Fodor István Kutatóközpont



emblema_fodor

Fodor István Kutatóközpont

Cím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6.
Fax/Telefon: +380 3141 23462
e-mail: fittki@kmf.uz.ua
honlap: http://fodoristvankk.kmf.uz.ua/

A Fodor István Kutatóközpont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének bázisán jött létre 2011 szeptemberében. Az intézet névadója Kárpátalja nemzetközi szinten is nagyra becsült botanikusa és ökológusa, az 1907-ben Alsógerebenen született Prof. Dr. Fodor István. A kutatóközpont létrehozásának célja, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átfogó és célirányos szakintézeti keretek között is bekapcsolódjon Kárpátalja természeti kincseinek átfogó, monitorozó vizsgálataiba.

Az intézet működési profilját és céljait Kárpátalja természeti kincseinek felkutatása, tudományos igényű feltérképezése, megőrzésének elősegítése, az itt élő növény- és állatfajok felkutatása, életterük változásainak nyomon követése, botanikai és zoológiai tudományos gyűjtemények létrehozása, valamint, a Kárpát-medence védett és ritka növényfajait felvonultató növénykert fenntartása és bővítése képezi. Kutatási programjaink keretében növénytani és állattani felvételezéseket és növényi szaporítóanyag-gyűjtéseket végzünk Kárpátalja síkvidéki és hegyvidéki régióiban egyaránt. Intézetünk több hazai és nemzetközi kutatási programban is részt vesz.

A Fodor István Kutatóközpont partnerintézményei

  • Eperjesi Egyetem
  • Kazahsztáni Központi Botanikus Kert Botanikai és Növényhonosítási Intézete
  • Magyar Természettudományi Múzeum
  • Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
  • M. Hrisko Nemzeti Botanikus Kert
  • P. Dragomanov Egyetem
  • V. Holodnij Botanikai Intézet
  • Nyikitszkij Botanikus Kert
  • Szlovák Tudományos Akadémia Botanikai Kutatóintézete
  • Trans-Tisa Hidroökológiai Tudományos Együttműködési Hálózat
  • Ungi Nemzeti Park
  • Ungvári Nemzeti Egyetem Természetvédelmi Kutató Laboratóriuma
  • Nyíregyházi Állatpark

A Fodor István Kutatóközpont infrastruktúrája

  1. Botanikai gyűjteményes kert

Helye: Nagybereg (Великі Береги), Ukrajna, Kárpátalja, Beregszászi járás

Területe: 1,25 km2

Feladata: Helyszínt biztosít a már betelepített és a még betelepítendő védett növényfajok génállományának megőrzésére, emellett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjainak növénytani gyakorlóhelye.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyberegi gyűjteményes kertjét 2014-ben Ukrajna Botanikus Kertjeinek és Dendroparkjainak Tanácsa felvette Ukrajnai botanikus kertjeinek jegyzékébe. A botanikai gyűjteményes kertben létrehozott flóragyűjtemény bővítése folyamatos. Kialakításra kerültek a kert rendszertani és kísérleti részlegei, illetve zajlik azok feltöltése az együttműködő partnereinktől kapott, illetve a terepi felvételezéseink során gyűjtött növényi szaporítóanyagok elhelyezésével.

Nagyberegi Gyűjteményes Kert rendszertani részlegei
Nagyberegi Gyűjteményes Kert rendszertani részlegei

A nagyberegi gyűjteményes kert betelepítettsége:

Saját gyűjtésből származó: 92 faj

Partnerintézetektől kapott és tárolt szaporítóanyagok:

  • Alma-Atai Botanikus Kert (Kazahsztán): 14 faj
  • Debreceni Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert: 57 faj
  • ELTE Botanikus Kertje: 135 faj
  • Fomina Botanikus Kert: 117 faj
  • Grisko Nemzeti Botanikus Kert: 151 faj
  • Nyizsnyij Novgorodi Botanikus Kert: 14 faj
  • Nyugat Magyarországi Egyetem soproni Botanikus Kertje: 16 faj
  • Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet: 10 faj
  • Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje: 24 faj
  • Szent István Egyetem soroksári Botanikus Kertje: 17 faj
  • Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert: 158 faj

Összesen: 805 faj

 

  1. Tudományos Herbárium

A Kutatóközpont munkatársai aktívan részt vesznek a Főiskola Tudományos Herbáriumának kialakításában. Jelenleg összesen 450 fajhoz tartozó 2500 herbáriumi lap tárolását és kezelését végeztük el, számos vörös könyves védett faj példányait is őrizzük.

