Pedagógushiánnyal küzdenek a magyar iskolák
Szeptember 1-jén megkezdődött az új tanév, ugyanakkor a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákból pedagógushiányról szóló hírek érkeznek. Arról, hogy hová tűntek a magyar tanárok, Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökét, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát kérdeztük.
– Hány pedagógus hiányzik az iskoláinkból, s melyek a hiányszakmák?
– A KMPSZ tanév végi felmérése alapján a magyar iskolákban 158 pedagógusállás volt betöltetlen. A nyáron bizonyára számos kollégának sikerült jövedelmezőbb állást találnia akár itthon, akár a határon túl, így mostanra vélhetően tovább nőtt a megüresedett helyek száma. A leggyakrabban alsós tanárokat és óvodapedagógusokat, valamint magyar szakos tanárokat keresnek az iskolák.
– Hová lettek a tanáraink?
– A jelenségnek több összetevője van. Például a tanítóképzés az elmúlt években majdhogynem büntetendő cselekménynek számított, hiszen a csapból is az folyt víz helyett, hogy nincs értelme a gyerekeket magyar iskolába íratni, hiszen ott nem tanulják meg az államnyelvet. Ezt szajkózták a hivatalnokok és a sajtó, ami kihatással volt a beiskolázásra is. Tudvalevő ezenkívül, hogy az ukrán felsőoktatási rendszerben nem könnyű felvételt nyerni óvodapedagógia vagy tanítóképzői szakra, hiszen emelt szintű vizsgát, ZNO-t kell tenni ukrán nyelvből és irodalomból, ezenkívül az óvodapedagógusoknak biológiából kell vizsgázniuk, akárcsak a leendő orvosoknak, a tanító szakosoknak pedig matematikából, mint azoknak, akik a mérnöki pályára készülnek. Mármost az a diák, aki képes sikerrel letenni ezeket az egyáltalán nem könnyű vizsgákat, sok esetben a magasabb presztízsű, a társadalom által jobban megbecsült szakokat választja, s nem szegődik el tanítónak vagy óvónőnek. Bizonyos értelemben hasonló a helyzet a magyar szakkal is. Évekig sugallták a közvélemény egyes formálói, hogy a magyar nyelvnek nincs jövője Kárpátalján. Emlékezhetünk arra a néhány évvel ezelőtti hisztériakeltésre, melynek hatására a szülők nagy számban íratták át gyermekeiket az ukrán iskolákba. Nem csoda, ha ezek után a magyar szak is veszített népszerűségéből, az elmúlt években kevesebb továbbtanulni szándékozó fiatal választotta. A trend azóta megfordult, immár megtörténik, hogy ukrán gyerekeket is magyar iskolába íratnak a szüleik, s kiderült, hogy ismét szükség volna magyartanárokra, de az ilyen társadalmi igényeket nehéz egyik napról a másikra kielégítenie a felsőoktatásnak.
– Hiány van a természettudományokat oktató tanárokból is. Miért?
– Megemlíthetnénk ebben az összefüggésben azokat a szakokat is, amelyekre Kárpátalján nem képeznek pedagógusokat magyar nyelven: rajz, testnevelés, technika stb. A hiány oka minden esetben alapvetően ugyanaz: a oktatási intézmények pedagógusellátottságára nagy hatással van a magyarországi és az ukrajnai pedagógusbérek közötti különbség. Míg Magyarországon a néhány éve bevezetett progresszív pedagógusbérezés eredményeként a kezdő pedagógusok fizetése elérheti a 200 ezer forintot, addig Ukrajnában, így az ukrajnai magyar tannyelvű iskolákban is, egy kezdő pedagógus legfeljebb 30 ezer forintnak megfelelő hrivnyát keres, de a legmagasabb bérkategóriába sorolható tanárok havi jövedelme sem éri el a 60 ezer forintot. Ugyanakkor az elmúlt három évben Ukrajnában hétszeresére emelték a földgáz fogyasztói árát, miközben a szomszédos országok szintjére kúszott az élelmiszerek és a ruházati cikkek ára. A kialakult helyzet számos pedagógust arra ösztönzött, hogy megélhetését a határ túloldalán keresse. Nem kellett különösebben keresgélniük, hiszen a kárpátaljai magyar lapokban olvashatták a magyarországi álláshirdetéseket. Ezen a helyzeten a pedagógusok számára jelenleg Magyarországról folyósított bérkiegészítés sem változtatott alapvetően, a javadalmazásbeli különbség még így is többszörös az anyaország javára. Ha azután figyelembe vesszük, hogy Magyarországon az elmúlt években köztudottan kevesen választották a leendő pedagógusok közül a természettudományi szakokat, s így jelentős káderhiány alakult ki, érthető, hogy a budapesti kormányzati szándéktól függetlenül érvényesül a tanárokat biztos megélhetéssel kecsegtető anyaországi piac elszívó hatása.
