3. A telepítés
 
    3.1. Előkészületek

Telepítés megkezdése előtt készítsük elő a hardvert és pontosítsuk az Internet szolgáltatónk által biztosított adatokat. Ezek minimum a következők:

1.      IP cím.
2.      Alhálózati maszk.
3.      Alapértelmezett átjáró.
4.      DNS kiszolgáló vagy kiszolgálók

Tisztázzuk, hogy milyen eszközöket telepített a szoláltató az Internet kapcsolatot kialakításához. Az utóbbi években a legelterjedtebbek a vezeték nélküli hozzáférési pont (AP), vezeték nélküli hálózati interfészkártyával kiegészített számítógép vagy valamilyen DSL modem. Ennek az eszköznek az Ethernet portját fogjuk a szerverünk egyik hálózati kártyájához csatlakoztatni. A másik hálózati kártya csatlakozik majd a switch-hez, ahová a munkaállomásokat is csatlakoztatjuk. Az 1. ábra a hálózat vázlatos képét mutatja. Az ábrán három munkaállomás van feltüntetve, de természetesen, a switch portjainak számától függően többet is beköthetünk. A switch-hez is kapcsolhatunk további hub-ot vagy switch-et.
 

3.1. ábra

 
Működő rendszer esetén járjunk el körültekintően: ne a meglévő hálózat-megosztást megvalósító gépre telepítsük fel a szervert, hanem egy újra. Megoldás lehet a merevlemez ideiglenes cseréje is. Ha elsőre nem sikerül a kiszolgálót úgy beállítani, ahogyan szeretnénk, visszatérhetünk az előző, működő megoldáshoz.
Amennyiben a szolgáltatónk privát IP tartományból oszt ki számunkra IP címet, (nem szerencsés megoldás, de előfordul) a saját hálózatunk gépeinek más alhálózatot válasszunk.
Gyakran előfordul, hogy a szolgáltató által telepített eszköz NAT-ot valósít meg. Ebben az esetben ez az eszköz a switch egyik portjához csatlakozik, a munkaállomások a többihez. Ilyenkor ezt az UTP kábelt ki cserélni un. Crosslink UTP kábelre, és ezzel csatlakoztatni szerverünk külső hálókártyáját a szolgáltató által telepített eszközhöz. A szerver belső hálókártyáját pedig a switch-hez csatlakoztatjuk.
(hagyományos UTP kábelt használunk gép-switch között, crosslink kábelt gép-gép között)
Külső IP címnek a szerverünkön adhatjuk egyik munkaállomás régi címét, a belső hálózati kártya és a munkaállomások egy másik C osztályú belső hálózati IP tartományból kapjanak IP címet.
 
Nézzünk egy példát:
A szolgáltató által telepített eszköz NAT-ot valósít meg. A munkaállomások IP címei:
192.168.77.2-192.168.77.30, átjáró 192.168.77.1

A kiszolgáló üzembe helyezése után:
A kiszolgáló külső IP címe: 192.168.77.2, átjáró 192.168.77.1
A belső hálózati kártya: 192.168.55.1
A munkaállomások új IP címei: 192.168.55.2-192.168.55.30, átjáró: 192.168.55.1
 
Amenniben a szolgáltató álltal telepített számítógép DHCP szolgáltatást is nyújt, vagyis dinamikusan IP címeket oszt ki minden munkaállomáásnak. Windows  XP munkaállomások esetén parancssorban (Start / Programok  / Kellékek / Parancssor) az ipconfig paranccsal állapítsuk meg a kiosztott címet, átjárót és alhálózati maszkot az egyik gépen. Kapcsoljuk ki ezt a munkaállomást és a kiszolgáló külső hálókártyájának ezeket a paramétereket adjuk meg.
 
    3.2. A telepítés menete
 
A Centos 5 telepítése legegyszerűbben DVD-ről történhet. A www.centos.org oldalon a a CentOS 5 Realeases cikkben keressük meg a következő sort: „Download: i386 ”. Erre kattintva a megjelenő listából válasszuk ki a legközelebbi tükör-szervert. Töltsük a DVD-képet iso formátumban. Az 5.4-es kiadás DVD képének a neve:  CentOS-5.4-i386-bin-DVD.iso. Ajánlatos letöltés-vezérlőt használni, hiszen az állomány mérete közel 4 Gb. Az iso fájlt írjuk ki valamilyen programmal (pl. NERO) lemezre.
A számítógép BIOS-ában állítsuk be, hogy a gépünk az optikai meghajtóról induljon. Helyezzük be lemezt a meghajtóba és indítsuk újra a gépet. (3.2. ábra)
 

3.2. ábra

 
Telepítés előtt ellenőrizzük le a RAM memóriát a gépben. Ezzel sok kellemetlen és megmagyarázhatatlan problémát kerülhetünk el. Írjuk be a memtest szöveget és üssük le az Enter-t (3.3. ábra). Ha órák múlva is az Errors oszlopban 0-t látunk, akkor bátran hozzákezdhetünk a telepítéshez.
 