 

  1. Állattani gyűjtemény

Munkatársaink a Főiskola állattani anyagainak gyűjtésébe és feldolgozásába is bekapcsolódnak. Az állattani gyűjtemény anyagainak egy része preparálási és rendszertani feldolgozás alatt áll. Eddig közel 2000 tétel szerepel gyűjteményünkben.

A Fodor István Kutatóközpont aktuális kutatási programjai

 I. Szén nanocsöves kutatási program

A II. RFKMF és az Ukrán Tudományos Akadémia Biokolloidkémiai Intézetének együttműködésében futó kutatásunk. A program Manilo Marina, a kémiai tudományok kandidátusa és Bárány Sándor professzor koordinálásával, valamint Dr. Csoma Zoltán közreműködésével zajlik, mely során szén nanocsövek fémadszorpciójának atomadszorpciós spektrofotométerrel történő vizsgálatát végezzük el.

 II. Feromoncsapdás rovargyűjtés

A kutatás során a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékével együttműködve 16 feromoncsapda üzemeltetését valósítjuk meg a Nagyberegi Erdészet területén. A feromonok olyan illatanyagok, amelyekkel a rovarok főleg szaporodási időszakukban kommunikálnak. A különböző összetételű mesterséges illatanyag-csapdák segítségével számos rovarfaj begyűjtésére nyílik lehetőség, melyek között sok erdészeti kártevő. Eredményeink révén bővíthetjük ismereteinket vidékünk rovarfaunáját illetően, különös tekintettel az erdőgazdaságok rovarkártevői területén.

Feromoncsapdák kihelyezése a nagyberegi erdőben
Feromoncsapdák kihelyezése a nagyberegi erdőben

III. A Tisza medrének és árterületének komplex hidroökológiai, fitocönológiai, talajtani (pedológiai) és faunisztikai monitorozása a Huszt és Tiszaújlak közötti szakaszon

A kutatás egy többlépcsős terepi vizsgálatsorozat, mely során a Tisza említett szakaszán végzünk kémiai vízvizsgálatot, folyókanyarulat-változás vizsgálatot, illetve üledékvizsgálatot, emellett hosszú távon a folyó árterületén megjelent invazív növényfajok állományfelmérését és zoológiai feltérképezését kívánjuk megvalósítani. A program a Biológia és a Kémia Tanszék és a Fodor István Tudományos Kutatóközpont munkatársainak együttműködésével valósul meg.

 

IV. A II.RFKMF tudományos herbáriumának és zoológiai gyűjteményének bővítése

A gyűjtemények bővítését saját gyűjtéseinkből, illetve együttműködő partnereinkkel, valamint más intézetekkel folyamatban lévő csereprogramok révén valósítjuk meg.

V. A II.RFKMF nagyberegi tájházának botanikai gyűjteményes kertjében létrehozott flóragyűjtemény fenntartása, a betelepített fajok gondozása, illetve bővítésének folytatása

A betelepített növényfajok génállományának megőrzése, azok oktatási segédanyagként történő felhasználása, további védett fajok felkutatása, begyűjtése és betelepítése, valamint további tematikus kertrészlegek kialakítása és fenntartása nagyban hozzájárulnak vidékünk honos növényfajainak védelméhez. Kárpátalja természeti sokszínűsége európai mércével mérve is kiemelkedő. A jövőben szeretnénk elvégezni a terepmunkák alkalmával begyűjtött a termések és magvak morfológiai vizsgálatát. Az egyes fajok nemzedékeinek maghozamát, a talaj magkonzerváló képességét (in situ, ex-situ körülmények között), a fajok egyes példányainak egyedfejlődését, az endemikus, reliktum, területünkön jellegzetesnek számító, védendő és értékes haszonnövények felhasználási lehetőségeit.

VI. Invazív és adventív növényfajok vizsgálata

A következő vizsgálati évben folytatjuk a Szlovák Tudományos Akadémia és az Ukrán Tudományos Akadémia Botanikai Intézetének kutatóival 2015-ben kötött együttműködési szerződésünk keretében megkezdett kutatásainkat. A program során kárpátaljai vasútállomások flórájának feltárását, az adventív növényfajok előfordulási sajátosságainak feltérképezését, valamint a terjedési irányvonalak meghatározását végezzük el. Az antropogén hatások által fokozottan szennyezett részeken kívül nagy hangsúlyt fektetünk a természetvédelmi területeken elszaporodó invazív növényfajok további felkutatására is.