– Különösen aggasztó a helyzet a szórványvidéken, számos betöltetlen állás van a térségben.
– A Rákóczi-főiskola a korábbi években kiemelt figyelmet fordított a szórványvidékekről érkező diákok nevelésére, a KMPSZ pedig akciót indított az ottani iskolák pedagógusellátásának biztosítására. Éveken át küldtünk a tömbmagyar vidékről a szórványvidékre pedagógusokat, akiknek a tevékenységét a magyar oktatási minisztérium jóvoltából bérkiegészítéssel honoráltuk. Ma már a KMPSZ által nyújtott támogatással együtt sem tudnak a fiatalok egyedül megélni a bérükből a hegyvidéken, így egyre többen adják fel állásaikat. Különösen csekélynek tűnik a javadalmazásuk a Magyarországon mintegy két éve meghirdetett Petőfi-program díjazásához viszonyítva. Az elképzelés üdvözlendő, de a program keretében állami támogatással a szórványmagyarság megsegítésére küldött ösztöndíjas értelmiségiek a tízszeresét keresik egy itteni pedagógus havi jövedelmének. Nem csoda, hogy a Kárpátalján végzett pedagógusok közül többen nem az itteni szórványban vállalnak munkát, hanem a Petőfi-program keretében más Kárpát-medencei magyar szórványvidékeken tevékenykednek.
– Tehát az anyagiak döntenek?
– Hiba volna mindent kizárólag az anyagiakkal magyarázni. Például az elmúlt években többször előfordult, hogy a Rákóczi-főiskola kárpátaljai pedagógusállásokra jelentkező végzőseinek kérvényeit nem fogadták el az illetékes hatóságok a magyarok által lakott Ungvári, Beregszászi, Nagyszőlősi járásokban sem, mondván: nem tudnak ukránul. Valójában a hivatalnokok azt kérték számon a diákokon, amit az állami oktatási rendszer nem tudott biztosítani, hiszen az államnyelv oktatása a középiskola feladata volna. Főiskolánkkal szemben – ki nem mondottan – már-már az lett az elvárás, hogy ne szakembereket, azaz alsós tanítókat, biológusokat, angoltanárokat stb. képezzünk, hanem ukrán szakosokat. Ily módon a legfontosabb kritériummá a szakmai tudás helyett az államnyelv ismerete vált. Holott igenis nagy hangsúlyt fektetünk az oktatás során az ukrán szakmai nyelv elsajátítására, s elég jó eredménnyel.
– Milyen megoldások kínálkoznak a hiányzó pedagógusok pótlására?
– A Rákóczi-főiskola feladata e tekintetben egyértelmű: biztosítanunk kell a pedagógus-utánpótlást. A statisztikai adatok alapján jól végezzük a munkánkat, az ukrán tannyelvű kárpátaljai felsőoktatási intézmények magyar diákjai sokkal nagyobb százalékban tekinthetők pályaelhagyóknak, nagyobb részben hagyják el az országot, mint főiskolánk végzősei. Karrierkövető központunk adatai értelmében végzőseink szép számmal helyezkednek el a megyében, ha nem is valamennyien a szakmájukban. Megnyugtató és hosszú távú megoldást azonban csak az jelentene, ha valamiképpen kiegyenlítődnének a Magyarország és Ukrajna közötti jövedelembeli különbségek. Más szóval, senkitől sem várható el hosszú távon, hogy éhbérért dolgozzék idehaza, miközben Magyarországon is szükség van a szaktudására, amit ott megfelelően tudnak honorálni. Jó hatással lehet a helyzetre egy olyan arányosabb és méltányosabb ösztöndíj- és támogatáspolitika is, amely segítené a pedagógusok, az értelmiség itthon maradását – amennyiben ez a nemzetpolitikai célkitűzés.
szcs
Itt adhatja meg észrevételeit és javaslatait az oktatási programokkal kapcsolatban.
Megjegyzését a webhely rendszergazdája általi felülvizsgálata után 3 (három) munkanapon belül közzétesszük. Megértésüket köszönjük!
Megjegyzések és javaslatok az oktatási programhoz (14):
Petrusinec András
Hallgató (II. RF KMF)
2021.11.02.
Véleményem szerint a képzési program nagyon aktuális a szak hallgatói számára. Habár minden tantárgy hasznosítható és érdekes, mégis külön szeretném kiemelni a ‘Retorika’ tantárgyat, amelyet véleményem szerint bármely szakterületen lehet kamatoztatni, hiszen a megfelelő kommunikációval sok mindent el lehet intézni; a ‘Nyelv és társadalom’ órákat, amelyek során a hallgatók képesek elsajátítani a nyelv különböző funkcióit hogyan lehet hasznosítani a gyakorlatban, a társadalomra viszonyítva; illetve a ‘Nyelvpolitika’ tantárgyat, amely során a hallgatók betekintést nyerhetnek a nyelvek mögött megbújó különböző ideológiákba.
