Új tudományos kiadványok, publikációk

Közvetlenül a karantén előtt került ki a nyomdából Penckófer János új könyve, Az üvegharang című kiadvány, mely az irodalomtörténész, író eddig folyóiratokban publikált tanulmányait, esszéit és recenzióit gyűjtötte egybe 324 oldalon.

A budapesti Szépirodalmi Figyelő Alapítvány igen tetszetős kivitelezésű – művészi borítójú, precíz tördelésű, szöveggondozású – kiadványának Csordás László a felelős szerkesztője, aki szintén főiskolánk magyar tanszékének a tanára.

„Németh László nem a személyes kapcsolat közvetlen elmélyítésében hitt, hanem egy sajátos személytelenség erejében. Diákjaival az órán – és az órán kívül – csakis „költőkön, felfedezéseken, eseményeken” keresztül érintkezett. Hitt abban, hogyha ilyen „felsőbbrendű dolgoknak” rendeljük alá magunkat, akkor megszülethet az a tiszta atmoszféra, „az óra üvegharangja alá bezárt” tanár-diák kapcsolat, „amely után, aki egyszer élt benne, úgy fog kívánkozni, (nemcsak a diák, a tanár is), mint egy hajdani, tisztultabb otthonba.”

A kötet címadó esszéjéből került Az üvegharang fölszövegébe ez a kiragadott idézet, melynek szellemiségéhez – és a kiadvány egészéhez – kiválóan illeszkedett volna Penckófer János legújabb tanulmánya is, ám ez nem kerülhetett bele a kötetbe, mert már csak a szöveggondozás lezárása után készült el. Ezt az írást, pontosabban a tanulmány első részét – címe: Tudósportré egy popnemzet falán és amely Papp Endrének Görömbei Andrásról szóló monográfiáját vizsgálja – az Együtt 2020/2. számában, illetve ezen a linken lehet hamarosan elolvasni: http://kmmi.org.ua/konyvtar/folyoiratok/egyutt.

De a főiskola magyar tanszéke – illetve a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont – kárpátaljai folyóiratunknak ebben a számában Csernicskó István és Tóth-Orosz Enikő részéről is erősen képviselteti magát. Kettejüknek Az ukrán nyelvpolitika új iránya és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai címmel jelent meg egy olyan tanulmánya, amely szélesebb érdeklődői körben is visszhangot válthat ki.

És ezzel még nincs vége. Mert egyáltalán nem tucatszámba menő Fábián Beáta recenziója Csernicskó István nemrég (2019-ben) megjelent kötetéről. A nyelvtudós Fények és árnyak – Kárpátalja nyelvi tájképéből című könyvéről ugyanis a recenzens olyan alapos írást közöl Nyelvpolitika a nyelvi tájképben címmel, hogy annak hivatkozásai egy nagyobbacska tanulmány jegyzetanyagának is megfelelnének.