3.3 ábra

Az Esc billentyű lenyomásával újraindul a rendszer, és most már válasszuk a grafikus telepítést, vagyis, ha megjelenik a képernyőn a 3.2. ábrán látható kép, üssük le az Enter-t.
A képernyőn egy angol nyelvű felirat jelenik meg, amiben a telepítő felajánlja, hogy leellenőrzi a lemezt. Nem ellenőrzünk, TAB-billentyűvel válasszuk a skip-et, majd Enter (3.4. ábra).

3.4. ábra

 
A telepítés grafikus felületen folytatódik (3.5. ábra).
 

3.5. ábra

 
Egérrel a NEXT gombra kattintva a következő ablakban kiválasztjuk az operációs rendszer nyelvét. Válasszuk a Hungarian (magyar) sort (3.6. ábra).
 

3.6. ábra

A következő ablakban a billentyűzet kiválasztása történik. Angol/ukrán billentyűzet esetén válasszuk a Magyar (101 gombos)-t.
 

3.7. ábra

 
Az ezt követő lépések nagyon fontosak és meghatározzák a kiszolgálónk egyik alapvető tulajdonságát: részekre, partíciókra fogjuk osztani a merevlemezeket. Automatikus felosztást is választhatunk, de jobb, ha mi magunk határozzuk meg az arányokat. Válasszuk az Egyedi partíció-kiosztás készítése sort és kattintsunk a Tovább-ra (3.8. ábra).
 

3.8. ábra

 
A Linux operációs rendszerben az első SATA portra kapcsolt merevlemez neve sda. A másodikra kapcsolté: sdb. Két 320 Gb-os, új merevlemez használata esetén a 3.9. ábrához hasonló képet kell hogy lássunk.
Amennyiben partíciókat tartalmaz a merevlemez, töröljünk minden lemezrészt, kiválasztva őket az egérrel és a Törlés kapcsolóra kattintva. Természetesen minden adat visszavonhatatlanul elvész az eszközökről!
 

 

3.9. ábra

 
Hozzuk létre az első lemezrészt. Ehhez kattintsunk az Új gombra. A megjelenő ablakban a Csatolási pont sorban válasszuk a /boot -ot, a Méret (Mb) sorba írjunk 300-at. Az engedélyezett meghajtó az sda legyen (3.10. ábra). Ezzel azt értük el, hogy a /boot könyvtár a rendszerünkön külön lemezrészre kerül.
 

3.10. ábra

 
A második lemezrész a swap lesz. Ez valójában a fizikai memória (RAM) kiterjesztése. Általában elegendő ha a mérete a RAM kétszerese, de 2 Gb-nál nagyobb nem szükséges. Az Új gombra kattintva a  Fájlrendszertípus sorban válasszuk a swap –ot, a Méret (MB) sorba pedig írjunk 2000-t. Az engedélyezett meghajtó az sda legyen (3.11. ábra).
 

3.11. ábra

 
Ezután a fő- vagy gyökérkönyvtár létrehozása következik. A Méret (MB) mezőbe írjunk 15000-et. Az engedélyezett meghajtó itt is az sda legyen (3.12. ábra)
 

3.12. ábra

 
A /var/spool/squid csatolási pontot nem választhatjuk ki, be kell írnunk a Csatlakozási pont sorba. Ez a partíció a proxy szerver tárhelye lesz. Az engedélyezett meghajtó az sda legyen (3.13. ábra).
 

3.13. ábra

 
A rendszer működése során a /var könyvtárba kerülnek a többek között a naplóbejegyzések, az Internet-használat statisztikai adatai és webkiszolgáló adatai is. Jellemzően a gyakran változó fájlok. Az engedélyezett meghajtó az sda legyen (3.14. ábra).
 

3.14. ábra

 
Hozzunk létre az sda meghajtón egy 20Gb-os lemezrészt /megoszt csatolási ponttal (3.15. ábra).
 

