Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956

2016-12-27 20:48:52 Hírek 640 megtekintés

Kiállítás a Rákóczi-főiskolán, Ungváron, Munkácson és Nagyszőlősön

December 16-án került sor a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából a Magyarság Háza Kárpát-medencére kiterjedő programsorozatának zárásaképpen a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által megrendezett kiállítás megnyitójára a Rákóczi-főiskolán. A Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című roll-up kiállításon az érdeklődők az egész Kárpát-medencére kiterjedően részletes képet kapnak a málenykij robot szörnyűségeiről. A kiállításon beszkennelt, hiteles dokumentumok mutatják be a Gulág nyomorát, a Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatóságának (GUPVI) kíméletlenségét. A kiállításnak Beregszászon kívül további három település ad még otthont: Ungvár, Munkács és Nagyszőlős. Az érdeklődők ezekben a városokban is megtekinthetik a kiállítást.

Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektor asszonya köszöntőjében elmondta, a XX. század két nagy „politikai pestis” időszaka volt. Először az akkor magát felsőbbrendűnek gondoló politikai-uralmi rendszer faji megkülönböztetéssel akarta átszabni a társadalmat, ezt követően egy másik rendszer a társadalmi rétegeződések támadásával próbálta ugyanezt a célt elérni. Ez utóbbi végül ismételten az általa kijelölt nemzetek elleni lépésekben csúcsosodott ki. A XX. században egész Európa megrendült, és a kor történelmi hullámai még ma is – annyi eltelt év után – hatással vannak ránk – utalt a málenykij robotra Orosz Ildikó. A rektor asszony rámutatott, hogy míg az egyik „társadalmi kísérletről” az utóbbi évtizedekben mindent megmutattak, mindent megtanítottak az azt követő generációknak, addig az utóbbi nem kapott jelentőségéhez méltó helyet az emlékezetben. Orosz Ildikó hangsúlyozta, a mi felelősségünk az, hogy a málenykij robot „társadalmi kísérlete”, amely legalább annyi életet követelt, mint az elődje, eljusson mindenhová a világban, annak negatív hatásai bemutatásra kerüljenek, prezentálva azt, hogy a totalitárius rendszerek semmilyen társadalmi problémára nem jelentenek megoldást. A rektor asszony kiemelte: fontos, hogy tanuljunk a történtekből, fontos, hogy megakadályozzuk a megismétlődését, „és előbb vagy utóbb igazságot és megbecsülést szerezzünk azok számára, akik ezt ártatlanul megsínylették itt, Kárpátalján is”. Orosz Ildikó hangsúlyozta: ami több mint 70 éve történt, úgy megtizedelte gazdasági, szociális, politikai és társadalmi vonatkozásban vidékünket, hogy a hatását még a jövő generációi is érezni fogják.

Kota György, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság koordinátora a kiállítás megnyitóján rámutatott, hogy egy olyan tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők, amelynek az elemei visszahatnak Kárpátalja magyar családjaira, hiszen a résztvevőknek és a látogatóknak valószínűleg van legalább egy olyan családtagjuk, szomszédjuk, barátjuk, akinek a felmenőit érintette ilyen vagy olyan módon a málenykij robot.

Ligeti Dávid történész, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa a köszöntők után részletesen bemutatta a kiállítást. A molinókat használó tárlat részletesen, az érintett Kárpát-medencei területekre lebontva prezentálja a tragikus történelmi eseményt, kiegészítve beszkennelt iratokkal, levelekkel. Térképek segítségével mutatja meg, hová mennyi embert deportáltak a „kis munkára”. A hiteles történelmi adatok mellett egyéni sorsokkal is találkozhatnak az érdeklődők, ugyanis a kiállítás készítői a történelmi tények mellett egy-egy, Gulágot megjárt személy útját is beemelték az adatok közé.

A tárlat megnyitóját kulturális program követte, méghozzá egy koncert formájában. Szalóki Ági többszörös Fonogram-, Regionális PRIMA- és Artisjus-díjas énekesnő Csak egy nap a világ című koncertjével idézte meg a főiskola átriumának színpadán Karády Katalin, Edith Piaf legendás énekesnők alakjait dalaik eléneklésével.

A kiállítást Beregszászon kívül még három településen tekinthetik meg az érdeklődők. December 17-től az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola is otthont ad a tárlatnak. Itt a megnyitón a beregszászi felszólalókon kívül a KMKSZ képviseletében Braun László történész szólt a megjelentekhez, valamint a Maladype Színház igazgatója, Balázs Zoltán mutatta be Viktor Kravcsenko Én a szabadságot választottam című önéletrajzi írásának színpadi adaptációját.

December 21-től a Munkácsi Orosz Drámai Színházban is megtekinthetővé vált a szovjet elhurcolásokat taglaló kiállítás. A megnyitón beszédet mondott Ötvös Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság főosztályvezetője, valamint professzor dr. Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, aki egyúttal be is mutatta a kiállítás anyagát. Itt is kulturális program várta az érdeklődőket. Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője adott koncertet családja közreműködésével.

Nagyszőlősön december 22-én nyílt meg a tárlat. A megnyitón Kész Barnabás, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője, történész, valamint Fodor Lucia, a Magyarság Háza osztályvezető-helyettese köszöntötte a megjelenteket. Őket követően pedig prof. dr. Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója mutatta be a kiállítást. Csakúgy, mint az előző három esetben, a nagyszőlősi tárlatmegnyitó is kulturális programmal ért véget: a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskolában a Pál család adott szívhez szóló koncertet.

A kiállítást mind a négy településen január 12-ig a már említett helyszíneken tekinthetik meg az érdeklődők.

rsz


Felhívás: növényvédelmi alaptanfolyam
2017-ben is felvételt hirdet a Rákóczi-főiskola

Hozzászólás