Baleczky Emil nyelvész, költő, tanár – nemzetközi tudományos szeminárium Beregszászban

„Ukrán és magyar nyelvész”, „költő, nyelvész, pedagógus” – olvasható az Ukrán Nyelv és a Podkarpatszka Rusz Enciklopédiájában Baleczky Emilről, aki a magyar szlavisztika XX. századi történetének egyik kiemelkedő személyisége volt. Születésének 100. évfordulója alkalmából Baleczky Emil nyelvész, költő, tanár címmel nemzetközi tudományos szemináriumra került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF) annak Filológia Tanszéke és a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács szervezésében május 23-án.

Baleczky Emil 1919-ben született a mai Volóci járásban található Zúgó településen. Tudományos érdeklődése elsősorban a kárpátaljai dialektológiára, a régi szláv írott emlékek tanulmányozására, valamint az ukrán nyelvtörténeti szókészlettanának kutatására terjedt ki. 1965-től egészen 1981-ben bekövetkezett haláláig ő volt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője, valamint az ő kezdeményezésére hozták létre a tanszéken belül az ukrán nyelv és irodalom részleget.

„A mai rendezvényt Baleczky Emil munkásságának szenteljük: a költőnek, a nyelvésznek és a pedagógusnak” – mondta köszöntőjében a szeminárium egyik szervezője Bárány Erzsébet, a főiskola Ukrán Tanszéki csoportjának docense.

Fodor Gyula, a II. RF KMF rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte: „Úgy gondolom, hogy az az ország vagy közösség, amely becsüli egykori és jelenlegi tagjait, »fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül«,, sőt akár haláluk után is ápolja az általuk elért eredményeket, tudományos örökségüket, az a közösség szilárd alapokra építkezik és remélheti, hogy hosszú ideig fennmarad, virágzik és termést hoz”. Baleczky Emil emlékét felelevenítve a rektorhelyettes aláhúzta: a nyelvész egész életpályája során hidat vert a soknemzetiségű régió népei közé, ugyanis munkásságának eredményeit az ukránok, az oroszok vagy éppen a magyarok is magukénak vallják.

Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Gyebnár István konzul köszöntötte a szeminárium résztvevőit. Beszédében aláhúzta, hogy Baleczky Emil azon kárpátaljaiak közé tartozott, akik tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, akikre büszkén lehet tekinteni, s „a kárpátaljai magyar közösség szellemi igazolási pontjait jelentik, nemzeti-kulturális identitását erősítik”. „Nem lehet nem észre venni, hogy különösképpen azok a magyar közösségek adtak nagy nyelvészeket a világnak – így az erdélyi, a kárpátaljai magyarság –, amelyeknek a nyelve fokozott veszélybe került. Ebbe a sorba tartozik Baleczky Emil is” – fűzte hozzá a konzul.

Ezt követően előadások hangzottak el a nyelvész, költő és tanár életéről, munkásságáról, pedagógiai tevékenységéről, költészetéről, emberi és tudományos hagyatékáról. A szeminárium előadói nyelvészek és tudósok voltak, akiknek munkássága valamilyen szinten kötődik Baleczky Emil irodalmi, nyelvészeti vagy oktatói munkásságához, de jelen voltak egykori tanítványai közül is, valamint keresztfia, Baleczky Demeter.

Bárány Erzsébet újságírónk kérdéseire választ adva kiemelte: „Számunka azért fontos Baleczky Emil munkássága, mert több korszakban tevékenykedett, ugyanis fiatal korában volt egy orosz korszaka, később a népnyelv használatát tartotta fontosnak. Azonban érdekes párhuzamot véltünk találni a nyelvészeti munkáiból álló bibliográfiájának összegyűjtésekor, hiszen orosz szakos létére kutatásai tárgyát a kárpátaljai nyelvjárások képezték, mint a kárpátaljai keleti-szláv nyelvjárások, a ruszin–magyar–ukrán nyelvi kapcsolatok, valamint foglalkozott az ukrán nyelvtörténettel egyaránt.” A tanárnő elmondta, hogy a szeminárium második napján, május 24-én a résztvevők tanulmányúton vesznek részt, amelyen ellátogatnak a nyelvész szülőfalujába Zúgóra, majd Beregszentmiklósra és a munkácsi orosz–ukrán tannyelvű iskolába, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte.

CsA


„Anya és csecsemővédelem az alapellátásban” címmel rendeztek konferenciát a Rákóczi Főiskolán
A Magyar Közgazdasági Társaság bemutatkozó ülése a Rákóczi-főiskolán