3.15. ábra

 
Az sda lemezen az utolsó, a /home lemezrész létrehozásánál válasszuk a Kitöltés a max. megengedett méretig kapcsolót, ezzel a teljes szabad tárterületet lefoglaljuk számára. A /home könyvtárban a felhasználóink saját könyvtárai jönnek majd létre, amit a munkaállomásokról is elérhetnek, saját felhasználói név és jelszó megadásával. Erre a részre tárhely korlátozást, quota-t is alkalmazunk majd. Általában egy felhasználónak 500 Mb tárterület elegendő, vagyis a létrehozott /home könyvtár akár 400 felhasználónak is elegendő tárhelyet biztosít. Az engedélyezett meghajtó az sda legyen (3.16. ábra).
 

3.16. ábra

 
A második merevlemez a biztonsági mentéseket tartalmazza majd. Csak két partíciót hozunk létre. Az első legyen 100 Gb-os. A Csatlakozási pont-hoz írjuk: /mentesek, az engedélyezett meghajtó az sdb legyen (3.17. ábra).
 

3.17. ábra

 
Az utolsó partíción a /home könyvtár tükrét fogjuk tárolni. Válasszuk a Kitöltés a max. megengedett méretig kapcsolót, a csatlakozási pont legyen /homemr és az engedélyezett meghajtó az sdb (3.18. ábra).
 

3.18. ábra

Az alábbi táblázat a létrehozott partíciók méreteit mutatja 2 db 320 GB-os merevlemez esetén:

 

Eszköz	Csatlakoztatási pont	Méret
sda	/boot	300 MB
sda	swap*	2 000 MB
sda	/	15 000 MB
sda	/var/spool/squid	25 000 MB
sda	/var	40 000 MB
sda	/megoszt	20 000 MB
sda	/home	200 000 MB
sdb	/mentesek	100 000 MB
sdb	/homemr	200 000 MB

 
*- a fájlrendszer típusa
 
A következő ablakban a rendszerbetöltő program helyét és tulajdonságait módosíthatjuk (3.19. ábra). Itt semmit sem kell módosítani, kattintsunk a Tovább-ra.
 

3.19. ábra

 
A következő ablakban a hálózati csatolók tulajdonságait kell megadnunk (3.20. ábra). Linux operációs rendszerben az első hálózati csatolónak eth0, a másodiknak eth1 a neve. Az ábrán látjuk, hogy mindkét eszközt felismerte a rendszer. Válasszuk ki az elsőt és a Szerkesztés kapcsolóval állítsuk be az eszközt. A DHCP kapcsolót kapcsoljuk ki.
 

3.20. ábra

 
Az eth0 hálózati kártya az Internet szolgáltató által telepített eszközhöz csatlakozik [1], a megjelenő ablakba beírjuk a szolgáltatótól kapott adatokat: IP cím és Hálózati maszk. A második eszközt kiválasztva beírjuk az általunk választott privát IP tartományból egy IP címet. Tulajdonképpen bármit választhatunk a 192.168.X.Y tartományból, ahol X = 0 – 254, Y = 1 – 254. Arra viszont ügyeljünk, hogy ha az első két szám egyezik a két IP címben (vagyis a szolgáltató is belsőhálózati címet adott), a harmadiknak már különböznie kell. Az eth1 eszköznek a 192.168.55.1-et választottam. (3.21. ábra). A hálózati maszk 255.255.255.0.
 

3.21. ábra

 
A gépnév beállítása előtt egyeztessünk a szolgáltatóval. Amennyiben az nem határozott meg nevet, választhatunk bármit. Ezen a próbarendszeren a centos5 nevet választottam.
Nagyon fontos az Átjáró, és az Elsődleges DNS pontos megadása. Ezeket az IP címeket a szolgáltató közli. A Másodlagos DNS sorba beírhatjuk a Google által üzemeltetett DNS kiszolgáló IP címét: 8.8.8.8 (3.22. ábra).
 

3.22. ábra

 
A képen látható eth0 IP címe, átjáró és elsődleges DNS adatok minden szolgáltatónál és minden ügyfélnél mások lehetnek. A rendszer csak akkor fog működni, ha a saját szolgáltatónk által közölt, általa számunkra meghatározott paramétereket adjuk meg.
Ügyeljünk arra, hogy mindkét eszköz indításkor aktív legyen.
 
Ezután a régió kiválasztása következik: Európa/Budapest (3.23. ábra).
 

