Pocsai Réka – III. évfolyam, magyar nyelv és irodalom szak
Konstantin Filozófus Egyetem (Nyitra, Szlovákia)
Az Erasmus+ program lehetőségeiről a főiskolai tanulmányaim második évének végén hallottam először, amikor főiskolai tanáraim felhívták a figyelmem a mobilitási lehetőségre. Először ódzkodtam tőle, hiszen egy teljes félévről volt szó egy teljesen új egyetemen, egy olyan országban, ahol azelőtt még nem jártam, valamint az ország hivatalos nyelvét sem beszélem. De végül is szüleim és tanáraim bíztatására belevágtam a programba egy másik csoporttársammal együtt. A nyár szinte azzal telt, hogy beszerezzük a mobilitáshoz szükséges dokumentumokat, amiben szintén nagy segítségemre voltak tanáraim.
Aztán eljött a szeptember, s ezzel együtt az utazás napja is. Hatalmas izgalommal indultam el először Budapestre, onnan tovább Érsekújvárra, majd végül Nyitrára. Itt az egyetem egyik több emeletes kollégiumában kaptunk helyet a csoporttársammal, majd egy-két nap elteltével kaptunk egy harmadik szobatársat, aki Törökországból érkezett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemre ugyanezen program keretein belül. Sikerült hamar összebarátkozni vele, még a nyelvi nehézségek ellenére is.
Az egyetemen már az első napon nagy örömmel, kedvességgel és segítőkészséggel fogadtak. Elsőként Vančoné Kremmer Ildikó tanárnővel ismerkedtünk meg, aki bemutatta az egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karának épületét, ahol a magyar filológia képzés is folyt, majd Nagy Denisához, a magyar filológia szak titkárnőjéhez irányított minket. Tőle nagy segítséget kaptunk az órarendünk összeállításához, de a későbbiekben is bármilyen problémával bátran kereshettük, mindig a segítségünkre volt. Sajnos, az órarendet nem sikerült teljes mértékben összeegyeztetni az otthoni órákkal, így a félév végén itthon is teljesítettük azokat a tantárgyakat, amelyeket ott nem volt lehetőségünk felvenni.
Az Erasmus-os diákok számára a félév során számos közös programot szerveztek a Nyitrai Egyetem Erasmus-os diákkoordinátorai, hiszen rajtunk kívül még sok más cserediák is érkezett abban a félévben az egyetemre a világ minden tájáról – Brazíliától Törökországig. Az egyik első ilyen összejövetelen természetesen kiderült, hogy a csoporttársnőmmel együtt magyarok vagyunk, így összeismertettek minket egy magyar koordinátorral, Litavec Noémivel. Nem csak Noémi, de az egész családja nagy szeretettel fogadott minket már az első pillanattól kezdve. A félév során többször is meghívtak magukhoz, s rengeteg közös élményben volt részünk, többek között voltunk a Gloria Victis-en, részt vettünk községük Mikulás-ünnepségén, megnéztük a bécsi karácsonyi vásárt, sétáltunk a Vág parton. Úgy gondolom, hogy egy életre szóló barátságot kötöttünk az egész családdal.
Mivel a Nyitrai Egyetemen értelemszerűen más a diákok képzési programja, mint a beregszászi főiskolán, a különböző tantárgyakat különböző csoportokkal hallgattuk, de szinte mindegyik csoport szeretettel és érdeklődéssel fogadott minket. Az egyik legjobb kapcsolatot talán az elsős magiszteri csoporttal sikerült kialakítanunk, akikkel együtt teljesítettük a félév során kötelező pedagógiai gyakorlatot is az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban. Nagyon különleges élmény volt megismerni a gyakorlatban a szlovákiai magyar oktatás rendszerét, jellemzőit és helyzetét.
Tanáraink is kivétel nélkül örömmel fogadtak minket, mi pedig megtiszteltetésnek éreztük, hogy olyan neves és elismert filológusoktól tanulhattunk, akiket azelőtt csak tanulmányaik alapján ismertünk.
A félév során sikeresen beilleszkedtünk a pezsgő nyitrai diákéletbe, számtalan új barátot szereztünk és rengeteg új élménnyel gazdagodtunk. Idővel megismertük a várost, a diákok kultikus szórakozóhelyeit, az egyetem magyar ifjúsági klubját (Juhász Gyula Ifjúsági Klub), ahol számos programot szerveztek a nyitrai magyar diákok számára, valamint N. Tóth Anikó tanárnő szervezésében Pozsony híres helyszíneit is meglátogattuk.
Ez a félév egy olyan időszak volt, amit soha nem fogok elfeledni. Életre szóló élményeket, tapasztalatokat és barátságokat kaptunk az Erasmus+ program által. Hálás vagyok a szüleimnek és főiskolai tanáraimnak, hogy bíztattak, támogattak és segítettek abban, hogy részt vehessünk a programban. Mindenkit csak buzdítani tudok, hogy használja ki a lehetőséget – bizton állíthatom, hogy nem fogja megbánni!
Pocsai Réka