Tájékoztató a főiskoláról

Kárpátalján közel 151 000 magyar él. Ez a szám a megye lakosságának 12,1%-át teszi ki. A megyében összesen 107 olyan elemi-, általános- és középiskola működik, amelyekben magyar nyelven (is) folyik az oktatás. Az ötlet, hogy e nemzeti kisebbség számára létre kell hozni egy felsőoktatási intézményt, 1993-ban született meg. A civil szervezetek, legfőképp a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a Kárpátaljai Református Egyházkerület és a Beregszászi Városi Tanács erőfeszítéseinek köszönhetően létrejött egy alapítvány, mely céljául tűzte ki egy pedagógiai felsőoktatási intézmény létrehozását.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egy nem állami tulajdonban lévő felsőoktatási intézmény, amelyet a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) hívott életre. A Főiskola 1996 óta működik Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériumának engedélyével. Eleinte Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven folytatott tanárképzést különböző pedagógiai szakokon, 2003-ban pedig felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet. Jelenleg „fahovij molodsij bakalavr” (felsőfokú szakképzés), „bakalavr” (baccalaureus) és „mahisztr” (magister) fokozatú okleveleket lehet szerezni az intézmény nappali és levelező tagozatán, emellett nem akkreditált képzések, tanfolyamok is zajlanak itt, melyeket Ukrajna A felsőoktatásról c. törvényének megfelelően szerveznek és folytatnak.

Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma engedélyének megfelelően:

  • „felsőfokú szakképzés” képzést a következő képzési programokon folytatunk: „Óvodapedagógia”, „Szociális munka”, „Számvitel és adóügy”, „Turizmus és rekreáció”, „Alkalmazott matematika”. Az adott 2023/2024-es tanévben 4 képzési program akkreditációja van folyamatban: „Óvodapedagógia”, „Számvitel és adóügy”, „Turizmus és rekreáció”, „Alkalmazott matematika”.
  • „baccalaureus” képzést a következő képzési programokon folytatunk: „Óvodapedagógia”, „Tanító”, „Történelem”, „Nemzetközi kapcsolatok”, „Magyar nyelv és világirodalom”, „Ukrán nyelv és irodalom”, „Angol nyelv és világirodalom”, „Német nyelv és világirodalom” „Biológia és az ember egészsége”, „Természettudományok”, „Földrajz”, „Kémia”, „Matematika”, „Informatika”, „Számvitel és adóügy”, „Pénzügy, bank, biztosítás és tőzsde”, „Turizmus és rekreáció”. A tízenhétből tizenhárom képzési program akkreditált, a „Kémia” szak akkreditációja a 2023/2024-es tanévben pedig folyamatban van.
  • „magiszter” képzést a következő képzési programokon folytatunk: „Tanító”, „Oktatás és pedagógia tudományok”, „Történelem és régészet”, „Magyar nyelv és irodalom”, „Ukrán nyelv és irodalom”, „Angol nyelv és irodalom”, „Biológia és biokémia”, „Földrajz”, „Matematika”, „Számvitel és adóügy”. A tízből hét képzési program akkreditált, a „Oktatás és pedagógia tudományok” és a „Számvitel és adóügy” szak akkreditációja pedig épp folyamatban van.

Az Ukrajnában nem akkreditált szakok képzései a következő intézményekkel kötött együttműködési megállapodások alapján kidolgozott képzési programok szerint zajlanak:

  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (kertészmérnök, mezőgazdasági mérnök, élelmiszeripari mérnök alapképzési szakok);
  • Nyíregyházi Egyetem (gazdálkodás és menedzsment alapszak);
  • Debreceni Egyetem (ápolás és betegellátás, szociálpedagógia, mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus alapszakok);
  • Sárospataki Református Teológiai Akadémia (katekéta–lelkipásztori munkatárs alapszak);
  • Károli Gáspár Református Egyetem (magyar mint idegen nyelv, mentálhigiénés segítő szakember szakirányú továbbképzési szakok).

