Népzene és ami mögötte van

Magyar népzenei foglalkozást tartottak Beregszászban bemutatva Kodály Zoltán Székely fonó című munkájának népzenei motívumait. Szinte egy rendhagyó népzenei foglalkozáson érezhette magát a közönség. Pál István „Szalonna” és Bandája előadásában a székelység körében és más tájegységeken gyűjtött dallamok csendültek fel a színpadon, melyeket egykor Kodály Zoltán és kortársai gyűjtöttek.

A népzenét kedvelőknek, művelőknek valamint a laikusoknak is élvezhető és tanulságos volt a koncert. Az előadás során Pál István népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője bemutatta az általuk használt hangszereket is, így a jelenlévők megismerhették a kecskedudát vagy éppen az ütő gardont. Különbséget tettek a brácsa és a hegedű, valamint a moldvaiak által használt kaval és a furulya között. Előbbi fúvós hangszer ugyanis hallható volt a színpadon, ám a közönség soraiban kevesen ismerték azt. Mindezeket összevetve a beregszászi közönség ismerte a hangszereket egy-kettő kivételével, mely mindenképpen a zeneoktatók munkájának tudható be.

Az előadás egy koncertsorozat része, mely Pál István kezdeményezésére valósult meg a Csoóri Sándor Program támogatásával. „Célunk elsősorban az, hogy megismertessük a gyerekekkel különböző tájegységek népeit, hogy fogalmuk legyen róla, kik azok a székelyek, vagy moldvaiak, netán a felvidékiek. Másodsorban szeretnénk megismertetni a ma már igen ritkán használatos magyar népi hangszereket, melyek egykor szerves részei voltak a mulatságoknak” – mondta el honlapunknak Pál István. „Fontosnak tartjuk, hogy nyissunk a gyerekek felé, hogy minél többet találkozzanak a népzenével” – tette hozzá.

A koncert első helyszíne Nagyszőlős volt, majd március 4-én Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartottak előadást. Ezt követően Tiszapéterfalván, Gyertyánligeten, Aknaszlatinán, Técsőn és Visken csendülnek fel a népi dallamok.

Gál Adél
Kárpátalja.ma


Jótékonysági télűzés Beregszászban – farsangi bál a Rákóczi-főiskolán
„A magyar nyelv és a magyar kultúra elpusztíthatatlan”