Nyílt levél Ukrajna oktatási miniszteréhez
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tájékoztatója
az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium tájékoztatása kapcsán
a Velencei Bizottság az oktatásról szóló törvényt érintő ajánlásainak a végrehajtásáról
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szükségesnek tartja, hogy tájékoztassa a hatóságokat és az összes ukrán állampolgár számára az oktatáshoz való egyenlő jogok érvényesítésében részt vevő intézményeket a Velencei Bizottság ajánlásainak a végrehajtásáról. A KMPSZ támogatja az ukrán oktatásról szóló törvény valamennyi rendelkezését, amelyek a legjobb európai gyakorlatokon és értékeken alapulnak, és amelyeknek meg kell teremteniük a 21. századi nemzeti oktatási rendszer szabályozási alapját. E törvény 7. cikke azonban előírja a nemzeti kisebbségek meglévő oktatási jogainak a szűkítését azon tanulók szintjére, akiknek az állami nyelv az anyanyelve. A rendelkezés, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók a tantárgyak egy részét állami nyelven, egy részét pedig anyanyelvükön tanulják a középiskolákban, lehetővé teszi, hogy kiegyenlítsék az összes nemzetiséghez tartozó állampolgár hozzáférését a minőségi felsőoktatáshoz és a versenyképes munkaerőpiachoz ésszerűtlen, ellentétben áll a pedagógia alapelveivel, és épp ellenkezőleg – szűkíti a nemzeti kisebbségek iskoláiban érettségizők lehetőségeit, mivel számos tantárgy nem anyanyelven történő tanulása jelentősen rontja az oktatás és elsajátítás hatékonyságát.
2017. december 11-én megjelent a Velencei Bizottság állásfoglalása a 2017. szeptember 5-ei oktatási törvény rendelkezéseiről az államnyelv, a kisebbségi és más nyelvek oktatásban történő használatát illetően. A Velencei Bizottság állásfoglalásában támogatta Ukrajnát, és különösen hangsúlyozta, hogy „az államnyelv előmozdítása és annak kötelezővé tétele az állampolgárok számára az állam legitim és dicséretes célja” (118. bekezdés), és megfogalmazta legfőbb ajánlásait (126. bekezdés) a törvény gyakorlati végrehajtásáról.
Figyelembe véve a Velencei Bizottság ajánlásait, az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium ütemtervet dolgozott ki az ukrán oktatásról szóló törvény hetedik, „Az oktatás nyelve” című cikkelyének a végrehajtására, amely felvázolja a legfontosabb intézkedéseket az államnyelv tanításának javítása, valamint a nemzeti kisebbségek és az őslakos népek kulturális örökségének megőrzése közötti egyensúly érdekében.
A KMPSZ teljes mértékben támogatja annak szükségességét, hogy minden tanuló tanulja az állami nyelvet és megfelelő szinten sajátítsa el azt. Ennek biztosítását azonban olyan szabványok kidolgozásával kell elérni, és ezek alapján olyan tantervek, módszertanok, tankönyvek és didaktikai anyagok összeállításával, amelyek figyelembe veszik az adott kisebbségi nyelv sajátosságait, a kommunikáció fejlesztésére irányulnak, követelményeik pedig reálisak, és nem a nyelvi asszimiláció a céljuk.
A KMPSZ egyetért a Velencei Bizottság azon következtetésével, hogy “az államnyelv előmozdítása és annak kötelezővé tétele az állampolgárok számára az állam legitim és dicséretes célja”. Ugyanakkor úgy véli, hogy az oktatási törvény 7. cikke az alkotmánnyal ellentétesen, megszegve az ország korábbi nemzetközi kötelezettségeit és kétoldalú megállapodásait, jelentősen csökkenti az ukrán oktatás területén korábban fennálló, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó jogot. Meg kell jegyezni, hogy a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásainak csak kis részét hajtották végre, például az olyan követelmények, mint „biztosítani, hogy a törvény végrehajtása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és a kisebbségi nyelvek további oktatását a hagyományos iskolákban” (CDL-AD(2017)030, 126. bekezdés, 7. pont) vagy „hatályon kívül helyezni a törvénynek az őslakos népeket, az EU-ban hivatalos nemzeti kisebbségi nyelveket, valamint az EU-ban nem hivatalos kisebbségi nyelveket hátrányosan megkülönböztető rendelkezéseit …” (CDL-AD(2019)039, 139 bekezdés, 3. pont) nem valósultak meg.
