A 2016-os felvételi a számok tükrében

A kárpátaljai magyar nyelven érettségiző és továbbtanulni kívánó végzősöket 2016-ban is széles képzési paletta várta.

Jellemző, hogy a kárpátaljai magyar végzősök elsősorban a magyar nyelven is elérhető felsőoktatási képzéseket választják. Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara várta a jelentkezőket. A szülőföldön elérhető anyanyelvű továbbtanulási lehetőségek mellett évről évre népszerűbb az érettségizők körében a magyarországi felsőoktatás, illetve a Balassi Intézet előkészítő képzése.

Az ukrajnai továbbtanulást választók 2016-ban több újdonsággal is találkozhattak a felvételi eljárásban. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma az alapképzés nappali tagozatán kötelezővé tette az elektronikus jelentkezést. Az elektronikus kérelmek benyújtására szolgáló rendszer az első napokban teljesen használhatatlan volt, mely országszerte elégedetlenséget váltott ki mind a jelentkezők, mind a szülők körében. Szót kell ejteni arról is, hogy a felvételit megelőző napokban az illetékes minisztérium változtatott az általános felvételi szabályokon. A legjelentősebb módosítás az ún. soron kívüli felvétel lehetőségének eltörlése volt, pontosabban a lecserélése az ún. kvótarendszerre. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy meghatározott kategóriába sorolható jelentkezők (árvák, katonai szolgálatot teljesítők, a terrorellenes műveletek zónájában élő személyek stb.) független értékelésen szerzett szertifikátok nélkül is felvételizhettek, illetve valamennyi felsőoktatási intézmény, amely államilag finanszírozott helyekre is felvételt hirdetett, minden szakon legalább egy helyet (kvótát) volt köteles biztosítani a nevezett kategóriákba sorolható felvételizők számára.
Újdonságnak számított ebben az évben az is, hogy minden érettségiző két tantárgyból köteles volt a központi rendszerben érettségizni, aminek az eredménye bekerült az érettségi bizonyítványába. Az egyik az ukrán nyelv és irodalom, a másik választható tárgy volt: matematika vagy Ukrajna története. A központosított rendszernek köszönhetően információhoz juthattunk az érettségizők számáról, miután ezeket az adatokat a minisztérium honlapján közzétette. Az adatok aggasztó demográfiai helyzetre utalnak. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 46 milliós országban 200 510-en érettségiztek a középiskolákban, 18 297-en a szakközépiskolákban és a felsőfokú szakképzőkben, vagyis összesen 218 807-en. A kötelező ukrán vizsgára többen regisztráltak, miután ez felvételi tárgy minden szakra. A múlt évek végzősei közül 48 263-an újra próbálkoztak a felvételivel és 102-en azok közül, akik külföldön érettségiztek. Így összesen 267 006-an indultak a felvételit is jelentő megmérettetésen. Kárpátaljáról 9453-an regisztráltak. Az adatokból következtethetünk a magyar tannyelvű iskolákban érettségizők számára is, miután két tárgyból (matematikából vagy történelemből) kötelező volt érettségizni a független vizsgaközpontokban, melyet magyar nyelven tehettek le a jelentkezők. Ukrajna történelméből 533-an kértek magyar nyelvű tesztlapot, matematikából 267-en, tehát összesen 800-an kértek magyar nyelvű tesztet. Valószínűleg kevesebben érettségiztek a magyar középiskolákban, mert ez a mutató tartalmazza az újrapróbálkozókat is, akik a korábbi években érettségiztek. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) Útravaló című kiadványa, amely a kárpátaljai érettségizők sajátos albumának tekinthető, 711 végzőst tart számon. Ebben a korosztályban 11 évvel ezelőtt, vagyis a 2005/06 éves tanévben 2442-en kezdték meg az első osztályt. Az adatok alapján a magyar osztályokba beiskolázott tanulók 29,1 százaléka jutott el az érettségiig.