Az intézmény nem részesül finanszírozásban az ukrán állami költségvetésből. Jelenleg is alapítója, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) járul hozzá a fenntartásához. A működéshez szükséges költségek jelentős részét a KMF Magyarországról kapja, azokat pályázati úton egészíti ki. Szakmai ellenőrző szerve Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma. Az intézményben minden képzési szinten térítésmentesen folyik az oktatás. A nappali tagozatos hallgatók az ukrán állami előírásoknak megfelelően tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. Több mint 100 diák részesül szociális ösztöndíjban, ami azt bizonyítja, hogy az intézményben a hátrányos helyzetű családokban élő fiatalok is lehetőséget kapnak a továbbtanulásra.

A Főiskola alapszabályának megfelelően az oktatás ukrán, magyar és angol nyelven folyik. Az „Ukrán nyelv”-et, mint tárgyat minden baccalaureus képzésben résztvevő diák több féléven át, magas óraszámban hallgatja. Emellett minden hallgatónak van további lehetősége ukrán (valamint angol, német, magyar stb.) nyelvet tanulni az intézményben folyó tanfolyamok keretében, amelyek a Főiskola diákjai és tanárai számára egyaránt ingyenesek. Az ukrán anyanyelvű hallgatóknak lehetőségük van a magyar mint idegen nyelv fakultatív tanulására, továbbá részt vehetnek a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által szervezett nyári akadémiákon, melyeken intenzív formában tanulmányozhatják a magyar nyelvet és kultúrát. Az említett intézményekkel kötött szerződések alapján az ezeken a rendezvényeken való részvétel is térítésmentes a Főiskola diákjai számára.

A KMF hallgatói tanulmányaik során lehetőséget kapnak arra is, hogy maguk döntsék el, milyen nyelven írják meg a teszteket, dolgozatokat, évfolyammunkákat, baccaleureus-i és magister-i dolgozatokat (a szabályzat szerint ukrán, magyar vagy angol nyelven). Továbbá a beszámolókat és a vizsgákat is letehetik anyanyelvükön. Gyakorlati órákon, szemináriumokon, laboratóriumi munkák alkalmával szintén anyanyelvük felhasználásával végezhetik feladataikat. Abból kiindulva, hogy a Főiskolára jelentős számban jelentkeznek olyan diákok, akik ukrán tannyelvű iskolában érettségiztek (többek között Ukrajna más régióiból is), az intézmény külön ukrán tannyelvű csoportokat szervez az általános ismereti tárgyak („Pedagógia”, „Pszichológia” stb.) jobb elsajátításának céljából.

 A főiskola alaptevékenységei 

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola:

  • szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon a jelenlegi oktatási követelményeknek megfelelően „molodsij szpecialiszt”, „bakalavr” és „mahisztr” képzéseket folytat nappali és levelező tagozaton, továbbá különféle tanfolyamokat, tovább- és átképzési kurzusokat szervez és bonyolít, e képzési szinteken és formákban ad ki diplomát, oklevelet, valamint tanúsítványt;
  • magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett képzéseinek biztosít helyet;
  • erre irányuló szerződések alapján gyakorlóhelyeket tart fenn vagy vesz igénybe a gyakorlati képzés céljaira;
  • tudományos kutatási és tudományszervezési munkát végez;
  • népszerűsíti a nemzeti- és világkultúrát, hozzájárul az anyanyelv, az államnyelv és az idegen nyelvek ismeretének fejlesztéséhez a diákok tudatos értelmiségi létre való felkészítése érdekében;
  • az oktatás és a tudományos tevékenység magas színvonalának biztosítása érdekében hazai és nemzetközi kapcsolatokat ápol és fejleszt;
  • tankönyveket és módszertani irodalmat ad ki, taneszközfejlesztést folytat;
  • tankönyveket, módszertani és szakirodalmat, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőségeket biztosít diákjai számára;
  • teljesíti a hatályos jogszabályokban előírt kötelezettségeit az alkalmazottai felé;
  • ellátja az intézmény infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;
  • az intézmény teljes körű működésének biztosítása érdekében adminisztratív, pénzügyi, gazdasági és műszaki egységeket tart fenn.