A 2018–2019 közötti időszakban az ütemterv keretében számos lépést tettek a Velencei Bizottság ajánlásai szerint (126. bekezdés).
1) “annak érdekében, hogy több idő maradjon a reform fokozatos végrehajtására módosítani kell az oktatási törvény átmeneti rendelkezéseit”
Az EU-ban hivatalos kisebbségi nyelveken tanulók számára a 7. cikk végrehajtásának az átmeneti időszakát 2023-ig hosszabbították meg (Ukrajna 2019. április 25-én elfogadott „Az ukrán állami nyelvként történő működésének az alapelveiről” szóló törvénye, IX., Záró és átmeneti rendelkezések című fejezetének 3. bekezdése).
Az átmeneti időszak 2023-ig történő meghosszabbítása a 7. cikk végrehajtásában nem oldja meg a nemzeti kisebbségi iskolákban történő államnyelv oktatásának a problémáit, hanem csak késlelteti az olyan törvényi rendelkezések alkalmazását, amelyek asszimilációs jellege teljesen ellentmond Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek, nem veszi figyelembe a szóban forgó intézményekben tanuló diákok szükségleteit.
2) „az Európai Unió hivatalos nyelvein történő, megfelelő színvonalú oktatás biztosítása érdekében az érintett kisebbségekre vonatkozóan teljes mértékben alkalmazni kell a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott lehetőségeket a végrehajtási jogszabályok elfogadása során;
az államnyelv tanítása mellett továbbra is elegendő arányban kell biztosítani a kisebbségi nyelveken történő oktatást elemi szinten alap- és középiskolai oktatásban;
a magániskolákat fel kell menteni az új nyelvi követelmények alól a Keretegyezmény 13. cikkével összhangban”
Kidolgozták Ukrajna új, a teljes középfokú oktatásról szóló törvény tervezetét, amely az 5. cikkben részletesen leírja az oktatási nyelv használatának modelljeit a középfokú oktatási intézményekben. Ezek a modellek a kisebbségi nyelvek oktatásának elegendő arányát biztosítják az általános és középiskolákban, és három kritérium alapján készültek, nevezetesen: a nyelv sebezhetősége; a nyelvi környezet, amelyben a kisebbség él; a nyelvcsoport, amelyhez az adott nyelv tartozik. A különböző modelleket úgy alakították ki, hogy figyelembe vegyék a különböző nemzeti közösségekből származó gyermekek oktatási igényeit és oktatási lehetőségeit. Az 5. cikkely külön szabályozást tartalmaz a magániskolákra vonatkozóan.
2019 májusában az ukrán Verhovna Rada elfogadta a “Teljes középfokú oktatásról” szóló törvényjavaslatot. Jelenleg épp előkészítik a második olvasathoz (2019. szeptember 29-i 0901. regisztrációs szám).
2020 januárjában az ukrán Verhovna Rada elfogadta az említett törvényjavaslatot. A teljes középfokú oktatásról szóló törvény 5. cikke meghatározta az oktatás részarányát a nemzeti kisebbségek nyelvein. Ez a törvény lényegében megkülönböztető jellegű, mivel az állampolgárokat négy kategóriába sorolja az államnyelv oktatása tekintetében. Ez a törvény meghatározza a kisebbségi nyelv használatának mennyiségi arányát az EU valamely hivatalos nyelvén történő oktatás keretein belül, az oktatási folyamat különböző szakaszaiban. Az általános iskolai oktatás szintjén az 5. évfolyam éves tantervének legalább 20%-át államnyelven kell megvalósítani, majd ezt az arányt fokozatosan növelni kell, hogy a 9. évfolyamon elérje a 40%-ot. A középfokú szakképzés szintjén, vagyis a 10-11-12 évfolyamokon a nemzeti kisebbségek osztályaiban a tantárgyak legalább 60%-át ukrán nyelven kell tanítani. Az olyan nyelvek beszélői esetében, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, az órák legalább 80%-át ukrán nyelven kell tanítani, az 5. osztálytól kezdve, míg az őshonos népek, például a krími tatárok, az ukrán nyelv kivételével az összes tantárgyat az anyanyelvükön tanulhatják. A magán, nem állami tulajdonú és az állam által nem finanszírozott oktatási intézményekben az oktatás nyelve önállóan megválasztható, azonban biztosítania kell az államnyelv tanítását az érvényes szabványoknak megfelelően.
