Internetes tartalomszűrés iskolákban


Több kárpátaljai magyar iskola is kapott a napokban olyan tartalmú levelet a megyei és járási oktatási hatóságtól, melyben az Internet Cenzor (http://www.icensor.ru/) nevű program használatát javasolják az iskolai számítástechnikai tantermek minden gépén. Ez a program a tanulók számára nem ajánlott internetes tartalmakat (például a 18 éven felülieknek szóló oldalakat) kiszűri ugyan, ám ezek helyett egy orosz nyelvű keresési találatokat mutat, és szintén orosz internetes reklámokat jelenít meg. Bár a levélben a program 1.5. verzióját említik, a megadott linken már a 2.1. verziót találjuk. Ennek azért van jelentősége, mert az előző verzió a leírások szerint nem végzett árirányítást és nem jelenített meg reklámokat.
 
A program működése egy „fehér listán” alapszik, amely látogatható oldalakat tartalmazza. Ez a lista nem publikus, de különböző szinteket választhatunk, és mi is hozzáadhatunk ehhez a listához olyan oldalakat, melyek elérését biztosítani szeretnénk a tanulók számára.
A programot orosz nyelvű tartalmakra fejlesztették ki, jelenleg a legtöbb ukrán oldalt is kiszűri. Még az Ukrán Oktatási Minőség-ellenőrzési Központ (azaz a tesztközpont) honlapját (http://testportal.gov.ua/) sem engedi a tanulók képernyőin megjelenni. A szűrés módszere is megkérdőjelezhető, hiszen bármilyen sokrétű „fehér listát” is hozunk létre, az Internet nagy részét a program elrejti a tanulók elől. Mindez hatványozottan igaz a magyar nyelvű tartalomra: mivel a szűrőprogram mindazokat az oldalakat, melyeket listája nem tartalmaz, letilt, egyetlen magyar oldal sem érhető el, ha ezt a programot telepítjük egy számítógépre.
A kliens gépeken a program használata nehézkes, hiszen egy új oldal engedélyezését minden gépen külön el kell végezni. A program beállításainak módosítása jelszóval védett.
 
Oktatási intézményekben az Internet-hozzáférés korlátozása általában „fekete” listák alapján történik (a tiltólistára a nem kívánatos címek kerülnek). Emellett kereső-kifejezéseket, megadott szót tartalmazó internetes címeket is tiltanak. Tehát nem a hozzáférhető, hanem a tiltott oldalakat határozzák meg. Egy ilyen rendszer kiépítését tárgyalja GNU/Linux operációs rendszeren az alábbi oldal: http://kmf.uz.ua/centos/gui/. Az ott bemutatott rendszer nemcsak tartalomszűrést valósít meg, hanem felhasználói azonosítást is biztosít, és naplóállományokban tárolja a tanulók által meglátogatott oldalak listáját. Az ilyen megoldások külön kiszolgáló telepítését igénylik, megvalósításuk alaposabb informatikai jártasságot és Linux ismereteket igényel.
Amennyiben az adott intézményben erre nincs lehetőség, az Internet Cenzor programot használjuk.
 
Az alábbiakban bemutatok egy olyan rendszert, ahol a tantermi hálózat csekély módosításával csak a tanári gépre kell telepíteni ezt a programot. Két másik, szintén ingyenes, program segítségével nem csak korlátozhatjuk, de be- és kikapcsolhatjuk a tanári gépen az Internet hozzáférést minden tanulónak. Mivel csak a tanári gépen kell módosítani a szűrési szabályokat és azok a tanterem minden gépén életbe lépnek, ezt akár a tanulók kérésére is megtehetjük.
Az általam bemutatott megoldás másik előnye, hogy – amellett, hogy eleget teszünk a kötelező szűrés alkalmazásának –, nincs semmilyen megkötés az operációs rendszerre a tanulói gépeken. Bármilyen nyelvű Windowst vagy más (pl. Linux, MacOS) operációs rendszert is használhatunk. Minden elterjedtebb böngésző program támogatott: Mozilla Firefox, Internet Explorer, Chrome, Opera.
Bár a program telepítése és használata orosz nyelvű, a bemutatott beállításokkal magyar nyelvű Windows XP-re is telepíthető.

