb: 320.0 GB, 320072933376 bytes
255 heads, 63 sectors/track, 38913 cylinders
Units = cylinders of 16065 * 512 = 8225280 bytes

   Device Boot      Start         End      Blocks   Id  System
/dev/sdb1   *           1       12748   102398278+  83  Linux
/dev/sdb2           12749       38913   210170362+  83  Linux

Disk /dev/sdc: 320.0 GB, 320072933376 bytes
255 heads, 63 sectors/track, 38913 cylinders
Units = cylinders of 16065 * 512 = 8225280 bytes

   Device Boot      Start         End      Blocks   Id  System
/dev/sdc1               1       38913   312568641    7  HPFS/NTFS

 
Figyeljük a félkövérrel kiemelt sdc meghajtó paramétereit.