 

A Fodor István Kutatóközpont a következő jelentősebb tudományos konferenciák és egyéb tudományos rendezvények szervezésében vett részt

  1. 2011. szeptember 13. – Szemináriumi előadás: Milan Blažek – A Pruhonicei Botanikus Kert Iris fajai;
  2. 2011. november 3. – Tudományos műhelyek a kárpátaljai magyar tudományosság szolgálatában;
  3. 2012. június 18. – Magyar nyelvű tudományos kutatómunka szellemi és infrastrukturális feltételei;
  4. 2012. november 16. Feltáró kutatások a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóműhelyében;
  5. 2013. május 15. – Szemináriumi előadások: Szeminárium I. – Dr. Borhidi Attila – Evolúció és darwinizmus. A molekuláris evolúció problémái. Etnoökológia, mint új tudományterület;
  6. 2013. május 16. – A nemzetközi összefogás lehetőségei a Kárpát-medence természeti kincseinek megóvásában – nemzetközi tudományos konferencia;
  7. 2013. november 15. – Velünk élő tudomány – nemzetközi tudományos konferencia;
    A ,,Velünk élő tudomány’’ című nemzetközi tudományos konferencia résztvevői
    A ,,Velünk élő tudomány’’ című nemzetközi tudományos konferencia résztvevői
  1. 2014. március 26–28. – CERECO-2014: The 5th International Conference on Carpathian Euroregion;
  2. 2014. november 28. – Tudomány napja 2014;
  3. 2015. május 14–16. – Nemzetközi tudományos konferencia Vágner Lajos tiszteletére;
    Vágner Lajos tiszteletére rendezett nemzetközi konferencia
    Vágner Lajos tiszteletére rendezett nemzetközi konferencia
  4. 2015. szeptember 25. – Kutatók éjszakája–2015;
    Kutatók éjszakája–2016
    Kutatók éjszakája–2016
  5. 2015. november 6. – Tudomány napja 2015;
  6. 2016. június 1–4. – XII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia;
  7. 2016. szeptember 29. – Kutatók éjszakája–2016;
  8. 2016. november 18. – Tudomány napja 2016.
    Tudomány napja – 2016
    Tudomány napja – 2016

