Határtalan tudomány – Tudományos Napok a Rákóczi-főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) közös szervezésben 2018. november 6–9. között zajlottak a Tudományos Napok a magyar tudomány ünnepe alkalmából, amelynek a mottója idén a „Határtalan tudomány”.

A négynapos program két vitaesttel vette kezdetét: 6-án prof. dr. Mándrik Iván, az Ungvári Nemzeti Egyetem Egyetemes Újkor Tanszékének vezetője A történettudomány fejlődése a Kárpát-medencében címmel tartott előadást, míg 7-én dr. Kelemen Oguz, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Magatartástudományi Intézetének vezetője Új lehetőségek az orvostanhallgatók kommunikációs oktatásában címmel. Ezeket követte 8-án és 9-én a Tudományos alapismeretek képzés, valamint 9-én a XV. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciája.

A Tudományos alapismeretek képzésről Váradi Natália, a „GENIUS” JA irodaigazgatója újságírónknak elmondta: a 15 órás képzés elsősorban fiatal kutatóknak szól, amely általános ismeretekkel szolgál a kutatás alapjairól, ösztöndíjprogramokról, valamint az ösztöndíjak gyakorlati lehetőségeiről. A magyar tudomány ünnepének jelmondatához igazodva Váradi Natália aláhúzta: „Tudományágak, intézmények, országok közötti határtalan tudományos rendezvényt tartunk, ahol 16 elismert, különböző szakterületen tevékenykedő professzor és kutató tart előadásokat, és 16 fiatal kárpátaljai magyar kutató folytat eszmecserét, tanulhat egymástól ezen a rendezvényen.” Az alkalom lényege a tudomány, a tudományos kutatás alapjainak minél szélesebb körben való bevitele az oktatásba, illetve az oktatás kivitele a tudományba és a tudományos kutatásba – hangsúlyozta az irodaigazgató asszony.

A képzés ünnepélyes megnyitóján Hajgató Tamás beregszászi magyar konzul köszöntőjében a tehetséges, értelmes fiatalok támogatása és ösztönzése érdekében folytatott konzultációk, a tudományos munka fontosságát emelte ki. „A magyar tudományosság megkérdőjelezhetetlenül a világ élvonalában szerepel, magyar tudósok munkálkodnak a világ legnagyobb egyetemein, kutatóhelyein és tudományos intézeteiben. Elég, ha csak megemlítjük Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Kemény János, Neumann János, Teller Ede, Kármán Tódor vagy Wigner Jenő nevét – nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar tudományos élet nagysága felől senkinek nem lehet kétsége, főleg miután ez a névsor még hosszasan folytatódik” – világított rá. A magyarság nagyon sok tehetséges, kreatív embert adott a világnak, amit értelmezhetünk egyfajta adományként is, ugyanakkor bizonyos, hogy a kitartó munka és a megalapozott ismeretek komoly szerepet játszottak az eddig elért tudományos sikerekben – mondta el a konzul, majd hozzátette: biztos abban, hogy az előbb említett névsor a jövőben is gyarapodni fog.

A köszöntőt követően Váradi Natália nyitotta meg a képzést, aki szót ejtett a tudományos napok programjairól, amelyet mindenki számára elérhetővé, nyitottá tettek, hiszen „hisszük és valljuk, hogy a tudomány nagyon fontos és nemes dolog, de ha nem jut el a társadalom különböző rétegeihez – ahogyan Mark Nelissen biológus mondta: akkor csak egy pávatoll egy kalap tetején, amivel ékeskedni lehet” – szögezte le.