 A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola további tevékenységei

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola:

  • hallgatóit olyan oktatási és egyéb szolgáltatásokkal látja el, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a képzési követelményekhez és a tantervben előírt kötelezettségekhez;
  • felvételi előkészítőt és egyéb képzéseket szervez;
  • általános továbbképzéseket valósít meg;
  • a képzéssel kapcsolatos diszciplínákban kutatásokat és tudományszervezési tevékenységet folytat, szaktanácsadó tevékenységet végez. 

 Hallgatói létszám

A 2023-2024-es tanév kezdetén az intézmény teljes diáklétszáma 1698 fő. Ebből 1014 hallgató nappali tagozaton, 684 diák pedig levelező tagozaton tanul. A nem akkreditált képzésekben résztvevők száma 271 fő. A jelentős kárpátaljai tanárhiány miatt a helyi oktatási osztályok kérésére több tucat nappali tagozatos diák kapott engedélyt szabad óralátogatásra annak érdekében, hogy biztosítsák az oktatási folyamat zavartalanságát a megye középiskoláiban.

A KMF Felnőttképzési Központja által szervezett nyelvtanfolyamokon (ukrán, magyar, angol, német) a 2023-2024-es tanévben összesen 175 személy vesz részt. 

 Végzett hallgatók 

A Főiskola első végzősei 2001-ben kapták meg diplomáikat. Levelező tagozatos diákok először 2008-ban vehettek át okleveleket az intézményben. A végzősök többsége szülőföldjén maradt, s a helyi oktatási intézményekben dolgozik pedagógusként. A 2022/2023-as tanévben végzett felmérés adatai szerint az addig KMF-n végzett hallgatók közül összesen 450 végzett hallgató dolgozott helyi magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézményekben, de több végzett diák helyezkedett el ukrán tannyelvű óvodákban, iskolákban is. Ugyanakkor, az utóbbi bő évtizedben a rossz ukrajnai társadalmi-gazdasági helyzet miatt több száz pedagógus talált külföldön állást, ezek többsége Magyarországon dolgozik, többnyire szakmájában. Emellett a KMF végzőseinek jelentős része helyezkedett el különféle állami szerveknél, szép számban kerültek ki közülük különböző szintű önkormányzati képviselők, polgármesterek, médiában dolgozók, vállalkozók is. A KMF több mint száz egykori végzőse a Főiskolán tölt be különböző munkakört, pozíciót.

Összességében, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kulcsszerepet tölt be a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség megmaradásában, életkörülményeinek és életszínvonalának javításában, az értelmiségi és tudományos elit utánpótlásában. Emellett nagyban hozzájárul a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények szakemberhiányának mérsékléséhez is.

 Az intézmény szerkezeti egysége: II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézete

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete a Főiskola önálló alegységeként működik a Magyar Főiskoláért Alapítvány szervezésében és finanszírozásával.

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium fennhatósága alatt áll.

Oktatási tevékenységét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetéről szóló Szabályzatnak megfelelően végzi, szakirányú középfokú végzettség megszerzéséhez szükséges oktatási szolgáltatásokat nyújt, valamint szakmai alapképzést folytat.

Az intézményben 2014-től öt szakirányban „ifjú szakember”-ek képzése folyt.  A 2020/2021-es tanévtől kezdve Ukrajna „A szakmai előképzésről” szóló törvénye alapján a Felsőfokú Szakképzési Intézetben kezdetét vette az emelt szintű szakképzés a következő oktatási-szakmai programokon: óvodapedagógia, szociális munka, alkalmazott matematika, számvitel és adóügy, turizmus.

A Szakképzési Intézetben évente több mint 300 diák folytatja tanulmányait Kárpátalja több mint 50 településéről.

A végzősök felsőfokú intézményekben folytatják tanulmányaikat, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola BA és BSc szintű képzésein vehetnek részt. A megszerzett oklevéllel a diákok keresettek a munkaerőpiacon, munkavégzés közben levelező tagozaton is élhetnek a továbbtanulás lehetőségével.

