Az oktatásról szóló törvény 7. cikkelyének aspektusai: a nyelv, az oktatás, az oktatás nyelve és a nyelvek oktatása

2017-11-03 17:15:08 Hírek 395 megtekintés

Az oktatás és a versenyképes szakemberek képzése az eurointegrációs folyamatokban címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát a Munkácsi Állami Egyetem október 26–27-én.

Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora Az oktatásról szóló törvény 7. cikkelyének aspektusai: a nyelv, az oktatás, az oktatás nyelve és a nyelvek oktatása címmel tartott előadást.

A főiskola rektora jogi, politikai és pedagógiai aspektusból közelítette meg az újonnan elfogadott oktatási törvény 7. cikkelyét.

Jogi szempontból rávilágított, hogy az új oktatási törvény 7. cikkelye szembe megy számos az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekről szóló törvénnyel és a szomszédos országokkal kötött nemzetközi szerződésekkel.
A rektor asszony kiemelte, a hatalomgyakorlás négy paradigmával írható le: színház, játék, harc a hatalomért és alku. Rávilágított, hogy az országot csak a négy paradigma betartásával lehet vezetni. Fontos, hogy döntéshozatalkor kikérjék a helyi érdekképviseleti szervek véleményét is.

Pedagógiai szempontból az oktatási törvény korlátozza a kisebbségek anyanyelv használatához fűződő jogait.
A tanulás információgyűjtés, az információk értelmezése, és szintézis, azaz a lényeg kiemelése. Ez csak anyanyelven valósítható meg – fejtette ki előadásában.

A nyelv a tanulás, a gondolkodás, a világ megismerésének és a beszédnek az eszköze. Hatékony tanulás csak akkor valósul meg, ha azon a nyelven végzi az egyén, amelyen otthon beszél. Az első nyelv az, amelyet a gyerek családban sajátít el. A második nyelvet a gyerekeknek az iskolában tanítják, és az első nyelvre alapozva. A magyar tannyelvű iskolákban a gyerekek anyanyelvüket, az államnyelvet és egy nemzetközi nyelvet is tanulnak. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) kezdeményezte, hogy a magyar iskolákba ne vezessenek be harmadik idegen nyelv órákat, az erre kijelölt óraszámot inkább ukrán nyelv tanítására fordítsák.

Az anyanyelv gondozása elengedhetetlen feladata az iskolának. Különböző módszerekkel kell oktatni az első és a második nyelvet. Az első nyelvet a gyerek családja körében már elsajátítja, ennek helyes használatát az iskolában a pedagógusoknak csak fejleszteni kell. A második nyelv megtanításához elengedhetetlen a folyamatos szókincsbővítés és annak megszilárdítása.

Az államnyelv oktatásának két célja lehet: integrálni vagy asszimilálni az ukrán társadalomba az egyéneket, illetve az államnyelv oktatásának módszertani kidolgozása.

Dr. Orosz Ildikó rávilágított, hogy a jelenlegi ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsgát ukrán anyanyelvűek számára állították össze, ukrán tannyelvű iskolákban érettségiznek és ukrán filológia szakra felvételiznek. Felvételi vizsgakor szakoknak megfelelően differenciálni kellene az ukrán felvételi vizsgák szintjét. Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ honlapjára feltöltött statisztikai adatokból jól kirajzolódik, hogy a teljesen ukrán anyanyelvű települések érettségizőinek jelentős hányada sem érte el az alsó ponthatárt az emelt szintű ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán.

Az előadás végén a résztvevők lehetőséget kaptak feltenni a beszámoló alatt megfogalmazódott kérdéseiket.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma


Úszóverseny Ungváron
Fiatal kárpátaljai kutatók konferenciája a magyar tudomány ünnepén

Hozzászólás