„Ne hagyjátok a templomot és az iskolát” – tanévnyitó ünnepség a Rákóczi-főiskolán

2017-09-26 13:56:40 Hírek « Kiemelt hírek 384 megtekintés

A beregszászi református templomban tartotta tanévnyitó ünnepségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) szeptember 25-én.

Az ünnepség Kárpátalja történelmi zászlóinak felvonultatásával kezdődött, melyeket tárogatószóra a főiskola kuruc kori viseletbe öltözött hallgatói vittek be a templomba.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke Isten igéjével kezdte meg az ünnepséget: „Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál.”

Nemzeti imádságunk, a Himnusz és a főiskola himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének után köszöntötték a meghívott vendégeket.

Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora tanévnyitó beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik a nyár folyamán munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy gördülékenyen kezdődhessen az új tanév. Beszédében elmondta, hogy a 2017/18-as tanévet összesen 1224 hallgató kezdte meg az intézmény különböző képzési szintjein. Az eredményes nyár után a kisebbségi oktatást elsöprő, hirtelen keletkezett viharral érkezett meg az ősz. Mint derült égből a nem várt mennykőcsapás, úgy sújtott le a magyar nyelvű oktatási rendszerre az új oktatási törvény 7. cikkelye. A törvény megszünteti a teljes körű anyanyelvi oktatás lehetőségét, és korlátozza az elemi oktatást. A rektor asszony a súlyos tankönyvhiányra is felhívta a figyelmet. Némi megnyugvást jelent, hogy a megyei tanács abszolút többséggel fogadta el, hogy kérjék Petro Porosenkót, ne írja alá az új oktatási törvényt. Immár nem 64 ezer ember kéri a törvény megvétózását, hanem félmillió embert képviselő megyei testület. Kiemelte, hogy Brenzovics László kivételével a kárpátaljai honatyák közül senki sem szavazott nemmel az oktatási törvényt illetően. Beszédében arra is rávilágított, hogy Lilija Hrinevics ukrán oktatásügyi miniszter több meghívásra sem jött el Kárpátaljára, ahogy a tanévnyitó ünnepséget sem tisztelte meg jelenlétével. Ebből is kiolvasható, hogy nem akarnak tárgyalni, nem akarnak kompromisszumot kötni. Levonható a következtetés, hogy magunk maradtunk, mi magyarok. Mindent meg kell tennünk annak érekében, hogy visszakapjuk alkotmány által biztosított jogainkat az anyanyelvi oktatás és az anyanyelv használata terén. Amennyiben az ukrán elnök aláírja a szégyenletes törvényt, lesz egy kis átmeneti időszakunk. Ezt kell racionálisan felhasználni. Mindenki végezzen lelkiismereti vizsgálatot, és cselekedjen saját érdekében a nemzete javára – hangsúlyozta Orosz Ildikó.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanévnyitó ünnepségen elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok a szülőföldjükön akarnak boldogulni, Magyarországnak pedig alkotmányos kötelessége ebben segíteni őket. A miniszter arra is rávilágított, hogy Kárpátalján jelenleg 71 magyar tannyelvű, 31 magyar–ukrán tannyelvű és egy magyar–orosz iskola működik. Ebben a tanévben Kárpátalján 16160 gyermek tanul magyar tannyelvű osztályokban, őket 2196 magyar pedagógus oktatja. A magyar állam számára természetes a Magyarországon élő ukrán nemzetiségű közösség segítése, s erre a célra mintegy egymilliárd forintot különítettek el. Fontosnak tartja, hogy mindenki a szülőföldjén boldoguljon. Balog Zoltán kiemelte az új oktatási törvény 7. cikkelyét, amely szembemegy mindazzal, amire a szabaddá lett ukrán és a magyar nemzet szerződött egymással, valamint egy sor olyan nemzetközi egyezménnyel, amelyet az európai nemzetek közössége felé indulva Ukrajna elvállalt. A törvény elfogadásával Ukrajna megsérti nyugati szomszédjait, s elfelejti, hogy az ukrán nemzet is volt elnyomott helyzetben – hangsúlyozta a miniszter. Balog Zoltán sajnálattal vette tudomásul, hogy az ünnepségre nem jött el Lilija Hrinevics ukrán oktatásügyi miniszter, s nem tud tárgyalni vele az oktatási törvényről. Fontos, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács kiállt a nemzeti kisebbségek jogai mellett, mert az itt élő képviselők jól tudják, hogy az anyanyelvi oktatás nem elvesz, hanem hozzátesz az életükhöz. A miniszter zsákutcaként tartja számon az új oktatási törvényt, de azt is megjegyezte, hogy Magyarország kézfogással fogja várni Ukrajnát a zsákutca kijáratánál, hogy együtt mehessenek tovább azon az európai úton, amelyre a történelmi sorsközösség predesztinálta őket. Magyarország és az érintett országok egyesült erővel minden törvényes eszközzel fel fognak lépni a jogfosztás ellen a nemzetközi közösség előtt. – Készen állunk küzdeni, készen állunk tárgyalni, készen állunk a nemzetiségi oktatás érdekében megegyezni. A magyar kormány úgy döntött, ennek kifejezésére több, mint egymilliárd forinttal támogatja egy sportcsarnok és egy uszoda felépítését a főiskola mellett – hangsúlyozta Balog Zoltán. A miniszter a kárpátaljai magyarságot biztatva beszédét Rákóczi zászlajának jelmondatával zárta: „Isten a jó ügyet nem hagyja el”.
A beszédek után az első évfolyamos hallgatók fogadalomtétele következett, majd kézfogással hivatalosan is az intézmény hallgatóivá avatták a gólyákat.