Az említett korlátozások megkülönböztető jellegűek az oktatási jogok egyenlőségének biztosítása szempontjából:
– az Oktatási és Tudományos Minisztérium a Velencei Bizottság javaslatainak a végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatójában említett „elegendő arány” nem garantálja az anyanyelvű tanulás jogát, mivel tulajdonképpen csökkenti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának a rendszerét magának a nyelvnek az oktatására (a tantárgyak mindössze 40% -a tanítható anyanyelven);
– a KMPSZ nem tagadja a kétnyelvű oktatási intézmények lehetőségét, ám ennek szabad választásnak kell lennie a szülők és a hallgatók számára, nem pedig kötelező jellegűnek minden, kisebbségi oktatásban részesülő személy részére;
– az oktatási intézményekben az oktatásban részt vevő valamennyi személy számára az oktatás nyelvének megváltoztatása pedagógiai szempontból egyértelműen megsérti az adott tantárgy tanulásával kapcsolatos esélyegyenlőséget, jelentősen befolyásolja a tudományág oktatásának minőségét és hatékonyságát, ugyanakkor egyenlőtlen feltételeket teremt az említett intézmények hallgatói és oktatói számára;
– az Oktatási és Tudományos Minisztérium nem dolgozott ki szabványokat a kisebbségi nyelvű oktatási intézmények számára az államnyelv oktatására, azaz a törvény végrehajtásának késleltetése vagy az oktatási nyelv megválasztásának engedélyezése a magántulajdonú oktatási intézményekben csak deklaratív jellegű, és az említett intézkedések bizonyítják a kisebbségi nyelven működő oktatási intézmények bezárására irányuló szándékot.
3) “javítani az államnyelv oktatásának a minőségét”
Ezen ajánlás végrehajtása érdekében egy modern oktatási környezet megteremtése, az ukrán nyelv minőségi tanulásához szükséges további feltételek a megteremtése, az ukrán nyelvtanárok és egyéb tantárgyak oktatóinak a továbbképzése érdekében történnek intézkedések:
– jóváhagyták az új állami elemi iskolai szabványt, amely szerint azokban az iskolákban, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek tanulnak, az első osztálytól kezdve megnövelik az ukrán nyelv oktatására elkülönített órák számát (3-ról 5-re az 1-2. osztályban és 6 órára a 3-4. osztályban);
Ez a szabvány megköveteli, hogy az oktatásban résztvevők jól beszéljék az államnyelvet, aminek az elérése kisebbségi nyelven oktató iskolák esetében, különösen ha olyan nyelvekről van szó, amelyek nem rokon nyelvei az ukránnak, középfokú oktatási intézményekben ellentétes minden pedagógiai elvvel és megvalósíthatatlan, a másik nyelvre történő teljes átállás esetén is.
– a magyar nemzeti kisebbség képviselőivel folytatott konzultációt követően az elemi oktatás állami szabványát külön melléklettel egészítették ki: „Kötelező tanulási eredményekre vonatkozó követelmények a nyelvi-irodalmi tantárgycsoport tanulói számára (ukrán nyelv és irodalom az őshonos népek és a nemzeti kisebbségek számára)”; ezek a feltételek valamivel enyhébbek (a Miniszteri Kabinet 2019. július 24-én kiadott 688. sz. határozata), valamint egy alternatív alaptantervet képeznek az őshonos népekhez és nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán tannyelvű osztályok (csoportok) számára;
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium nem tartott valódi konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel, csak anyagok kiküldése történt tájékoztatás céljából, valódi együttműködés nem volt. A tanulók a nyelvi-irodalmi tantárgycsoportban (ukrán nyelv és irodalom az őshonos népek és a nemzeti kisebbségek részére) kötelező tanulási eredményeire vonatkozó követelmények lényegében azonosak és kissé alacsonyabbak, mint az ukrán anyanyelvű tanulók esetében. Ezt bizonyítja például az “ukrán nyelv és irodalom” kifejezés használata, mivel az a követelmény, hogy a nem ukrán anyanyelvű tanulók az irodalmi műveket a magas nyelvtudással rendelkezők szintjén tanulmányozzák, továbbra is bizonyíték arra, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium nem oldja meg az államnyelv tanulásának problémáját, nem változtatja meg az államnyelv oktatásához való megközelítését.
– jóváhagyták az 1-4. évfolyam részére kidolgozott új tanterveket ukrán nyelvből, amelyek figyelembe veszik a kisebbségi nyelvek sajátosságait;
Ezek a programok végrehajtják a meghatározott állami szabványt, így nem tudják megoldani az államnyelv minőségi oktatásának a problémáját, ezekben az oktatási intézményekben nem fejlesztették ki az államnyelv mint második nyelv oktatásának a módszereit, nem veszik figyelembe az adott nemzeti kisebbség nyelvi sajátosságait.
– 2018-ban az országban a kisebbségi nyelveken oktató középfokú oktatási intézmények ukrán nyelv tantermeit korszerű berendezésekkel látták el: műszaki oktatóberendezéseket (elektronikus „flipchartok és mobil állványok”), didaktikai anyagokat, külső audiórendszereket és flash meghajtókat stb vásároltak. 2019-ben ezekben az iskolákban modern didaktikai anyagokkal látták el a természettudományi osztálytermeket;
Az államnyelv tanításához szükséges anyagi és műszaki bázis fejlesztése fontos eszköz a tanulás hatékonyságának javításához, ám a jelenlegi szabványok, programok és tankönyvek nem tudják elérni a kívánt eredményt.
– Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium kezdeményezésére, az ukrajnai Brit Nagykövetség és az ukrajnai Brit Tanács támogatásával online kurzusokat hoztak létre külső független értékeléshez történő felkészítéshez ukrán nyelvből és irodalomból (prometheus.org.ua);
– 2018 augusztusában, az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium kezdeményezésére, a GoGlobal civil szervezet, az USA ukrajnai nagykövetsége támogatásával, GoCamp nyelvi tábort szerveztek a kárpátaljai régióban Beregszász város és a Beregszászi járás iskoláiban tanuló több mint 500 diáknak;
– 2019 márciusában, az iskolai szünidő alatt az “Ukrán iskolai reform finn támogatása” (Tanuljunk együtt) projekt keretében (az EU pénzügyi támogatásával) “BombeZNO” iskolai táborokat tartottak a magyar és a román nyelvű iskolák 400 végzőse számára, intenzív felkészítéssel az ukrán nyelv és irodalom független érettségi tesztekre;
– 2019 augusztusában az “Ukrán iskolai reform finn támogatása” (Tanuljunk együtt) projekt keretében (az EU pénzügyi támogatásával) Kárpátaljai és Csernyivci megyei általános- és középiskolásainak szerveztek nyelvi táborokat;
– 2018 óta az Ungvári Nemzeti Egyetemen működik a 014 Középiskolai Oktatás, Ukrán nyelv és irodalom a nemzeti kisebbségek tannyelvén (magyar és román) képzési program;
– Kidolgozták az: „Új ukrán iskola: Az ukrán nyelv oktatásának módszerei a magyar tannyelvű középiskolai oktatásban: kompetencia-alapú megközelítés”, valamint az „Új ukrán iskola: Az ukrán nyelv oktatásának módszerei a román tannyelvű középiskolai oktatásban” című módszertani kézikönyveket;
– jóváhagyták az ukrán nyelvtanárok speciális továbbképzési programjait a kétnyelvű oktatás elemeivel;
A KMPSZ szerint ezek az intézkedések értékesek és hasznosak. A tantervek, az államnyelv elsajátításának követelményei és a független érettségi tesztek követelményei azonban teljesen eltérnek azoktól a céloktól, amelyeket ezek a programok igyekeztek megvalósítani. Hiszen az államnyelv oktatása a nyelvtan tanulmányozására összpontosít, ennek a tárgynak az értékelése azt jelenti, hogy nem a diákok beszédkészségét és értelmezési képességeit mérik fel. Valójában ezek a programok és módszerek nem is képesek ezeket biztosítani, mivel már a 3. osztályos diákoktól elvárják az államnyelv magas fokú ismeretét. Vagyis a kisebbségi tannyelvű oktatási intézmények diákjait nem az ukrán nyelv megértésére és beszédre, hanem a nyelv grammatikájára tanítják, valamint az irodalom tanulására nyelvtudás nélkül. A felsorolt intézkedések célja a hallgatók kommunikációs készségeinek a fejlesztése volt, ám ezek mind lényegében oktatási vákuumban történtek, mivel céljaik és a jelenlegi előírások követelményei nem egyeznek meg.