    1. A hálózat átalakítása
 
A rendszer biztonságos megvalósításához a tanári gépbe két hálózati kártyára van szükség. Gyakorlatilag bármilyen típus megfelel. Szereljük be a második hálózati kártyát, és ha szükséges, telepítsük az illesztő programokat. Csak az alábbi ábrán látható elemek legyenek aktívak és a TCP/IP beállítások legyenek a következők: IP cím 192.168.222.1, alhálózati maszk: 255.255.255.0 (1. ábra)
(amennyiben az intézményi hálózat is ez a C osztály, a 222 helyett válasszunk más számot 0 és 254 között).
 
netu
1. ábra Az új csatoló tulajdonságai (nagyítható)

Módosítsuk a hálózat topológiáját. Az újonnan beszerelt hálózati csatolóhoz csatlakoztassuk azt a switch-et, amelyikhez tanulói gépek csatlakoznak. Az eredeti csatolóval a tanári gép az intézmény hálózatához csatlakozzon. A módosított hálózatot az alábbi ábra szemlélteti (2. ábra).
 
uj top
2. ábra A módosított hálózat

A hálózat ilyen kialakítása a tanulói gépeket új alhálózatba helyezi. Ezáltal biztonságosabb is lesz a hálózatunk, hiszen a tantermi gépekről így nem elérhető az intézményi hálózat többi gépe.
 
 
    2. Automatikus IP beállítások
 
A http://tftpd32.jounin.net/ oldalról töltsük le és telepítsük a tftpd32 nevű programot. A v3.51 verziót itt is megtaláljuk: http://kmf.uz.ua/inetc/Tftpd32-3.51-setup.exe.
Ezt a programot csak DHCP kiszolgálónak fogjuk használni, ami megkönnyíti a hálózat beállítását: minden tanulói gépnek IP beállításokat biztosít.
Indítsuk el és a felbukkanó Windows Tűzfal ablakban engedélyezzük a hálózati működését. Magyar nyelvű Windows esetén ez a kapcsoló a „Tiltás feloldása” feliratú (3. ábra).
tf
3. ábra A DHCP kiszolgáló engedélyezáse (nagyítható)
 
A beállítások (Settings) GLOBAL ablakában csak a DHCP server legyen kiválasztva, minden más szolgáltatást kapcsoljunk ki.
A DHCP fülre kattintva végezzük el az alábbi beállításokat (4. ábra).
dhcp setting
4. ábra A DHCP beállításai

Oldjuk meg, hogy a Tftpd32 automatikusan elinduljon a tanári gép bekapcsolásakor. Ehhez hozzunk létre parancsikont az Indítópult mappába (5. ábra).
auto start
5. ábra Autamtikusan indul a Tftpd32

Fontos, hogy a tanári gép a tantermi gépek előtt legyen bekapcsolva, hiszen az biztosítja számukra az IP beállításokat. A tanári gép bekapcsolásakor pedig legyenek csatlakoztatva a hálózati kábelek, és működjön az új csatolóhoz kapcsolt Ethernet switch.
A tanuló gépek hálózati csatolóinak tulajdonságainál ellenőrizzük, hogy csak a Microsoft Networks ügyfél és a TCP/IP protokoll van engedélyezve (hasonlóan, mint az 1. ábra bal oldali ablakában). A TCP/IP protokoll tulajdonságainál az IP-cím automatikus kérése és a DNS-kiszolgáló címének automatikus kérése legyen beállítva. Ezek után a Tftpd32 program ablakában megjelennek azok a sorok, melyek a csatlakoztatott kliens gépek adatait mutatják.
 