A II. RF KMF tanévnyitó ünnepségén átnyújtották a főiskola tudományos tanácsa által létrehozott Rákóczi-díjat, amely az önálló kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatás létrejöttének, a főiskola megmaradása és fejlesztése érdekében döntő szerepet vállaló személyek tevékenységének elismerése. A kitüntetésben azok a személyek részesülhetnek, akik erkölcsi kiállásuk, anyagi támogatásuk révén jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A díjat minden évben két személy – egy anyaországi vagy külföldi és egy kárpátaljai – kaphatja. A főiskolai tanács határozatának értelmében 2017-ben a magyarországi díjazott Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a kárpátaljai díjazott pedig Zsupán József, Beregszász egykori polgármestere.

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke kiemelte, hogy nehéz időkben erőt ad az a támogatás és szolidaritás, amit a magyar kormány tanúsít a kárpátaljai magyarság irányában. Reményét fejezte ki, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek helyzetét nem jogkorlátozó törvényekkel, hanem kellő nagyvonalúsággal fogják kezelni. Beszédét Reményik Sándor szavaival zárta: „Ne hagyjátok a templomot és az iskolát!”

A beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték az elsős és felsős hallgatókra, az intézmény tanáraira, munkatársaira és minden jelenlévőre.

Az ünnepség végén a résztvevők ajkán felcsendült a Szózat.

A tanévnyitóval egyidejűleg Petro Porosenko elnök – figyelmen kívül hagyva a kárpátaljai magyarság megmozdulását és a szomszédos országok tiltakozását – aláírta az új oktatási törvényt. A törvény 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, csupán az óvodai nevelést és az elemi osztályokban zajló oktatást garantálja anyanyelven, azaz magyarul. Az új oktatási törvény sérti Ukrajna alkotmányát, szembemegy az ország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel, ennek ellenére – miután hivatalos közlönyben is kihirdetik – hatályba lép.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

 


Biológusok terepgyakorlata az Ungi Nemzeti Parkban
Bacskai József beszéde a Rákóczi-főiskola tanévnyitó ünnepségén

Hozzászólás