A felvételi vizsgarendszer szerint azok jelentkezhetnek felsőoktatási intézményekbe Ukrajnában, akik ukránból az ukrán anyanyelvű iskolákban érettségiztek, és ukrán filológusok számára készített központi tesztelésen elérik az adott évben meghatározott minimum pontszámot. Erre vonatkozólag szintén ismerjük az ez évi eredményeket. Ukrajnában 2016-ban több mint 170 ezer érettségiző szerzett megfelelő számú szertifikátot a független vizsgaközpontokban, és nyújthatta be jelentkezését a 344 ukrajnai felsőoktatási intézmény valamelyikébe.  Ez a szám igen alacsony annak függvényében, hogy a tízmilliós lélekszámú Magyarország felsőoktatási intézményeibe több mint 110 ezren jelentkeztek.
Az oktatási minisztérium közlése szerint július 11–27. között több mint 2 000 000 kérelem érkezett be felsőoktatási intézményekbe. Fontos megjegyezni, hogy ezek közül valamivel több mint 1 200 000 volt az elektronikus kérelem, ami nem tekinthető kiemelkedően magas számnak, hiszen egy alapképzésre jelentkező államilag finanszírozott képzésre akár 15, államilag nem finanszírozott képzésre korlátlan számú jelentkezést lehetett benyújtani. Nyilván nem volt gyakori eset, de jól jellemzi a helyzetet, hogy a Rákóczi-főiskolának volt olyan jelentkezője, aki összesen kb. 140 kérelmet nyújtott be országszerte.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán alapképzésre 12 szakra, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karán 5 szakra nyújthattak be kérelmet a jelentkezők, 10 helye volt magyar szakra a „Kelet-Európai Szláv Egyetem” nevű Kft.-nek. A Rákóczi-főiskola nappali tagozaton alapképzésre 365, levelező tagozatra 94 kérelem érkezett be. Az UNE nappali tagozatára 95, levelező tagozatára 39 kérelmet nyújtottak be a jelentkezők. A szláv egyetemre senki nem jelentkezett. A Rákóczi-főiskolára az alapképzés 2. évfolyamának megüresedett helyeire is beérkezett 43 kérelem, illetve még most is folyamatban van a magyarországi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben meghirdetett kihelyezett képzésekre történő jelentkezés, ahová mindezidáig hozzávetőlegesen 60 kérelem érkezett. Az ukrajnai felvételi szabályok szerint a jelentkezés lezárultát követően a felsőoktatási intézmények a lincenzált keretszám terhére felvételre javasolják a jelentkezőket a felvételi versenyben elért pontszámuk alapján. Itt fontos megjegyezni, hogy ezt a gyakorlatban egy összukrajnai elektronikus rendszeren keresztül teheti meg valamennyi felsőoktatási intézmény. Ennek a rendszernek van egy olyan hátránya a nem állami intézmények esetében, hogy a felvételre történő javaslat először augusztus 1-jével csak az államilag finanszírozott helyekre vonatkozhat, a nem állami helyekre csak augusztus 6-tól készíthetőek el a megfelelő listák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy államilag finanszírozott helyekre augusztus 1-től 5-ig tudnak beiratkozni a jelentkezők, a nem államilag finanszírozott helyekre viszont csak augusztus 6-a és 10-e között.
A 2016. évi beiratkozási időszak egyik érdekessége az volt, hogy változott Ukrajnában az államilag finanszírozott helyek elosztásának metódusa. Míg eddig egy adott felsőoktatási intézmény adott szakja előre meghatározott állami helyet kapott, addig idén az egyetemek és főiskolák csak arról dönthettek, hogy maximálisan hány finanszírozott helyet tudnak biztosítani az adott szakon. Az, hogy végül ténylegesen hány helyet kap majd a bizonyos szak, az egy algoritmus működésének volt a függvénye, amely az államilag finanszírozott helyek elosztásánál azt vette figyelembe, hogy melyik intézmény melyik szakjára jelentkeztek a legmagasabb pontszámmal rendelkező felvételizők, és azok az intézmények kapták a legtöbb költségvetés által finanszírozott helyet. Az ukrajnai közvélemény reakciója jól mutatta, hogy a minisztériumnak ezt a lényeges információt nem sikerült kellőképp tudatosítania a felvételiben érdekeltek körében. A következő meglepetés akkor érte a felvételizőket és szülőket, amikor tudatosodott bennük, hogy ebben az évben az államilag finanszírozott helyekre nem lehetett „csúszó listán” bekerülni. Aki augusztus 5-ig beiratkozott, az elfoglalhatta az államilag finanszírozott helyet, de ahol ez nem történt meg, ott a hely elveszett, pontosabban a minisztérium a fentebb már említett kedvezményezett kategóriák számára használta fel azokat. Ezek mellett a feltételek mellett valamivel több mint 76 ezer jelentkezőt vettek fel Ukrajnában államilag finanszírozott helyekre. Ez a szám is túl alacsony egy 46 milliós országban, miután a tízmilliós Magyarországon ebben a tanévben 57 ezer államilag finanszírozott hallgató kezdhette meg tanulmányait. A számokból arra következtethetünk, hogy Ukrajnában az állam kivonulni látszik a felsőoktatás finanszírozásából.
Az új mechanizmus szerint a kárpátaljai állami egyetemek, így az Ungvári Nemzeti Egyetem és a Munkácsi Állami Egyetem elsőseinek száma az előző évekhez képest alacsony. Ennek több oka is lehet, ami külön értékelést igényel, de valószínűleg nagy jelentőséggel bír a kialakult politikai/gazdasági helyzet, valamint az is, hogy mindkét egyetem felkerült az ország legkorruptabb egyetemeinek listájára.
Jelen tanulmány a kárpátaljai magyar diákok lehetőségeiről szól, így a továbbiakban főleg arra fokuszálunk. Ukrajnában három felsőoktatási intézményben van magyar nyelvű program: Ungvári Nemzeti Egyetem, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a korlátolt felelősségű társaságként működő „Kelet-Európai Szláv Egyetem”. A „Kelet-Európai Szláv Egyetemen” a magyar szakot angol–magyar szakként még a múlt évtized első felében indították a beregszászi főiskola nagyon sikeres angol–magyar kétszakos alternatívájaként az ungvári egyetem professzorainak támogatásával. A törvényi változások miatt, ahogy a főiskolán, úgy ennél a magánegyetemnél is megszűnt a kétszakos képzés, így külön angol és magyar szak működhet. A magyar szakra 10 önköltséges helyük van, amire ebben a tanévben nem volt jelentkező.
Az UNE magyar karának létrehozását még az 1972-es beadványként ismert, több mint ezer aláírással ellátott levélben kérte a kárpátaljai magyarság Fodó Sándorhoz köthető értelmiségi csoportja. A KMKSZ 1989-es megalakulása után újra napirendre tűzték, de az akkor monopol helyzetét védő Ungvári Állami Egyetem vezetése nem is reagált a kérésre. Az 1991-ben alakult KMPSZ ismét napirendre tűzte a kérdést. Sikerült elérni, hogy a matematika és fizika karon magyarországi pénzügyi támogatással a délutáni órákban magyar konzultációkat tarthattak a tanárok az érdeklődőknek, de ezt az egyetem nem legalizálta, nem számította be a kötelező órakeretbe. Ezután hozták létre a beregszászi főiskolát magyar állami támogatással, amikor ezt az ukrajnai törvényi háttér lehetővé tette. Az UNE magyar karát a 2000-es évek derekán alapították a főiskola megerősödése után annak alternatívája és állami konkurenciájaként.
Augusztus 1-jei állás szerint az ungvári magyar karon mindösszesen 13 államilag finanszírozott helyet biztosítottak a matematika, fizika és magyar szakokon a felvételizőknek. Közülük csupán 7-en tettek eleget augusztus 5-ig a beiratkozási kötelezettségüknek, így a maradék államilag finanszírozott helyek feltöltetlenül maradtak. Ezt követően a kar szakjaira már csak költségtérítéses helyekre iratkozhattak be a jelentkezők augusztus 10-ig. Ezzel a lehetőséggel már többen éltek, a költségtérítéses helyekre 28-an iratkoztak be. Előzetes tájékoztatás szerint az ő tandíjukat a magyar állam fogja finanszírozni, nagy részüket ez motiválta a beiratkozáskor, és ennek köszönhetően az UNE mind az öt magyar nyelvű szakján lett beiratkozott hallgató. A fent leírtak felhívják arra a figyelmet, hogy a magyar karnak a magyar szak kivételével nincs önálló akkreditált keretszáma a többi szakból. Matematika, fizika, történelem és nemzetközi kapcsolatok szakokon a belső megegyezés szerint kaphatnak helyeket a szakokat akkreditált karoktól a „maradék elv” alapján, vagyis miután azok feltöltötték az államilag finanszírozott keretet azokból a jelentkezőkből, akik elérték a megfelelő beiratkozási ponthatárt. Lényegében a magyar kar jogi státusza bizonytalan.
Egy másik elgondolkodtató következtetés, hogy a magyar állam finanszírozásával és politikai támogatásával létrehozta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, majd magyar állami támogatással működteti az intézmény konkurenciája és ellensúlyaként megalapított ungvári egyetem magyar karát. A kialakult demográfiai/gazdasági helyzet miatt hosszútávon a két intézményben párhuzamosan működő azonos szakok kioltják egymást. Beigazolódni látszik az a hipotézis is, melyet a magyar kar megalapításakor az akkori történelem kar dékánja írt, miszerint az UNE egyetlen célja volt, hogy a magyar állami pénzeket átirányítsa a főiskoláról az Ungvári Nemzeti Egyetemre. A felvételi események függvényében ennek van realitása, hiszen a magyar kar infrastrukturális bázisát, felszerelését, könyvtári állományát, a diákok kollégiumi elhelyezését és a sportolási szabadidős tevékenységének háttereit a magyar állam jóvoltából valósították meg. Az ungvári egyetem alig biztosított államilag finanszírozott helyet az intézménybe, így főleg önköltségesek tanulnak, akiknek a költségeit a magyar állam átvállalta. Tehát az ukrán állam felelősségvállalása a magyar kisebbség felsőfokú képzése kapcsán folyamatosan megszűnni látszik. Másik logikus következmény, hogy a magyar állam teljes mértékben felvállalta az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának finanszírozását.
A Rákóczi-főiskolán a beiratkozottak száma jelentősen elmaradt a benyújtott kérelmek számától. Míg a jelentkezések száma csak alapképzésen jóval meghaladta a 400-at, addig nappali tagozatra 92-en, levelező tagozatra csupán 30-an iratkoztak be. Meg kell említeni, hogy a második évfolyamos diáklétszámot 29 hallgatóval tudta az intézmény kiegészíteni. Sajnálatos, hogy kémia szakra egyetlen jelentkező sem iratkozott be.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar tannyelvű szakjain és a beregszászi főiskola elsősei között a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzőseinek száma alig több mint nyolcvan. Ez a számadat különösen szomorúan fest akkor, ha tudjuk, hogy a 41 kárpátaljai magyar tannyelvű középiskola, líceum, gimnázium összesen mintegy 800 végzőst bocsátott ki 2016-ban. Nyilván a végzősök „eltűnésében” közrejátszik az, hogy sokan meg sem próbálják a független tesztközpontban az érettségit, csak a kötelező tárgyakból. Sajnos a ZNO-t még mindig kevesen teljesítik sikeresen. Illetve, mint korábban utaltunk rá, egyre népszerűbb a magyarországi továbbtanulás. A Balassi Intézet előkészítő képzésébe 2016-ban 55-en jelentkeztek, feltételezhető, hogy ettől jóval magasabb azoknak a száma, akik magyarországi alapkézére nyújtották be a felvételi kérelmüket. Ez egyáltalán nem meglepő, hisz bizonyos tekintetben a magyarországi felsőoktatásba egyszerűbben kerülhetnek be az érettségizőink, mint az ukrajnaiba. Ha azokat a szakokat nem számítjuk, ahol van emelt szintű érettségi kötelezettség (jog, általános orvos stb.), illetve ahol nincs külön előírt minimum pontszám (pszichológia, gazdálkodási és menedzsment stb.), akkor gyakorlatilag egy ukrajnai érettségiző az iskolában letett belső záróvizsgái vagy a független vizsgaközpontban szerzett eredményei alapján is felvételt nyerhet, mert azokat középszintű érettséginek tekintik, sőt az érettségi bizonyítványáért még nyelvvizsga többletpontot is kaphat. Ily módon főleg műszaki vagy természettudományi szakokra, ahol évek óta alacsony a ponthatár (bőven 400 pont alatti), viszonylag könnyedén be lehet kerülni. Fontos továbbá megemlíteni, hogy Magyarországon lényegesen bőkezűbben mérik az államilag finanszírozott helyeket, mint Ukrajnában: 2016-ban több mint 111 ezren nyújtottak be alapképzésre jelentkezést Magyarországon, közülük szeptembertől több mint 57 ezren kezdhetik meg állami ösztöndíjas képzésben a tanulmányaikat.

 

LTI


Főiskolánk oktatói a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson
Hodinkások az ICS-1 konferencián

Hozzászólás