 
3. Az Internet megosztása
 
Töltsük le és telepítsük a tanári gépre a FreeProxy nevű programot. A program, többek között, az alábbi címről tölthető le: http://www.softpedia.com/get/Internet/Servers/Proxy-Servers/FreeProxy.shtml. Mérete kb. 5 Mb. A FreeProxy 4.10. verzióját itt is megtaláljuk: http://kmf.uz.ua/inetc/freeproxy.zip.
A telepítést követően indítsuk el a FreeProxy-t.  A megjelenő ablak első, Proxy kezdetű sorára kattintsunk kettőt.  Az ablakban a Local binding sorban válasszuk az új hálózati csatolót és a hozzá tartozó IP címet. A következő, Remote binding jelölésű sorban az eredeti csatoló tulajdonságait válasszuk (6. ábra).
freeproxy
6. ábra A FreProxy beállítása (nagyítható)

A hálózatok tulajdonságainál módosítsuk a Windows tűzfalbeállításait: Windows tűzfal beállításának módosítása. A második, 192.168.222.1 IP című hálózati csatolón kapcsoljuk ki a Windows tűzfalat: Windows tűzfal / Speciális ablakban az adott csatoló neve előtti jelölőnégyzet (7. ábra).
tuzfal ki
7. ábra A tűzfal kikapcsolása (nagyítható)

Indítsuk el a proxy szervert az FreeProxy eszköztárának utolsó, Start/Stop kapcsolójával. Itt: Service mode / Start. Mivel a program szolgáltatásként működik, a következő indításnál automatikusan elindul.
A tanulói számítógépeken a böngészőprogram beállításainál meg kell adni a proxy szerver IP címét és a portszámot. Internet Explorer használata esetén válasszuk az Eszközök / Internetbeállítások… / Kapcsolatok / LAN-beállítások ablakot. Itt állítsuk be azt az IP címet (192.168.222.1), és a port mezőbe írjunk 8080-at.
Mozilla Firefox böngésző használata esetén a proxy server beállítását az Eszközök / Beállítások /  Haladó / Hálózat / Kapcsolat beállításai ablakban találjuk (8. ábra).
ffox
8. ábra Proxy beállítások, Mozilla Firefox

Ellenőrizzük az Internet működését a tanulói gépeken.
 
 
3. Az „Internet cenzor” program
 
A program telepítése előtt, amennyiben magyar nyelvű operációs rendszerre telepítjük, állítsuk be a cirill karakterek megjeleníthetőségét: Start / Beállítások / Területi és nyelvi beállítások és itt a nem Unicode-kompatibilis program nyelvi verziójának válasszuk az oroszt (9. ábra).
unic
9. ábra Az orosz nyelv megadása

Töltsük le a http://www.icensor.ru/soft/download/ címről a programot. Mérete kb. 14 Mb. A 2.1. verzió a http://kmf.uz.ua/inetc/InternetCensor.exe címről is letölthető. Telepítésének menetét a gyártó oldalán rövid filmen is megtekinthetjük.
Mivel a program oroszországi tartalmakra fejlesztették, a legtöbb ukrán és magyar nyelvű, a tanulóknak hasznos és fontos oldalt tiltja. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának oldala (http://www.mon.gov.ua) sem jelenik meg, a program reklámokat és találati listát mutat helyette (10. ábra).
no mon
10. ábra Tiltott oldal (nagyítható)

Indítsuk el a programot, és írjuk be a telepítéskor megadott jelszót. Adjuk hozzá az engedélyezett oldalakhoz a saját fehér listánkat. Jobb egérgombbal kattintva az ablakba betölthetjük szöveges állományból is a listát (11. ábra). Az alábbi címről http://kmf.uz.ua/inetc/feher.txt letölthetünk egy ilyen szöveges állományt, amit folyamatosan bővíteni szeretnénk. Kérem, a palferi@kmf.uz.ua címre küldjék azoknak a magyar és ukrán nyelvű internetes tartalmaknak a címeit, melyeket a középiskolai oktatásban fontosnak gondolnak. Ezekkel a címekkel is rendszeresen bővítenénk a feher.txt állományt.
sajat oldalak
11. ábra Engedélyezett oldalak

Ne gondoljuk azonban, hogy ezt a programot használva a tanuló nem juthat tiltott tartalomhoz. Egyrészt a kereső szolgáltatások (pl. google.com) saját tárhelyükön tárolják a keresett tartalmak egy részét. A tárolt tartalom megtekinthető. Másrészt tiltott tartalmakat akár e-mail csatolásként is kaphat a tanuló. Ezeket a szolgáltatásokat mégsem szerencsés tiltani, hiszen az Internet fontos, gyakran használt alkalmazása mindkettő.

Beregszász, 2011. március 9.
Pallay Ferenc
igazgató
Puskás Tivadar informatikai központ,
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola