Mélyinterjú az 1944-es elhurcolás feltárásához

Hol lakott abban az időben, amikor elhurcolták?

Hát itt nem messze a szomszédban, apámnál.

Milyen volt a családi helyzete elhurcolásának idején?

Annak idején? Hát milyen lett vón? Gazdálkodtunk a mezőn.

Nős volt annak idején, amikor elhurcolták?

Nem.

Milyen volt a vagyoni helyzetük, milyen körülmények között éltek?

Hát, elég jó. Elég jó. Hát abban az időben még apám is elvitték.

Tagja volt-e valamilyen pártnak?

Sose vótam én pártnak tagja.

Mikor vitték el?

Hazulrul?

Igen.

1944-ben.

Melyik nap?

Hát november tizennyócadikán.

Hová vitték?

Szolyvára.

Közölték-e önnel hová viszik, és ha nem, az útvonal alapján tudta-e hogy hová viszik?

Hát onnan tuttuk, hogy hon mentünk, és már ott tuttuk, hogy hon vagyunk, Szolyván.

Milyen útvonalon mentek?

Itt Nagyszőlős, hogyhíják, Beregszáz, Munkács és úgy tovább.

Szolyva után hová vitték önöket?

Hát kivittek bennünket oda a határra hidat csinálni,  és hát ott vótunk vagy egy hónapig és egy hónap után visszajöttünk szolyvára, onnan oszt vittek el tovább bennünket márciusba, ez már ’45 márciusában, elvittek bennünk Szanovba és ott három napot vótunk , három nap után bevagonéroztak bennünket, megint elvittek bennünket be Oroszba, vagyis Grúziába. Ott vótunk Ocsimcsiriben három hónapot, három hónap után pediglen vittek bennünket haza. Hoztak hazafele, azt mondták haza, Tbilisziben megálltunk, azt mondták lefürdetnek, nem fürdettek ott le minket, bevittek lágerbe vissza. Ott lettünk osztán másfél évet.

Hogyan zajlott helyben a toborzás? Kik végezték?

A helybeli hatóságok. Kidobolták, menni kelletett. Aki nem megy el, azt mondták, felkoncolják a családját.

Hogyan zajlott a toborzás itt Feketepatakon?

Egyszerűen kidobolták: tizennyócéven felüliek ötvenéves korig mindenki jelentkezzen az iskolában. És akkor este jöttek, bekísértek bennünk Szőlősre. Onnen már haza nem lehetett jönni. És így mentünk tovább.

Alkalmaztak-e erőszakot a toborzás alatt?

Semmit, mindenki önként ment.

Az út során?

Hát ott már osztán, hogyhíják, nem lehett a sorból kibújni semmit se, menni kellett. Katonák hajtottak bennünket.

A lágerben?

A lágerben mondjuk ott nekünk nem volt semmi bajunk, mert szabadon vótunk. Nem őrzött bennünk katona, csak olyan botos katonák vótak.

Voltak-e más nemzetiségűek is önnel?

Vótak ott mindenfélék: román, magyar, lengyel.

Érezte-e hátrányát annak, hogy magyar?

Hát hogyne éreztem vón? Azér vittek el.

A hatóságok indokolták-e valamivel, miért viszik el az embereket?

Munkára vittek bennünk, három napos munkára. De közben három év lett belőle, meg még soknak haza se kerültek.

Ön mennyi időt töltött a lágerben?

Hát olyan másfél évet. Két évet majdnem.

Mindig ugyanabban a lágerben volt?

Nem, átvittek bennünk, mondom, Tbiliszibe.

Melyik láger milyen volt?

Hát az egyik lágerbe, ott ahol vótunk. Ocsimcsiribe, ott nem jártunk ki dógozni. Ott benn vótunk csak. Itt mán dógozni mentünk. Kittetek minket, külön embereket és bevittek oda, ugyebár ott kellett…

Én a téglagyárban dógoztam. Ott dógoztunk száz ember.

Mit csináltak a lágerben, amikor nem dolgoztak?