Munkatársaink fontosabb publikációi 

  1. Андрик Є.Й. (2013) Морфоструктурні зміни особин Fritillaria meleagris у відмінних умовах зростання // Modern Phytomorphology. – 4. – S. 307-316.
  2. Андрик Є.Й., Шевера М.В. (2013) Шандор Яворка / Sándor Jávorka (1883 – 1961) // Укр. ботан. журн. – 22, № 3. – С. 425.
  3. Szaniszlo Ya, Andrik E. (2013) Virgin beech forests outside the protected areas in Transcarpathia (Ukraine) // “Primeval Beech Forests: Reference systems for the Management and Conservation of Biodiversity, Forest Resources and Ecosystem Services“ (Abstr. of Intern. Conf. June 2-9, 2013, Lviv, Ukraine). – S. 125.
  4. Шевера, М.В.Андрик, Є.Й. – Комарек, Ю. (2014): Енциклопедія сучасної України. – Інститут енциклопедичних досліджень НАН України, 14: 150.
  5. Шевера, М.В., Андрик, Є.Й. – Косюра, М.С. (2014): Енциклопедія сучасної України. – Інститут енциклопедичних досліджень НАН України, 14: 758.
  6. Andrik, E. – Kohut, E. – Keresztyen, A. (2014): Expansion of adventive plant species in Velykodobron’skiy Reserve (Transcarpathia, Ukraine). – Proceeding of 11th International Conference “Synanthropization of flora and vegetation” (September 11-13, 2014, Poznan & Obrzycko, Poland) // Biodiv. Res. Conserv. – Suppl. 1. – pp. 37.
  7. Санісло, Я.П. – Кваковська, І.М. – Андрик, Є.Й. – Будніков, Г.Б. (2014): Водні, водно-болотні та перезволожені біотопи Ужанського НПП // Основи управління біосферними резерватами в Україні. Збірник нормативно-правових актів та науково-практичних статей, підготовлених у рамках проведення Міжнародного науково-практичного семінару «Розвиток системи біосферних резерватів в Україні» (01-03 жовтня 2014 року, Ужанський національний природний парк, Закарпатська область) [за ред. Ф.Д. Гамора, Г.В. Парчука.] – Ужгород: КП «Ужгородська міська друкарня». – C. 261–
  8. Шевера, М.В. – Маєкова, Я. – Заліберова, М. – Протопопова, В.В. – Андрик, Є.Й. (2015): Geranium purpureum Vill. (Geraniaceae) – новий вид адвентивних рослин у флорі рівнинної частини України // Укр. ботан. журн. – 72, № 4.
  9. Andrik, É. – Karácsonyi, K. – Shevera, M. – Pifkó, D. – Kohut, E. – Kish, R. (2015): Vágner Lajos (1815-1888) emlékére, születésének 200 évfordulója alkalmából // Amatőr természettudósok hozzájárulása a biológiai sokféleség tanulmányozásához: Vágner Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencia kötete (2015. május 14–16., Beregszász, Ukrajna). – Ungvár, 2015. – 9–12.
  10. Pifkó D. – Andrik É. – Kohut E. – Karácsonyi K. – Kish R. – Shevera M. (2015): Vágner Lajos (1815–1888) hagyatéka a Magyar Természettudományi Múzeumban. – Annls Mus. hist.-nat. hung. – 107: 239–256.
  11. Андрик Є.Й., Клименко С.В., Когут Е.І.,  Музичук Г.М., Орос І.І., Протопопова В.В., Шевера М.В. (2016): Світлій пам’яті Йосипа Йосиповича Сікури. – Укр. ботан. журн. 73 (2): 217–220.
  12. Andrik E. – Protopopova V. – Shevera M. (2016): Invasive plant species distribution in natural and semi-natural habitat types of Transcarpathia (Ukraine) // XII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia – 12th Environmental Science Conference of the Carpathian Basin (2016. június 1–4, Beregszász, Ukrajna): Abstracts. P. 31.
  13. Bárány, S. (2014): A kolloidkémiai alapjai. – Tankönyv, a Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola, p. 148.
  14. Bárány, S. – Varga, A. (2014): Adsorption of Nonionic Polymers from Binary Mixtures and  its Effect on the Electrokinetic Potential of Aerosil Particles. – Materials Science and Eng. Ser. II. 39(1): 15-24.
  15. Bárány, S. – Kartel, N. – Meszaros, R. (2014): Electrokinetic potential of mulitwall nanotubes in aqueous solution of electrolytes and surfactants. – Colloid Journal 76(5): 555–559. IF: 0,78 (2014).
  16. Taubaeva, R. – Meszaros, R. – Musabekov, K. – Bárány, S. (2014): Electrokinetic potential and flocculation of bentonite suspensions in solutions of surfactants, polyelectrolytes  and their mixtures. – Colloid Journal 76(6): 566–571. IF: 0,78 (2014).
  17. Manilo, M. – Lebovka, N. – Bárány, S. (2014): Characterization of the electric double layer of   multi-walled carbon nanotubes, laponite and nanotube+laponite hybrids in aqueous suspensions. – Colloids and Surfaces A: Physicochemical and Engineering Aspects 462: 211–216. IF: 2,3 (2013).