– 2019 júliusa és novembere között az “Ukrán iskolai reform finn támogatása” projekt keretében (az EU pénzügyi támogatásával) Lviv (Lemberg) városban Nyári Akadémiát, Kárpátalján és Csernyivci megyében pedig tréningeket rendeztek magyar és román tannyelvű intézményekben oktató ukrán nyelvtanárok részére (kb. 200 résztvevő).
Ezek a tréningek a megszerzett módszerek alkalmazásának valódi lehetősége nélkül nem érik el céljaikat, mivel a jelenlegi szabványoknak, programoknak, tankönyveknek nem célja az államnyelv elsajátításának biztosítása olyan szinten, amely megfelel a hallgatók valós lehetőségeinek és igényeinek.
– a külső független értékelés eljárását (az ukrán nyelvből és irodalomból elért eredmények meghatározása) módosították azok számára, akik a szláv nyelvcsaládhoz nem tartozó nyelveken (krími tatár, moldovai, román, magyar) szereztek teljes középfokú végzettséget, ennek köszönhetően nőtt azoknak az érettségizőknek az aránya, akik meghaladták az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez szükséges ponthatárt.
A KMPSZ üdvözli az adaptált küszöbérték alkalmazását a külső független tesztelés eredményeinek értékelésére. Ezt a küszöböt azonban nem alkalmazták az ukrán nyelvből elért eredmények értékelésénél, azaz csak részlegesen.
4) “biztosítani, hogy a törvény végrehajtása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és a kisebbségi nyelvek hagyományos iskolákban való tanulásának folyamatosságát”
– 2018-2019 folyamán több mint 150 000 példányt adták ki a modern gyermekirodalom tankönyvekből 1-2., 3-4. osztályok számára, mintegy 100 000 példány terminológiai szótárt öt nemzeti kisebbségi nyelven, valamint több mint egymillió példányt eredeti, valamint őslakos népek és nemzeti kisebbségeinek nyelveire lefordított tankönyvekből;
– a tankönyvek kiadása az oktatásban részesülők számára nem új vagy kiegészítő intézkedés, hanem továbbra is az oktatási minisztérium kötelezettsége. A kétnyelvű terminológiai szótárak hasznosak lehetnek, ám ezek nem oldják meg az államnyelv elsajátításának problémáját, és egyáltalán nem jelentik a kulturális örökség vagy a nemzeti identitás megőrzésének eszközét.
– Kárpátalján, Odessza és Csernyivci megyékben 10 óvodában és iskolában az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium összukrajnai kísérletet végez „A gyermekek és a diákok többnyelvűségének kialakítása: progresszív európai ötletek ukrán kontextusban” címmel, amely többnyelvű oktatás bevezetését foglalja magába, különös tekintettel a nyelvi-tantárgyi integrált oktatásra. (CLIL módszer). 2018 óta az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának hivatala nyújt szakértői támogatást a kísérlet végrehajtásához;
A KMPSZ többször elemezte a CLIL módszertan alkalmazását, hatékonyságát az általános oktatási intézményekben, valamint az alkalmazás kötelező jellegét. Hangsúlyozzuk, hogy a kétnyelvű oktatásnak továbbra is választhatónak kell maradnia. A pedagógiai tudomány megerősíti, hogy a tantárgyak elsajátítása az általános oktatási intézményekben anyanyelven a leghatékonyabb.
