Kiállításmegnyitó és műhelytalálkozó a Rákóczi-főiskolán

Középkori templomok útján – Felső–Tisza-vidék

A Felső-Tisza-vidék a Kárpát-medence egyik leggazdagabb vidékének tekinthető az utókorra hagyott kiemelkedő kulturális örökség szempontjából. A területet méltán nevezhetjük a középkori templomok földjének, ahol az elmúlt évtizedek során a fehérre meszelt vakolatok alatt az évszázadokon át rejtőzködő freskók tucatjai bukkannak elő. Ezeket a helyszíneket a Középkori templomok útja nevet viselő turisztikai útvonalon járhatják be az érdeklődők. A Középkori Templomok Útja Egyesület (KTÚE) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) társszervezésében kiállítást szervezett, amelynek megnyitójára január 17-én került sor a főiskola Gross Arnold termében. A kiállítás a Felső–Tisza-vidék tájaira kalauzolja az érdeklődőt, ahol a középkori templomok útján nyílik lehetősége utazást tenni.

Az ünnepélyes megnyitón Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora mondott köszöntőt. Elmondta, hogy Kárpátalja, s főleg a magyar vidék templomairól eddig nagyon kevés szó esett, többségük a Szovjetunió idején nem is lett műemlékké nyilvánítva. Azonban a régióban gyönyörű templomokra bukkanhatunk, a görögkatolikus fatemplomokra az UNESCO is felfigyelt. „Nagyon fontos számunkra minden olyan lépés, amely közelebb visz minket múltunk eredeti állapotainak megismeréséhez, így a templomok restaurálása hatalmas jelentőséggel bír” – húzta alá a rektor asszony.

„A mai műemlékőrző, hagyományápoló és turisztikafejlesztő rendezvény tipikusan a magyar nemzeti összetartozás XXI. századi megélését, erősítését, tudatosítását szolgálja” ‒ kezdte köszöntőjét Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, majd hozzátette: a gótikus eredetű templomok útja a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország egykori területén történelmileg és érzelmileg is erősen összeköti a határok különböző oldalán, de nemzeti összetartozásban, közösségben élő nemzetrészeket.

A kiállításon látható, hogy a Felső–Tisza-vidék egy egységes műemlékállománnyal rendelkezik. A Szabolcstól Benéig tartó sorozat egyes darabjain sok hasonlóságot lehet felfedezni. A megnyitót követő műhelytalálkozó és konferencia előadói ezekre a hasonlóságokra hívták fel a figyelmet: első ízben az örökségvédelemmel kapcsolatos tájakra eveztek, míg a szünetet követően a turizmussal kapcsolatos előadások kerültek előtérbe.

A jelenlévők a felszólaló szakemberek által megismerkedhettek az örökségvédelem és az örökségturizmus lehetőségeivel és kihívásaival a Felső–Tisza-vidéken. Elsőként Új eredmények a kiemelkedő jelentőségű kárpátaljai templomok kutatásában címmel Kollár Tibor örökségvédelmi szakértő, a KTÚE alelnöke tartott előadást. Olyan templomokat mutatott be, amelyek közép-európai tekintetből is rendkívül fontos műalkotások, az amelyekben folyó munka és feltárások során a magyar kormány és a helyi közösség együttműködésével értek el jelentős előrehaladást, valamint amelyek a turizmus célpontjai is lehetnek: a gerényi rotunda, a palágykomoróci templom és a técsői református templom. Kicsit más aspektusból mutatta be az örökségvédelmet Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténész, aki előadásában az értékőrzésre és értékteremtésre helyezte a hangsúlyt. Deák Attila turisztikai szakértő, a KTÚE titkára a Felső–Tisza-vidék egyházi műemlékeire alapozott turizmusfejlesztés címet viselő előadásában a Felső–Tisza-vidék Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy részének és Kárpátalja beregi vidékének jellegzetességeire fókuszált. Kiemelte, hogy a térség műemlékállománya attól kiemelkedő, hogy a középkor és a reformáció egyszerre hagyta lenyomatait rajta. A 65 templomból álló Középkori templomok útja több útvonalból áll, amelynek részét képezi a Beregvidéki örökségtúra (kárpátaljai látogatással). Berghauer Sándor, a II. RF KMF Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense az örökségturizmus helyére és jelentőségére világított rá Kárpátalja idegenforgalmában. „Az örökségturizmus középpontjában egy adott terület öröksége áll, amely olyan hagyományokra, kulturális, történelmi vonzerőkre épül, amelyeket egy közösség megőrzésre érdemesnek tart” – definiálta a fogalmat. Előadásából az is kiderült, hogy a megvizsgált kárpátaljai nevezetességeknek – sajnálatos módon – alacsony a nemzetközi ismertségük. Az előadások sorát Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tiszteletbeli elnöke zárta, aki Fenntartható kulturális örökségfejlesztés Kárpátalján címmel tartotta meg előadását. Kitért a Magyar Ház-programra is, amelynek legfontosabb célja olyan ingatlanok „megszerzése”, amelyek fontosak műemlékvédelmi szempontból és szolgálják a magyar közösséget.

A kiállítás január 17. és február 8. között tekinthető meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

Csuha Alexandra


Harmadik alkalommal indult útjára a tehetséggondozó és versenyfelkészítő hétvége biológia, kémia és földrajzból
Államtitkári elismerésben részesült Orosz Ildikó