A meghívott előadók tudományterületük kiemelkedő kutatói és szakértői, akik egy-egy szakterület aktuális eredményeit, lehetőségeit mutatták be. Előadást tartott dr. Tonk Márton (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), prof. dr. Csernicskó István (II. RF KMF), prof. dr. Dávid Lóránt Dénes (Szent István Egyetem), prof. dr. Kökényesi Sándor (Debreceni Egyetem – DE), prof. dr. Varga Zoltán (DE), prof. dr. Zoltán András (Eötvös Lóránd Tudományegyetem – ELTE), prof. dr. Kocsis Károly (Magyar Tudományos Akadémia), dr. Forisek Péter (DE), dr. Pallai László (DE), dr. Palasik Mária (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Kutatási Osztálya), dr. Tarics Zoltán (Ukrán Tudományos Akadémia), dr. Györke Magdolna (Ungvári Nemzeti Egyetem), valamint dr. Huszti Ilona (II. RF KMF).

A képzés fő célkitűzései – a tudomány és a kutatómunka jelentőségének népszerűsítése, az eddigi tudományos kutatások eredményeinek bemutatása, a tudomány és kutatás jelentőségének hangsúlyozása az oktatásban, illetve az oktatás jelentőségének a tudományban és a kutatásban – kétségkívül teljesültek.

November 9-én, a XV. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciájának megnyitóján elsőként Váradi Natália köszöntötte a jelenlévőket. A konferenciára június 1-től október 1-ig volt lehetőségük jelentkezni 35 évnél nem idősebb, alapdiplomával már igen, de tudományos fokozattal még nem rendelkező kárpátaljai magyar kutatóknak. Összesen 18 fő nyújtotta be jelentkezését, akik 5 felsőoktatási intézményt képviseltek: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1 fő), Debreceni Egyetem (7 fő), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (8 fő), Pécsi Tudományegyetem (1 fő), Ungvári Nemzeti Egyetem (1 fő).  A délelőtt folyamán 16 előadást hallgatott meg a 13 kiemelkedő kutató, elismert szakember 3 különböző – humántudományi, történelemtudományi és természettudományi – szekcióban. A rendezvény célja tervszerűbbé tenni a kárpátaljai magyar tudományos és elitképzést, ösztönözni a tudományos igényű, innovatív, értékteremtő munkát a felsőoktatásban, hozzájárulni a kárpátaljai magyar fiatal szakemberek kineveléséhez, társadalmi érvényesüléséhez, valamint magyar nyelvű, tudományos fórumot teremteni a kárpátaljai magyar fiatal kutatók számára.

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul köszöntőjében aláhúzta: öröm az, hogy a beregszászi főiskolán ilyen komoly tudományos műhelyek alakultak ki, amelyek ma már nagyon rangos konferenciák és tudományos események szervezését teszik lehetővé. Ezek az alkalmak pedig nemcsak Kárpátaljáról, hanem határon túlról is vonzanak előadókat.

Az előadásokat követően a különböző szekciók vezetői összegezték az előadásokat, hasznos tanácsokkal látták el a kutatókat. Ezután átadásra kerültek az elismerő oklevelek, valamint egy kiemelkedően előadó fiatal kutatót a Kárpátaljai Magyar Akadémia Tanács felajánlásából tiszteletdíjban részesítettek: a természettudományi szekció előadói közül Papp Istvánt (DE), a humántudományi szekcióból Kész Rékát (DE), a történelemtudományi szekcióból pedig Becske Pál Zsoltot (DE). A DE Hallgatói Önkormányzatának felajánlásából Hajdu Edit (II. RF KMF) különdíjban részesült.

A konferencia részeként az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Bibó István – a tudós és államférfi című kétnyelvű vándorkiállításának megnyitójára is sor került. November 4-e nemzeti gyásznap, ugyanis 1956-ban a szovjet tankok ezen a napon vonultak be Magyarországra és verték le a forradalmat. Amikor az Országházat a szovjet csapatok körülfogták, az épületben egyedül Bibó István államminiszter maradt, mint a törvényes magyar kormány egyedüli képviselője, aki kiáltvánnyal fordult a néphez, amelyben hangsúlyozta, hogy „Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását”. A kiállítást dr. Zsidai Ágnes, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének habilitált docense mutatta be.

A tudományos napok a magyar kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával, a vitaestek és a képzés az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a konferencia a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Csuha Alexandra