  18. Bárány, S. (2014): Polymer Adsorption and Electrokinetic Potential of Dispersed Particles in Weak and Strong Electric Fields. – Advances in Colloid a. Interface Sci. available online.
  19. Barany, S. – Vanyorek, L. – Meszaros, R. (2014): Surface and Electrosurface Characterization if Mutiwall N-Doped Oxidezed Carbon Nanotubes. – Abstracts of the XVth Intern. Conference „Surface Forces”, May 12-16, 2014, Moscow, pp.67.
  20. Manilo, M. – Lebovak, N. – Barany, S. (2014): Electrosurface Properties and Stability of Multiwall Carbon Nanotubes in Aqueous Solutions with and without Laponite Platelets. – Abstracts of the XVth Intern. Conference „Surface Forces”, May 12-16, 2014, Moscow, 2014, pp.68.
  21. Taubaeva, R. – Meszaros, R. – Musabekov, K. – Barany, S. (2014): Flocculation of Clay Mineral Suspensions by Polyelectrolyte/Surfactant Mixtures. – Abstracts of the XVth Intern. Conference „Surface Forces”, May 12-16, 2014, Moscow, 2014, pp.86.
  22. Vanyorek, L. – Mészáros, R. – Bárány S. (2014): Surface and electrosurface characterization of surface-oxidizedmulti-walled N-doped carbon nanotubes. – Colloids and Surfaces A: Physicochemical and Engineering Aspects 448: 140–146. IF: 2,3 (2013).
  23. Manilo, M.V. – Lebovka, N.I. – Barany, S. (2015): Stability of multi-walled carbon nanotube + laponite hybrid particlesin aqueous suspensions. – Colloids and Surfaces A: Physicochem. Eng. Aspects 481 199–206. IF: 2,3 (2013).
  24. Manilo, M.V. – Lebovka, N.I. – Barany, S. (2015): Stabilization of carbon nanotubes aqueous suspension by adsorption of laponite nanoplatelets and surfactants. – The International research and practice conference ,,Nanotechnology and nanomaterials’’, Lviv, Ukraine, abstract book, pp. 140.
  25. Barany, S. – Mesarosh, R. – Taubaeva, R. – Musabekov, K. (2015): Electrosurface Properties of Kaolin and Bentonite Particles in Solutions of Electrolytes and Surfactants. –Colloid Journal 77 (6): 692–697. IF: 0,78 (2014).
  26. Barany, S (2015): Polymer adsorption and electrokinetic potential of dispersed particles in weak and strong electric fields. – Advances in Colloid and Interface Science 222: 58– IF: 8,6 (2014).
  27. Manilo, M.V. – Lebovka, N.I. – Barany, S. (2015): Mechanism of Methylene Blue adsorption on hybrid 2 laponite-multi-walled carbon nanotube particles. – Journal Of Environmental Sciences. IF: 2,0 (2014).
  28. Bárány S. – Manilo M. – Szalai A. (2016): Többfalú szén nanocsövek elektrokinetikai potenciálja és szuszpenzióinak állandósága elektrolit oldatokban. – Magyar Kémiai Folyóirat 122(1): 13–18.
  29. Kolozsvári I. (2013): Európa szitakötőfaunájának klímafüggő elterjedésvizsgálata irodalmi források tükrében. In: Szanyi Sz. (szerk.): Klímaváltozás a Kárpát-medencében: múlt, jelen, jövő. – Márton Áron Szakkollégium, Debrecen.
  30. Kolozsvári I. (2013): Recenzió: Матушкіна Н.О., Хрокало Л.А.: Bизначник бабок (Odonata) України личинки та екзувії. – Studia odonatologica hungarica, 15: 141–145.
  31. Kolozsvári I. (2013): A Tisza ukrajnai felső szakaszának szitakötő élőhelyei. – Magyar Chirodonomilógiai és Odonatológiai Kutatási Alapítvány (CHIRODON), (Interneten: http://chirodonalapitvany2.webnode.hu/palyazatok-publications/cikkek-articles/).
  32. Kolozsvári I., Dévai Gy. (2013): Dragonfly fauna of the main, side and dead channels of River Tisza in Ukrainian section. – 32. Jahrestagung der Gesellschaft deutschsprachiger Odonatologen (GdO) e. V., Fulda, 2013. 03. 15-17., p. 56–57.
  33. Kolozsvári I., Dévai Gy., Szabó L.J. (2013): Szitakötők (Odonata) előfordulási mintázatának elemzése a Tisza Tiszaújlak és Huszt közötti szakaszán exuviumok alapján. – VIII. Carpathian Basin Biological Symposium – I. Sustainable development in the Carpathian Basin, 2013. november 21­-23., p. 105–106.
  34. Kolozsvári, I. – Dévai, Gy (2014): Occurrence patterns of dragonflies in Transcarpathia in the light of scientific literature international conference. – Book of abstracts, II. Sustainable development in the Carpathian Basin, Budapest, Magyarország, pp. 22–23.
  35. Kis, O. – Simon, E. – Harangi, S. – Baranyai, E. – Jakab, T. – Kolozsvári, I. – Miskolczi, M. – Dévai, Gy. (2014): Toxikus elemek vizsgálata a sárgás szitakötőnél [Gomphus flavipes (Charpentier, 1825)]. Absztraktkötet IV. Ökotoxikológiai Konferencia, Budapest, pp. 16–17.