– A „Jó szomszédság kultúrája” integrált oktatási program (2005 óta) jelenleg is működik. 10 megye számára (Donyeck, Kárpátalja, Zaporizzsja, Lugánszk, Lviv, Kijev, Odessza, Harkiv, Herszon, Chernyivci) kiadták a munkafüzetek, valamint a szülőknek és a tanároknak szánt anyagok regionális változatait a “Jó szomszédság kultúrája” kurzus “Én, a családom, a szomszédaim”, “A hely, ahol élünk”, “Tanulunk, dolgozunk és pihenünk együtt” programjain belül, amely felhasználható az ukrán hivatalos oktatási rendszerben az 1-7. osztályokban, továbbá oktatóanyagokat az “Én. Mi. Az ország” tájékoztató órákhoz 5–11. évfolyamok részére; öt régióközi kreatív csoporttalálkozót rendeztek meg Kijevben, Irpinyben, Lvivben, Odesszában, Ungváron a kurzus adaptálása és tesztelése céljából; továbbá 37 hatnapos módszertani szemináriumot tanároknak a különböző régiókban. A „Jó szomszédság kultúrája” kurzus „Ukrán koszorú” című programját adaptálták az óvodai intézményekhez, és kidolgozták a megfelelő módszertani anyagokat;
Ezek az intézkedések nem biztosítják azoknak a tudományágaknak, programoknak a bevezetését, amelyeket a KMPSZ több alkalommal kérvényezett, például nemzeti tanulmányok, folklór, művészet, zene és a népi kultúra oktatása, amelyek közvetlenül és közvetetten érintik az adott nemzeti kisebbség kulturális örökségének megőrzését. És az ilyen programok fő problémája az, hogy deklaratív jellegűek maradnak, mivel a nemzeti kisebbségek nyelvein oktató intézmények speciális tanterveiben szinte nincs variáns (választható) összetevő, az új törvény értelmében pedig teljesen megszűnik majd, vagyis továbbra sem lehetséges az ilyen tudományágak bevezetése egy bizonyos oktatási intézmény tantervébe.
– A nemzeti kisebbségek nyelveiből és irodalmából évente (2015 óta) rendeznek tanulmányi versenyeket. A középiskolák 9–11. osztályos tanulói között az alábbi nemzeti kisebbségek nyelveiből és irodalmából rendezik meg ezeket a versenyeket: bolgár, moldovai, modern görög, lengyel, orosz, román, magyar, héber;
A KMPSZ kampányolt ezen versenyek megrendezéséért, és pozitív eredménynek tartja. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium azonban határozottan elutasítja a KMPSZ és más Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek civil szervezeteinek javaslatait a külső független tudásfelmérés lebonyolításáról az oktatás nyelvéből, amelynek véleményünk szerint a nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok alapvető jogának kell lennie. (Van lehetőség az idegen nyelvként oktatott nyelvekből vizsgázni, azonban nincs lehetőség az oktatás nyelvéből ilyen vizsgát tenni, akkor sem, ha az adott nyelv szintén az EU hivatalos nyelve, például bolgár, görög, lengyel, román, szlovák, magyar).
– az Európai Tanács nemzeti kisebbségek és a kisebbségi nyelvek védelméről szóló projekt keretében szemináriumokat tart az európai tapasztalatok tanulmányozására az állami és kisebbségi nyelveken történő oktatás terén, tanulmányutakat szervez a többnyelvű oktatás európai tapasztalatainak a megismerése céljából, és néhány, iskolai felhasználásra szánt módszertani anyag is készül, beleértve egy füzetet az Ukrajnában élő nemzeti közösségek történelméről és kultúrájáról;
– Az Innove Alapítvány „Ukrán Iskolák és az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium támogatása a többnyelvű oktatás területén ” (Észt Köztársaság) projektjének a keretében két képzést tartottak Kijevben a többnyelvű oktatás megvalósításáról a nemzeti kisebbségi nyelveken oktató iskolai tanárok és az oktatást irányító testületek Ukrajna hat régiójából érkező vezetőinek.