Az oktatási tevékenység prioritása a leendő szakemberek kommunikációs kompetenciájának fejlesztése, mégpedig az ukrán, magyar és angol nyelvek minél tökéletesebb elsajátíttatása. A fiatalok sokoldalú fejlesztése már az első évfolyamon elkezdődik az elsősök diákközösségbe fogadásával, bekapcsolódnak a diákönkormányzat tevékenységébe, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kulturális életébe.

  A Főiskola, mint tudományos központ. Nemzetközi együttműködések 

A Kárpátaljai Magyar Főiskola különböző tudományos alegységekkel is rendelkezik. Közülük a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont főleg helytörténeti és társadalmi-politikai, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont nyelvtudományi és nyelvpolitikai, a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont pedig főként biológiai és ökológiai kutatásokat folytat. A kutatóintézetek és munkatársaik nemzetközi konferenciák és egyéb tudományos rendezvények rendszeres szervezői (társszervezői) és résztvevői.

A Főiskola története alatt az intézmény tanszékei, kutatóintézetei és egyéb alegységei összesen 110 konferenciát szerveztek és bonyolítottak le: 58 nemzetközit (ebből 1 online), 20 országosat (összukrajnait) és 32 diákkonferenciát (ebből 1 szintén online). E konferenciákra nagynevű előadók érkeztek Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és az EU más tagállamaiból, Nagy-Britanniából, Kazahsztánból, Kanadából stb., valamint Ukrajna vezető felsőoktatási intézményeiből és tudományos szervezeteitől (a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemről, az Ivan Franko Nemzeti Egyetemről, az M. P. Drahomanov Nemzeti Pedagógiai Egyetemről, az Ungvári Nemzeti Egyetemről, a Harkivi V. N. Karazin Nemzeti Egyetemről, a Vaszil Sztefanik Kárpátmelléki Nemzeti Egyetemről, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földrajztudományi és Biológiai Intézetéből, Ukrajna Nemzeti Pedagógiai Akadémiájáról stb.)

A KMF szoros kapcsolatot ápol külföldi és ukrajnai felsőoktatási intézményekkel, tudományos központokkal, különböző egyéb szervezetekkel. Több mint 100 hazai és külföldi intézménnyel írt alá együttműködési megállapodást, köztük a Sz. Kuznec Harkovi Nemzeti Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Herszoni Állami Egyetemmel, a Munkácsi Állami Egyetemmel, a Vadim Hetyman Kijevi Nemzeti Gazdaságtudományi Egyetemmel, az Ungvári Nemzeti Egyetem Matematikai Karával, illetve Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetével (UNE-UMOTI), az Ukrajnai Nemzeti Műszaki Egyetem Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Főiskolája Fizika-Matematika Karával, a Harkivi V. N. Karazin Nemzeti Egyetemmel, a M. Gogol Nyizsini Állami Egyetem Természettudományi-Földrajzi Karának Kémia és Gyógyszerészet Tanszékével, a M. Kocjubinszkij Vinnicai Állami Pedagógiai Egyetemmel, a P. Ticsina Umanyi Állami Pedagógiai Egyetemmel, a H. Sz. Szkovoroda Harkivi Nemzeti Pedagógiai Egyetemmel, a Zsitomiri Állami Műszaki Egyetemmel, a M. H. Holodnij Botanikai Intézettel (Kijev), a Diaszpórakutató Intézettel (Kijev), az „Alkalmazott Rendszerek és Technológiák Intézete” Kft.-vel (Ukrajna), a Szent István Egyetemmel (Gödöllő, Magyarország), az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (Budapest, Magyarország), a Debreceni Egyetemmel (Magyarország), a Nyíregyházi Egyetemmel (Magyarország), a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (Budapest, Magyarország), a Semmelweis Egyetem Pető András Karával (Budapest, Magyarország), a Sárospataki Református Teológiai Akadémiával (Magyarország), a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolával (Magyarország), Budapest Főváros Levéltárával, Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárával (Magyarország), a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (Magyarország), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (Magyarország), a Magyar Természettudományi Múzeummal, a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft.-vel, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjával, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club-bal (BEAC), a Selye János Egyetemmel (Révkomárom, Szlovákia), az Eperjesi Egyetemmel (Szlovákia), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel (Románia), az Újvidéki Egyetem Filozófiai Karának Magyar nyelv és Irodalom Tanszékével (Szerbia), a Słupski Akadémiával (Lengyelország), a Poznań-i Élettudományi Egyetemmel (Lengyelország), a Kazah Köztársaság Ökológiai, Geológiai és Természeti Erőforrások Minisztériuma Erdészet és Vadvilág Bizottságának Botanikai és Növényismereti Intézetével, a São Caetano do Sul Egyetemmel (Brazília) stb.