Hát dógoztunk minden nap. Szabadidő akkor vót, amikor mi akartuk… mentünk kódúni.

Mondjon el napját!

Hát milyet mondjak el? Be kellett hordani kétezer ötszáz darab téglát a szárítóba, a kemencébe és ha eztet bevittük, ketten, J-vel, N. J-vel, akkor szabadok vótunk. Megmosakodtunk ottan a hordóban, a meleg vízben, ki a városba. És ott oszt rendesen kódútunk. Házrú házra mentünk. Összeszedtünk egy-egy tarisznya kenyeret és este meg megettük.

Kifejtené bővebben?

Hát reggeltül estig mit csináltunk? Amíg nem mentünk munkára, addig, addig benn vótunk a lágerben. Amikor már munkára kellett menni, rendes munkahelyünk vót, reggel felkeltünk, hét órakor munkára mentünk, elvégeztük a kiadott normát és akkor mehettünk szabadon a városba. Délután kivittek bennünket kapálni, aztán kivittek a kertészetbe is bennünket, ott gyomlálni, ilyesmi munkára. Amit oszt tanátunk ottan, eper, ilyesmi, összeszedtük magunknak, és eztet mikor bejöttünk, ott a bentieknek, akik nem vótak kinn a lágerbű, adtuk elfele. Kenyérér, nem, pénzünk nem vót semmi, csak … szappant esetleg ha kaptunk, azt is eladtuk. Mást mit tudok mondani.

Akkor téglagyári munkát végeztek?

Aztat végeztünk. Az egyik vetette a téglát, a másik befele hordta , kifele hordta, mék mit csinált.

Szóval a munkahelyük nem a lágerben volt, hanem kint a városban?

Ez külön kint vót egy helyen, egy olyan tégla … téglagyár, és mi ott is aludtunk. Ott laktunk, nem mentünk a lágerbe be, a nagylágerbe. Úgyhogy mi százan kint vótunk külön. Meg vótak ott több, több, akik más helyen is dógoztak, de mi ott össze nem jártunk, csak akkor, amikor hazafele jöttünk, akkor jöttünk össze, és úgy hoztak bennünket hazafele.

Milyen körülmények között éltek?

Hát olyan, milyen élet, mint a cigányok.

Mit és mennyit ettek?

Hát az ennivalórul nem beszélünk, mer kódultunk magunknak, ott amit adtak, nem ért semmit.

Kifejtené bővebben?

Hát izé, répa, káposzta, krumpli, mikor mi vót főve, borsó. De csak olyan leves vót az, ni. Hm. Ott (a lágerben) kaptunk kenyeret, ötven deka kenyeret kapott minden ember, annyi vót. Minden nap annyit kapott, ötven deka kenyeret.

Ez elégséges volt?

Hát kinek elég, kinek nem.

Milyen helyen, hányan aludtak egy barakkban?

Százan.

Milyen körülmények között?

Hát ilyen, ilyen, minek mondjam, ni. Egy ágyon négyen aludtunk, kettő alul, kettő felül. Olyan priccsek vótak. Ez, ez egy téglaégető kemence vót, régi, és abba vótunk.

Milyen tisztálkodási lehetőségek voltak?

Hát, olyan vót, hogy megmosakodni megtudtunk, de fürdés nem vót, csak egy hónapban egyszer. A fürdőbe elvittek.

Volt-e lehetőség a családdal való kapcsolattartásra?

Egyáltalán nem. Senkivel.

Írhattak-e levelet az elhurcoltak?

Nem írhattunk semmit a világon.

Esetleg üzenetet lehetett-e küldeni?

Semmit, senkivel, nem is tudták, csak akkor, mikor hazajöttünk.

Volt-e beteg a fogvatartása idején?

Én nem vótam, hála Istennek.

Van-e olyan maradandó károsodása, amit a lágerben szerzett?

Hát nem vót, mi, mi lenne. Egészsígem megvót, és dógoztam tovább, amikor hazajöttem. És hát ugye bejött a kolhozrenszer, elvették a fődet, mindent, és muszáj vót a kolhozban dógozni.

