Anyanyelv kontra államnyelv az európai kisebbségek oktatási rendszereiben

2017-03-13 21:30:16 Hírek « Kiemelt hírek 413 megtekintés

Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerekben címmel szerveztek konferenciát Bocskor Andrea, Csáky Pál, Sógor Csaba és Deli Andor néppárti képviselők az Európai Parlamentben március 7-én.

 Ukrajnából a konferencián részt vett dr. Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke és dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Orosz Ildikó ismertette a Kárpátalján élő magyar kisebbség anyanyelvi oktatásának helyzetét, beszélt az utóbbi évtizedben tapasztalható, a kisebbségi jogokat érintő szűkítési törekvésekről, az ukrán gazdasági és politikai válság hatásáról a kisebbségi oktatásra.

A konferencián szerzett tapasztalatokról és a jelenlegi kisebbségi oktatási helyzetről kérdeztük Orosz Ildikót.
A kárpátaljai szakértő portálunknak elmondta, hogy ismét a nyelvi és kisebbségi kérdés határozza meg a közbeszédet Ukrajnában. Egyelőre Ukrajnában nincs kényszer arra nézve, hogy a kisebbségi törvényt megváltoztassák, mivel sem Olekszandr Turcsinov egykori, sem Petro Porosenko jelenlegi államelnök nem törölte el a regionális nyelvekről szóló törvényt, az alkotmánybíróság pedig nem döntött arról a képviselői beadványról, melyben formai okokra hivatkozva kezdeményezték a törvény eltörlését, mégis három nagyon radikális, a kisebbségi jogokat szűkítő törvénytervezetet terjesztettek be. Az ukrán hatalom egyes képviselői állandó feszültséget szítanak a nemzetiségi kisebbségekkel szemben, minden Ukrajnát ért gazdasági és politikai okért őket hibáztatva, mintha azok hiányos ukrán nyelvtudása okozná az országot jellemző, egyre kilátástalanabb helyzetet. A törvénytervezetek olyan abszurd kisebbségpolitikát vizionálnak, melyben a kisebbségi nyelvű újságokat csak akkor lehet megjelentetni, ha kétnyelvűek, a rádióműsorok is csak két nyelven szólalhatnak meg, s nagyrészt csak ukrán zenét közvetíthetnek, az istentiszteleteket/miséket és a magyarok számára szervezett magyar rendezvényeket csak abban az esetben lehet lebonyolítani, ha szinkrontolmács államnyelvre fordítja, mindezt úgy, hogy ehhez az állam anyagi támogatást egyáltalán nem ad. A XX. század történelmi és politikai eseményei átrajzolták Európa térképét, így szinte minden európai országban élnek nemzeti kisebbségek, de effajta törekvések egyikben sem figyelhetők meg.

Az oktatás terén évek óta érzékeljük ezt a mesterségesen szított nyomást, melyet az ukrán társadalom szűk rétege gerjeszt. Bár a törvényi kereteken belül radikális változások nem történtek, de két évtized alatt jelentősen szűkültek a kisebbségek jogai és lehetőségei, különösen a továbbtanulás terén. Például 2007-ig Ukrajnában minden egyetem a saját szabályzata szerint bonyolította a felvételi vizsgákat. Ukrajna 2006-ban csatlakozott a bolognai folyamathoz, melyet azért hoztak létre, hogy megteremtsék az egységes felsőoktatási teret, átjárhatóak legyenek az egyetemek, s amely szerint esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést kell biztosítani minden érettségizőnek. Ukrajna azonban az egyenlő hozzáférést úgy értelmezte, hogy az egységes központosított felvételire tért át. Központilag határozzák meg, hogy mely tárgyakból kell felvételi vizsgát tenni egy adott szakra. 2007-ben vezették be a minden szakra kötelező ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelést. Korábban mindenki abból a nyelvből és irodalomból tett vizsgát, amely az oktatás nyelve volt: az ukrán ukránból, az orosz oroszból, a román románból, a lengyel lengyelből, a magyar magyarból stb… Ez igazságos volt, mert ez volt az érettségiző anyanyelve, ezt és ezen tanult 11 éven keresztül. Jelenleg a magyar kisebbségnek az ukrán anyanyelvű diáktársaikkal egyenértékű megmérettetésen kell részt venniük ukrán nyelvből és irodalomból, ahol azt a tesztet kérik számon rajtuk, amit az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett és ukrán szakra felvételizőtől. Ennek következtében a magyar iskolák végzős diákjainak jelentős hányada nem tudja elérni a továbbtanuláshoz szükséges ponthatárt, és kiszorul a felsőoktatásból – hangsúlyozta a Rákóczi-főiskola rektora. Válaszként a minisztérium nem az esélyegyenlőség visszaállítását tervezi, hanem a kisebbségi nyelvű oktatás megszüntetését és átvezetését a teljes ukrán nyelvű oktatásra. 2017-ben ismét érvényesíteni szeretnék egy 1997-ben létrehozott, azonban a kisebbségek által elvetetett koncepciót, melynek értelmében minden kisebbségi iskolának fokozatosan át kell térnie az ukrán tannyelvű oktatásra.