A KMPSZ üdvözli az ilyen intézkedéseket, de a legnagyobb kihívás továbbra is a nemzeti kisebbségek oktatási nyelvén alapuló oktatási intézmények megőrzésére, az összes tantárgy az oktatás nyelvén történő elsajátításának biztosítására, az anyanyelv sajátosságát figyelembe vevő és a kommunikációt támogató nemzeti nyelvtanulási normák kialakítására irányul. A magyar kisebbség történelmileg Kárpátalja területén lakik, nem migránsok, nem a saját hazájukban élő bevándorlók, tehát azt kérik, hogy ne használjanak olyan oktatási projekteket, amelyek bizonyos bevándorló csoportok esetében alkalmazhatók a társadalmi beilleszkedés érdekében, mivel mi e régió történelmi részei vagyunk. Sértőnek és diszkriminatívnak találjuk, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium lehetőséget ad felsőfokú oktatásra külföldiek számára az államnyelv B2 szintű ismerete mellett. Ugyanakkor saját állampolgáraitól elvárja az államnyelv anyanyelvi szintű ismeretét, ami egyértelműen bizonyítja az asszimilációs szándékot.
5) „új párbeszéd indítása a nemzeti kisebbségek képviselőivel és valamennyi érdekelt féllel az oktatás nyelvi kérdéseiről az oktatásról szóló törvény végrehajtása keretében”
– 2018 folyamán az Oktatási és Tudományos Minisztérium 7 konzultációt folytatott Kijevben a nemzeti közösségek képviselőivel a törvény 7. cikkelyének végrehajtásáról és az általános középfokú oktatásról szóló törvénytervezetnek az oktatás nyelvéről szóló cikkelyéről, továbbá a minisztérium képviselői számos munkalátogatást tettek Kárpátaljára, Chernyivci, Odessza megyékbe, amelyek során találkoztak a nemzeti kisebbségi szervezetek képviselőivel és a kisebbségi nyelveken oktató állami iskolák vezetőivel és oktatóival;
A KMPSZ a jövőben is kész együttműködni, mindig a párbeszéd kezdeményezője volt. A mai napig azonban csak az információk benyújtása vagy azok bekérése történt az Oktatási Minisztérium és más hatóságok részéről, valódi együttműködés azonban nem volt. Vagyis ezek a találkozók platformot jelentettek a problémák elmondására hatékony szakmai párbeszéd nélkül.
– az EBESZ Ukrajnában működő projektkoordinációs irodájával közös projekt keretében a (Párbeszéd a reformokért és a társadalmi egységért Ukrajnában) a 2017–2018 közötti időszakban nyolc megbeszélés történt az oktatásról szóló törvény végrehajtásának lehetséges módjairól a pedagógiai, szülői közösség, a nyilvánosság és a nemzeti kisebbségi szervezetek képviselőivel;
Az EBESZ projektjei keretében lebonyolított rendezvényeken az Oktatási és Tudományos Minisztérium és más releváns kormányzati szervek csak minimális szinten vettek részt, pedig ezek az események lehetőséget adtak számos európai ország pozitív gyakorlatának a megismerésére a kisebbségi nyelvű oktatási intézményekben való tanulás jogának a megvalósítása során. Ezeket a javaslatokat jól ismerték a rendezvényeken részt vevő nemzeti kisebbségek civil szervezeteinek a képviselői, ám ezeket Ukrajna oktatásról szóló törvénye nem tartalmazza, hanem inkább ellentmond nekik. Vagyis az Oktatási és Tudományos Minisztérium, a kormány a kisebbségi nyelveken történő oktatásról szóló jogszabályok elfogadásakor nem vette figyelembe ezen programok javaslatait.
– 2019. december 6-án, Hanna Novosad, ukrán oktatási és tudományos miniszter munkalátogatást tett Kárpátalján, különös tekintettel a magyar nyelvű közösség lakóhelyeire, és találkozott a magyar nemzeti kisebbség civil szervezeteinek a vezetőivel.
A KMPSZ nem deklaratív megbeszélést, hanem munkatalálkozót vár az Oktatási és Tudományos Minisztériummal az oktatási folyamat végrehajtásáról a nemzeti kisebbségek oktatási nyelvén működő oktatási intézményekben. Készek vagyunk konstruktív együttműködésre az oktatási problémák megoldása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy Ukrajna mint demokratikus állam az oktatás kérdését szakmai szinten kívánja megoldani, figyelembe véve az oktatás valamennyi kedvezményezettjének az igényeit, biztosítva az oktatás minden résztvevőjének az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát.
a KMPSZ elnöksége