|
1944 novemberében a szovjet csapatok az akkor még Magyarországhoz
tartozó, jelenleg Kárpátaljaként ismert területről, úgynevezett
háromnapi jóvátételi munkára („málenykij robotra”) behívtak több mint
tízezer civil férfilakost. Az önként jelentkező férfiakat háromnapi
jóvátételi munka helyett a szolyvai gyűjtőtáborba kísérték gyalog, majd
onnét a Gulag koncentrációs táboraiba kerültek. Sokan közülük soha nem
tértek haza, a hazatértek többsége pedig nem érte meg az öregkort. A szovjet
rendszerben ezeket a férfiakat háborús bűnösként tartották számon,
helyzetükről nem beszélhettek, a mai napig nem rehabilitálták őket. Az
1990-es évek elején a KMKSZ falvanként felgyűjtötte a lágereket
megjártak névsorát. 2004-ben a II. Rákóczi Ferenc
Kárpátaljai Magyar Főiskola egy nagyszabású kutatást indított el, a
túlélők és az elhunytak hozzátartozói kérdőíves vizsgálatát, egy
részletes adatbázis létrehozását. Az
adatbázis alapján a Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézetének célja
elkészíteni a
kárpátaljai magyarság életének ezen korszakát felölelő tanulmányt, amely a
mai napig a magyar történelem fehér foltjának számít.
|
|
|