  36. Kolozsvári, I. – Szabó, L.J. – Dévai, Gy. 2015: Dragonfly assemblages in the upper parts of the River Tisza: a comparison of larval and exuvial data in three channel types. – Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 61(2): 189–204. IF: 0,5 (2014).
  37. Kolozsvári, I. – Dévai, Gy. – Szabó, L.J. 2015: Occurrence pattern analysis of dragonflies (Odonata) on the river Tisza between Vilok and Huszt based on exuviae. – Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1183–1196. IF: 0,557 (2014).
  38. Kolozsvári, I. – Dévai, Gy. – Jakab, T. (2015): Javaslat a vízfolyásokon végzett odonatológiai felmérések élőhelyi háttérváltozóinak adatlapon történő egységes rögzítéséhez. – Studia odonatologica hungarica 17: 85–123.
  39. Illár M. – Kolozsvári I. (2015): A ráti bányatóban és a Latorca csapi morotvájának vízterében élő makrogerinctelen fauna összehasonlító faunisztikai vizsgálata. – Limes II: 217–222.
  40. Kolozsvári I. – Molnár J. (2016): Recens mederváltozások detektálása a Tisza Tiszaújlak feletti szakaszán. – XII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia – 12th Environmental Science Conference of the Carpathian Basin (2016. június 1–4, Beregszász, Ukrajna): Abstracts. P 55–56.
  41. Kolozsvári, I. – Molnár, J. – Dévai, Gy. (2016): Recent river channel change detections in the section of the River Tisza above Tiszaújlak (Bилок). – Landscape & Environment 10(3–4): 123–130.
  42. Simon, E. – Kis, O. – Jakab, T. – Kolozsvári, I. – Málnás, K. – Harangi, S. – Baranyai, E. – Miskolczi, M. – Tóthmérész, B. – Dévai, Gy. (2016): Assessment of contamination based on trace element concentrations in Gomphus flavipes (Odonata: Insect) larvae of the Upper Tisza Region. – Ecotoxicology and Environmental Safety 136: 55–61. IF: 3,130 (2015).
  43. Ljubka T. – Nagy B. (2011): „Mikroelemek hatásának vizsgálata a kultúrnövények fejlődésére” Acta Academiae Beregsasiensis, X. évf., II. kötet, Beregszász.
  44. Ljubka T. – Illár L. (2012): „A Kis-Tisza” makrogerinctelen faunájának a leírása, Acta Academiae Beregsasiensis, XI. évf., I. kötet, Beregszász.
  45. Ljubka T. (2012): „Kárpátalja orchideáinak adatbázisa az Ungvári Nemzeti Egyetem herbáriuma alapján”, KITAIBELIA, Botanikai-Természetvédelmi Folyóirat, XVII. évf., 1. szám, Tuba Zoltán-emlékszám, Debrecen.
  46. Takács, A. – Süveges, K. – Ljubka, T. – Löki, V. – Lisztes-Szabó, Zs. – Molnár, V.A. (2015): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. – Kitaibelia 20 (1): 15–22.
  47. Szikura A. – Szikura J. (2011): Genera Juno Tratt. (Iridaceae). – Publio Kiadó, Budapest, 125 pp.
  48. Szikura J. – Kolozsvári I. (2012): Környezeti változások a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén. – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 187–194.
  49. Szikura J. (2012): Világflóra. A Tamariska nemzedék fajainak monográfiája. (Genera Tamarix). – Publio Kiadó, Budapest, 130 pp.
  50. Szikura J.J. et al. (2012): “Zberezhenja roslin flori Ukraini z riznim prirodnoohoronnim statusom v kollekciji in vitro Instituta klitinnoji ta genetichnoji inzheneriji . //Roslinnij svit u Chervonij Knihi Ukrajini: vprovadyhenja  globalnoji strategiji zbereyhenja roslin. – Materiali II Mizhnarodnoji naukovoji konferemciji (9-12 жовтня 2012), Umany, p. 223-226.
  51. J. Szikura et al. (2012): “In vitro plant germplasm bank and its use in biotechnological studies”. – International Conference Biotechnology and plant breeding perspectives towards food security ( Book of abstracts) – Radzikow, Poland , 10-12. September 2012 – p. 127-128.
  52. Szikura J. (2014): A világflóra virágos növényei terméseinek és magvainak alakkörei. – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Ungvár, 376 pp.
  53. Szikura J., Hadnagy I., Kolozsvári I., Kopor Z., Ljubka T., Zselicki I. (2014): Globális és lokális ökológiai és gazdasági problémák az idegen növény- és állatfajok kapcsán (ökológiai és gazdasági biztonság). – Book of abstracts. The 5th International Conference on Carpathian Euroregion, Berehove, 26-28 March, 2014. – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, p. 104-105.