3.23. ábra

 
A következő ablakban elérkeztünk a root jelszó megadásához (3.24. ábra). A root nevű felhasználó a Linux rendszerünk elsődleges felhasználója. A root bármilyen állomány módosíthat és letörölhet, gyakorlatilag bármit megtehet a rendszeren. Az alapvető szabályokat betartva kell a jelszavát kiválasztani: legalább 8 karakterből álljon, kis- és nagybetűt, számokat és speciális karaktereket (? , . -_ @ \ stb.) is tartalmazzon. A root jelszót ne írjuk fel sehová, ne felejtsük el, és ne áruljuk el senkinek!

3.24. ábra

 
A root jelszót kétszer begépelve és a Tovább gombra kattintva a telepítendő csomagok kiválasztásához jutunk. Itt válasszuk ki a Desktop – Gnome és a Server kapcsolókat, valamint a  Testreszabás most kapcsolót is (3.25. ábra).
 

3.25. ábra

 
A Kiszolgálók csoportból a következők legyenek kiválasztva (3.26. ábra):
 ·  DNS névkiszolgáló
 ·  E-mail-kiszolgáló
 ·  Hálózati kiszolgálók
 ·  Kiszolgálóbeállítási eszközök
 ·  Webkiszolgáló
 ·  Windowsos fájlkiszolgáló
 

3.26. ábra

 
Az Alaprendszer csoportból válasszuk ki a Rendszereszközök-et majd az Opcionális csomagok kapcsolót. Itt jelöljük be az mc-4.6.1a-35.el5.i386 sort (3.27. ábra).
 

3.27. ábra

 
A Bezárás és aztán a Tovább gombra kattintva a 3.28. ábrán látható ablakhoz jutunk.
 

3.28. ábra

 
Maga telepítés körülbelül 15 percig tart, aminek a menetét figyelemmel kísérhetjük (3.29. ábra).
 

3.29. ábra

 
A folyamat végeztével a rendszer figyelmeztet, hogy távolítsuk el a lemezt a meghajtóból és indítsuk újra a gépet (3.30. ábra).
 

3.30. ábra

 
Az újraindítás (3.31 ábra) után egy üdvözlőképernyő fogad minket (3.32. ábra).
 

3.31. ábra

 
Itt a a képernyő bal oldalán olvashatjuk azokat a lépéseket, amelyeket el kell végeznünk a rendszer használatba vétele előtt.
 

3.32. ábra

 
Az első lépésben (3.33. ábra) a tűzfal programot kapcsoljuk be és módosíthatjuk a beállításit. Állítsuk be, hogy a tűzfal legyen bekapcsolva és a megbízható szolgáltatások közül válasszuk ki a következőket: SSH és WWW (HTTP).
 

3.33. ábra

A megjelenő biztonsági figyelmeztetést (3.34. ábra) fogadjuk el az Igen gombra kattintva.
 

3.34. ábra

A SELinux beállításánál válasszuk a Kikapcsolva lehetőséget (3.35. ábra), majd fogadjuk el a figyelmeztetést (3.36. ábra).
 

3.35. ábra

 

3.36. ábra

A Dátum és idő beállítása következik (3.37).
 

3.37. ábra

 
Itt módosíthatjuk az értékeket, de jobb ha a kiszolgálónk időközönként az Interneten keresztül távoli kiszolgálókhoz igazítja óráját.  Az NTP (hálózati időszinkronizáció) fülre kattintva engedélyezzük a szolgáltatást (3.38. ábra).
  

3.38. ábra

A rendszer első felhasználójának létrehozása következik. Írjuk be saját felhasználói nevünket, teljes nevünket és adjuk meg a jelszót kétszer (3.39. ábra).
 

3.39. ábra

A hangkártya működésének ellenőrzése után az utolsó ablakban (3.40. ábra, További CD-k) kattintsunk a Befejezés gombra.
 

3.40. ábra

---

 
 
[1]  ADSL kapcsolat esetén modemünk általában két üzemmódban dolgozhat: routerként  vagy bridgeként. A modem beállítása webes felületen történhet, az eszköz dokumentációja alapján. Router üzemmmódban a webes felületen kell megadni a kapcsolat paraméterit (felhasználó nevünket, jelszavunkat) és a kiszolgáló eth0 IP beállításai hasonlóak ebben a fejezetben leírtakhoz. Bridge üzemmódú modem esetén az eth0 eszköz alapértelmezett beállításait nem kell módosítani. Telepítés után az adsl-setup paranccsal állíthatjuk be majd a kapcsolatot.