A Főiskola oktatóinak tevékenysége nyomán eddig több mint 200 tankönyv, módszertani segédlet, tudományos monográfia és ismeretterjesztő kiadvány látott napvilágot, melyeket az intézmény kiadói részlege jelentetett meg. A KMF által kiadott ukrán–magyar és magyar–ukrán kisszótárt (több mint 25 000 szócikk) kétszer adták ki 5000 példányban, amelyek Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban kerültek szétosztásra.

A 2000. évtől a tanárok és a diákok is publikálhatnak az intézmény saját tudományos kiadványában, az Acta Academiae Beregsasiensisben. A folyóiratban történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai munkák jelennek meg. 2014-től jelenik meg a főiskola tudományos évkönyve, a Limes, melyben természettudományi tanulmányok kerülnek közlésre. A tudományos munkák mindkét kiadványban különböző – elsősorban angol, ukrán, magyar, német és orosz – nyelveken jelennek meg.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ad otthont a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel és a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézettel közösen szervezett Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiának, amelyen évről évre zömében a magyar tannyelvű oktatási intézményekben tanítók és nevelők vesznek részt. A nyári akadémiára ismert hazai és külföldi előadótanárokat, tudósokat hívnak meg. A rendezvényen az egyes években előadást tartott: Berényi Dénes, Kocsis Károly, Szarka László, Kozma Tamás, Tar Károly, Zselicki Béla, Ivan Mandrik, Volodimir Bodnar, Hennagyij Hriscsenko, Jurij Kononenko, Nyina Taraszenko stb.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola immár hat éve vesz részt az Európai Unió ERASMUS+ oktatási, képzési, ifjúsági és sport programjában. Ennek keretein belül az intézmény diákjai és oktatói eljuthattak az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Debreceni Egyetemre, a Pécsi Tudományegyetemre (Magyarország), a Miskolci Egyetemre (Magyarország), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, a Selye János Egyetemre, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemre (Szlovákia), az Adam Mickiewicz Egyetemre (Poznań, Lengyelország) stb. A Főiskola további kétoldalú mobilitási (Erasmus+, Makovecz Program) megállapodásokat írt alá az Eötvös József Főiskolával (Baja, Magyarország), a Kodolányi János Egyetemmel (Székesfehérvár, Magyarország), a Pannon Egyetemmel (Veszprém, Magyarország), a Károli Gáspár Református Egyetemmel (Budapest, Magyarország), a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, a Pápai Református Teológiai Akadémiával (Magyarország), az Edutus Egyetemmel (Budapest-Tatabánya, Magyarország), az Óbudai Egyetemmel (Budapest, Magyarország), a Semmelweis Egyetemmel (Budapest, Magyarország), a Partiumi Keresztény Egyetemmel (Nagyvárad, Románia), a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel (Kolozsvár, Románia), a Dokuz Eylül Egyetemmel (Izmir, Törökország), a Porto-i Műszaki Főiskolával (Portugália) stb.

 A Főiskola, mint kulturális központ 

Az intézmény égisze alatt különféle kulturális programok is megszervezésre kerülnek. A Főiskola és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közötti megállapodás értelmében a KMF tanárai és diákjai minden színházi szezon alkalmával 4-5 előadást kedvezményes áron tekinthetnek meg. Az intézményben színjátszó szakkör is működik; az itt zajló foglalkozások eredményességét bizonyítja, hogy a diákokat számos alkalommal hívták meg előadást tartani belföldre és az Európai Unió különböző országaiba egyaránt. A Főiskola kulturális rendezvények szervezésével és marketinggel foglalkozó részlege rendszeresen szervez képzőművészeti tárlatokat (festészet, művészi fotó stb.), melyeken a diákok helyi és külföldi művészek munkáival ismerkedhetnek meg.