Felháborító az a helyzet is, hogy kettős mércét alkalmaznak a kisebbségekkel szemben. Ukrajna Európa felé törekszik, háborús helyzetben áll Oroszországgal, az orosz mégis lehet vizsgatárgy, az európai nyelvekből – szlovák, román, lengyel, bolgár, magyar – nem lehet felvételi vizsgát tenni.

Az Európai Parlamentben szervezett konferencia résztvevői az ukrán oktatási helyzeten kívül megismerkedhettek az európai kisebbségek oktatási rendszereivel is. Mint megtudtuk, az európai példák nagyon sokszínűek, de a pozitív példákból Ukrajna sajnos semmit sem vett át, nem is tervezi.

A Finnországban élő svéd kisebbségnek teljes jogköre van ahhoz, hogy anyanyelvüket bármilyen szinten használják. Az olaszországi Dél-Tirolban jelentős számú német ajkú kisebbség él, mivel ez a tartomány egykor osztrák fennhatóság alatt állt. A dél-tiroli képviselő a konferencián elmondta, hogy a kisebbség oktatási rendszere egyértelműen biztosítja a kisebbségi identitás megőrzését. A kisebbségi iskolákban idegen nyelvként oktatják az államnyelvet, a többségi iskolákban pedig idegen nyelvként oktatják a környezetükben élő kisebbség nyelvét, tehát a német nyelvű iskolákban az olasz nyelv oktatása kötelező, az olasz nyelvű iskolákban pedig a német nyelv oktatása kötelező. Ennek megfelelően mindenki az anyanyelvén érettségizik, és az anyanyelvén felvételizik a felsőoktatási intézményekbe.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor elmondta, Romániában is elfogadják, hogy a román nem anyanyelve egy magyarnak, így a románt második nyelvként tanítják a kisebbségi iskolában.

A Szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Vicsek Annamária a konferencián elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra várva Szerbiában lefektették a nyelvoktatásra vonatkozó szabályokat. A szerb nyelv oktatását három különböző módszerrel és követelményrendszer szerint kívánják megvalósítani: 1. a szerb anyanyelvűek nyelvoktatása; 2. a Szerbiában honos, a szerbhez hasonló szláv ajkú kisebbségek szerb nyelvi oktatása; 3. a Szerbiában elő, de a szerb nyelvtől távol eső nyelvi kisebbség (magyarok, albánok) szerb nyelvi felkészítése.

A felvidéki oktatási helyzetről Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke tartott beszámolót.
A rendezvény zárásaként Bocskor Andrea EP-képviselő ismertette a konferencia zárónyilatkozatát, amely kimondja, hogy mindenkinek jogában áll az anyanyelvén tanulnia. A nyilatkozat a nyelvi kisebbségek számára biztosított jogok fenntartásának fontosságát és szükségszerűségét szorgalmazza. A zárónyilatkozatot a képviselők elküldik az Európai Bizottságnak, az Európai Parlament vezetésének, Ukrajna, Szerbia, Románia és Szlovákia nagykövetének, a kisebbségvédelem területén működő nemzetközi szervezeteknek, médiának, így a későbbiekben hírportálunkon is olvashatják.

Az adott témáról Brenzovics László és Orosz Ildikó tájékoztatták Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztost, valamint az Európai Parlament magyar képviselőit is.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma


Világzenei folk-dzsessz muzsika Kárpátalján
Gyászol a magyar földrajztudomány

Minden vélemény számít!