Munkatársainak nemzetközi publikációi

transition-bookSociolinguistic Transition in Former Eastern Bloc Countries: Two Decades after the Regime Change [Szociolingvisztikai átmenet a volt keleti blokk országaiban: két évtized a rendszerváltozás után] címmel jelent meg a napokban az a nemzetközi tanulmánykötet, amely két évtizeddel a rendszerváltozásokat követően tekinti át azt, hogy az egykori keleti blokk államaiban végbement társadalmi, politikai és gazdasági átalakulások mellett milyen nyelvi (szociolingvisztikai) átrendeződésekre került sor a térségben. A vaskos, csaknem ötszáz oldalas könyv Frankfurt am Mainban látott napvilágot a nemzetközi hírű Peter Lang kiadó gondozásában (ISBN: 9783631692950; https://www.peterlang.com/view/product/23280).

A könyv a szerkesztők, Petteri Laihonen, Anastassia Zabrodskaja és Marian Sloboda által jegyzett bevezetőt követően öt részre tagolódik. Az első rész Oroszország három egymástól eltérő régiójának (Szahalin szigete, Dagesztán és Csuvas Köztársaság) nyelvi helyzetét írja le. A következő rész Kelet-Közép-Európa nyelvi helyzetének körképe, mely bemutatja az egykori Német Demokratikus Köztársaság, valamint Lengyelország, Csehország, Románia és Szerbia nyelvi problémáinak számos aspektusát. A harmadik egység négy tanulmánya a ma már az Európai Unióba integrálódott három egykori balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország sajátos szociolingvisztikai helyzetébe enged bepillantást.

Külön fejezet tárgya Ukrajna. A könyv negyedik részében Olga Ivanova a posztszovjet ukrán főváros nyelvi helyzetét elemzi. A szerző azt vizsgálja, hogyan jelenik meg Kijevben az ukrán és orosz nyelv a nyelvi tájképben, illetőleg a mindennapi kommunikációban. A fejezet másik tanulmánya az ukrajnai nyelvpolitika részletes és alapos elemzése. Az átfogó tanulmány szerzője Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője, illetve Ferenc Viktória, aki főiskolánk egykori végzőse, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. A két kárpátaljai szerző nem csupán makro szinten mutatja be az 1991-ben függetlenné vált egykori szovjet köztársaság nyelvpolitikai helyzetét, a nyelvpolitikában bekövetkező korszak- és szemléletváltásokat, hanem – mikro szintű elemzés keretében – kitérnek a nyelvi jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazására is. Kárpátaljai példák révén világítanak rá arra, hogy Ukrajna korántsem tekinthető jogállamnak, amit alátámasztanak a 2012-ben elfogadott és máig hatályos ukrán nyelvtörvény mindennapokban történő érvényesítése terén tapasztalt következetlenségek, hiányosságok, problémák.

A könyv ötödik fejezetében olvasható három tanulmány tárgya Kazahsztán, illetve a hatalmas kiterjedésű posztszovjet közép-ázsiai állam nyelvi helyzete.

A multidiszciplináris kötet képet ad arról, hogy az 1990-es évek politikai, társadalmi és gazdasági átalakulásai milyen közvetett és közvetlen hatással voltak a posztszovjet keleti blokk államainak nyelvi, nyelvpolitikai helyzetére, az emberek nyelvhasználati mintáira, nyelvi preferenciáira. A nemzetközi tudományos kiadónál megjelent tanulmánykötet méltán tarthat számot nyelvészek, politológusok, szociológusok és történészek érdeklődésére.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársainak 2016-ban ez már a második jelentős idegen nyelvű nemzetközi publikációja, hiszen a Multilingua: Journal of multilinguaCross-Cultural and Interlanguage Communication című, a Scopus nemzetközi tudományos adatbázisban is jegyzett impakt faktoros folyóirat idei első számában jelent meg Csernicskó István és Petteri Laihonen Hybrid practices meet nation-state language policies: Transcarpathia in the twentieth century and today [A nemzetállami nyelvpolitika megvalósításának hibrid praktikái: Kárpátalja a huszadik században és ma] című tanulmánya (DOI: 10.1515/multi-2014-0073;http://www.degruyter.com/view/j/mult.2016.35.issue-1/multi-2014-0073/multi-2014-0073.xml).


Az email címet nem tesszük közzé.

*

*

*

*

*

*


Comment notes