A Főiskolának hallgatói kórusa és néptánccsoportja is van. 2004-től az intézményben zajlott a kárpátaljai felsőoktatási intézmények kórustalálkozója, amely idővel felsőoktatási intézmények nemzetközi kórustalálkozójává nőtte ki magát. 2019 tavaszán a rendezvény immár tízedik alkalommal került lebonyolításra. A találkozók végén a részt vevő kórusok általában együttesen adják elő a diákhimnuszt.

Rendszeressé váltak az intézmény falain belül rendezett könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, versenyek stb. is. A Könyv Utóélete sorozat keretein belül látogatást tett a Főiskolán Jókai Anna, Esterházy Péter, Spiró György, Konrád György, Kukorelly Endre, Békés Pál, Ugron Zsolna és mások. Emellett számos alkalommal kerültek megszervezésre találkozók ukrán írókkal, költőkkel, irodalmárokkal. Például:

  • Mihajlo Mihajlovics Roskóval, F. Potusnyak irodalmi díjas íróval, nyelvtudományi kandidátussal, docenssel, Ukrajna nemzeti írószövetségének tagjával, az Ungvári Nemzeti Egyetem Román-Germán Filológia Karának dékánjával;
  • Mikola Petrovics Leszjukkal, bölcsésztudományi doktorral, a Vaszil Sztefanik Kárpátmelléki Egyetem szláv nyelvtudományi tanszékének vezetőjével;
  • Vaszilina Mihajlivna Kordonec költőnővel, a Beregszászi Ukrán Gimnázium ukrán nyelv és irodalom tanárával;
  • Oleszja Csepeljukkal, a Huszti Bentlakásos Gimnázium ukrán nyelv és irodalom tanárával, a „Dzsereljce” («Джерельце») iskolai irodalmi stúdió vezetőjével, a „Verhovinszka plejada” («Верховинська плеяда») művészeti egyesület tagjával, az „Ezüst Föld debütálása” («Дебют Срібної Землi») irodalmi díj nyertesével;
  • Okszana Zabuzsko ismert kortárs ukrán írónővel.

A Főiskola nagy figyelmet fordít a helytörténeti ismeretek megszerzésének lehetőségére is. Évente szerveződnek honismereti, szakmai és oktatási célú utak a megyében és Ukrajna-szerte:

  • a Hoverla csúcsának megmászása;
  • helytörténeti kirándulások Kárpátalján és a környező megyékben;
  • helytörténeti kirándulások Ukrajna távolabbi régióiban;
  • a Kárpátalján és a környező megyékben található nemzeti parkok és természetvédelmi területek felkeresése;
  • kirándulás Lembergbe (Ivan Franko Múzeum, Licsakivi temető, Tarasz Sevcsenko Tudományos Társaság, Lembergi Ivan Franko Nemzeti Egyetem);
  • kirándulás Csernyivcibe (Oljha Kobiljanszka Múzeum, Jurij Fegykovics Múzeum, Csernyivci Nemzeti Színház, Csernyivci Jurij Fegykovics Nemzeti Egyetem);
  • kirándulás Drohobicsba (Drohobicsi Állami Pedagógiai Egyetem, Bruno Schulz Múzeum, Ivan Franko Emlékmúzeum Nahujevicsi településen, „Ivan Franko útja”, Truszkavec város);
  • nyelvjárási- és folklórgyűjtési gyakorlat a kárpátaljai Kőrösmezőn (kirándulás a Tisza forrásához, a környező hegyekbe és a hegyközi völgyekbe);
  • kirándulás Ukrajna fővárosába, Kijevbe.

Előzetes megállapodás szerint a Főiskola falain belül a szabad termeket térítésmentesen használhatják rendezvényeik megtartásához az állami és oktatási intézmények, valamint Kárpátalja civil, vallási, tudományos és kulturális szervezetei. Az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken járványmentes időszakokban évente átlagosan közel 10 ezer ember vesz részt.