Hány ismerőse, rokona, falubelije volt ugyanabban a táborban?

Hát ösmerősök vótak, tizenketten vótunk.

Kik őrizték?

Egyszerű katonák, de csak olyan botos katonák. Nem vót puska náluk.

Őrzői közül volt-e magyarul tudó, magyar nemzetiségű?

Egyáltalán nem tudtak, mind oroszok vótak.

Verték-e a foglyokat a lágerben?

Hát valamikor.

Milyen gyakran?

Ha megszökött, vagy valami, olyankor.

Önt megverték-e?

Éngemet nem bántottak soha.

Hogy sikerült hazajönni?

Hát úgy, hogy parancsot kaptak biztosan ottan a hogyhíjákok, és Kárpátaljára akik tartoztak azokat összegyűjtötték, és úgy jöttünk vagonnal haza.

Próbált-e az ottléte alatt megszökni?

Nem próbáltam.

Kapott-e valakitől segítséget a táborban ottléte alatt?

Hát milyen segítséget kaptam vón? Senkitül semmit.

Segített-e ön valakinek a táborban?

Másnak? Hát kimentünk így dógozgatni, segíteni a civileknek.

Segített-e ön valakinek megszökni?

Nem.

Mikor hazajött, mit talált itthon? Hogyan fogadták a visszatérését a faluban? Mi volt a helyzet?

Hát mi lett vón? Örültek neki, hogy hazajöttem.

Hazaérve elmondhatta-e, hogy hol volt, mi történt?

Nyugodtan elmondhattam.

Kinek beszélt a táborban töltött időszakról?

Hát az anyám, apám, testvéreim.

Egykori őrzői közül találkozott-e valakivel?

Nem.

Az egykori foglyok közül tart-e valakivel kapcsolatot?

Hát tartottam, hogyne tartottam volna. De mostmár nincsenek. Élő emberek itt, mondjuk itt már nincsenek. De a közeli falvakban vót, vagy Pestről is, Soltvadkertről is még ott is vótak cimborák velem. A magyarok közül.

Kikről tud, hogy még életben van? Nem feltétlenül a fogolytársak közül, hanem akik lágerben voltak?

Hát akik a lágerben vótak, hát tudok, ismerek és még mindig, vannak itten, a sógort is ösmerem, meg még J. F., ez is ott vót, J. P.

Kapott-e kártérítést?

Kaptam.

Igényel-e kártérítést, és ha igen, kitől várja a kártérítést?

A magyaroktul, a magyaroktul, hát kitül várnám?

Van-e önben harag az 1944-es esmények miatt?

Hát mi vóna? Semmiféle harag nincs.

Mi a véleménye Sztálinról?

Hát mi vóna a véleményem?

Hruscsovról, az oroszokról?

Nem törődtem én soha az oroszokkal.

Utólag hogyan tekint vissza arra a rendszerre?

Hát nem a legjobban.

Maradtak-e tárgyi emlékei, írásos dokumentumai?

Semmi.

Most tagja-e valamilyen pártnak, szövetségnek?

Nem vótam én tagja soha, meg nem is vagyok.

Melyik országok tetszik anyaországnak nevezni?

Hát Magyarországot.

Ön szerint melyik rendszer alatt volt a legjobb élni?

Hát mondjuk a magyarok alatt volt a legjobb, nyóc évet. Mer én ugyebár húsz évet csehek alatt vótam. Utána lettünk magyarok, nyóc éven keresztül, tovább pedig lettünk oroszok. Ukránok, oroszok.

Ön, aki már több rendszerváltást megélt, hogyan látja a kárpátaljai magyarság ügyét, a fennmaradás esélyeit?

Hát úgy, hogy nem a legjobb vót, mer ugyebár nem szívleltek bennünket, kisebbségben élünk, a magyarok. Hát nem nagy valami esélyünk van.

Mit szól a Magyarországba való kitelepüléshez, kivándorláshoz?

Én nem mennék már semmi pénzér, sehova.

vissza