Karpinecz Krisztián
Hallgató (II. RF KMF)
2021.11.02.
Jó napot kívánok! A nevem Karpinecz Krisztián, másodéves MA hallgató vagyok Angol illetve Magyar nyelv és irodalom szakon. Az utóbbi időben az fogalmazódott meg bennem, hogy a filológia tanszéken belül lehetne Fordító – tolmács (magyar – ukrán, vagy akár magyar – angol) szak /képzés. Véleményem szerint lenne rá igény, hiszen több friss diplomás nyelvész inkább fordításra/tolmácsolásra szakosodna minthogy nyelv és irodalom tanárkent képezi magát tovább.
Petrusinec András
Hallgató (II. RF KMF)
2022.02.01.
Kedves tanárok!
Az utóbbi időben sokat töprengtem és szeretném megosztani gondolataim a képzéssel kapcsolatban.
A képzésünkben vannak olyan tantárgyak, amelyek ugyanazokat a témaköröket is érintik. Ilyen például az Ukrán-magyar nyelvi kapcsolatok és az Etnográfia, vagy a Filológiai kutatások módszertana, illetve a Filológiai kutatások szervezése című tárgyak. Ezeket a tárgyakat akár össze is lehetne vonni.
Karpinecz Krisztián
Végzős (II. RF KMF)
2022.02.01.
Jó volna, ha a képzésben nagyobb hangsúlyt kapnának a szépirodalmi és tudományos szövegek létrehozásával és szerkesztésével foglalkozó tantárgyak, illetve ha több idő jutna a gyakorlatokra.
Колесникова Євгенія
Hallgató (II. RF KMF)
2022.06.07.
Надзвичайний університет! Дуже рада, що здобула магістерський ступінь саме тут. Навіть не зважаючи на те що я не з Закарпаття, а до цього вчилась в київському ВИШі, база знань, підтримка і фідбек викладачів не можна порівняти з ЗУІ. Не пошкодувала що вибрала саме цей навчальний заклад.
Balla Dániel
Hallgató (II. RF KMF)
2023.02.10.
A program érdekes és hasznos tantárgyakat foglal magába. Számomra a legérdekesebb szféra a döntéshozatal a számviteli adatok alapján és az üzleti elemzés. A mai könyvelőnek szakmailag felkészültnek és rugalmasnak kell lennie. Ezeknek a képességeknek a fejlesztését segíti a mesterképzési program.
Márkus Noémi
Hallgató (II. RF KMF)
2023.02.21.
A mesterképzési program a nemzetközi számvitelre összpontosul. Számomra fontos, hogy a nyelvi képességeimet érvényesítsem. Egy olyan munkahelyre vágyom, ahol a magyar és angol nyelv tudásomat hasznosnak találják. Viszont értem, hogy a nyelvtudás nem elegendő ahhoz, hogy egy nemzetközi cégnél munkát szerezhessék. Komoly szakmai tudással kell bírnom, ezért választottam a számviteli mester képzési programot.
Tóth Lídia
Hallgató (II. RF KMF)
2023.05.18.
Javaslom, hogy a képzési programba kerüljön be geoinformatikai jellegű tantárgy.
Simon Violetta
Végzős (II. RF KMF)
2023.07.11.
A Nemzetközi számvitel és adóügy képzési programot a tudományágak modern választéka jellemzi, amelyek lehetővé teszik a sikeres karrier építését Ukrajnában és külföldön egyaránt. Életem preferenciái a számviteli és pénzügyi területen történő további elhelyezkedés lehetőségére, valamint a saját vállalkozás szervezésére irányulnak. Ezért is választottam ezt a képzési programot MSc szinten. Érdeklődésemet a tantervben szereplő tantárgyak listája keltette fel, és a lehetőség, hogy saját oktatási pályámat építsem fel olyan tudományágak kiválasztásával, amelyeket érdekesnek és szükségesnek tartok tanulni. Egyetlen kötelező tudományágat sem tudok kiemelni, mert minden, amit a képzési program kínál, a Tudományos kutatás módszertantól a Számvitel szervezésig, az Üzleti adótanácsadáson és a Digitális technológiák a számvitelben és az adózásban át – mind hasznos és fontos számomra! Minden szakmai komponensnek megvan a maga egyedisége. A tantermek technikai felszereltsége is nagyon korszerű. A tanulás során nem csak szakmai ismeretek elsajátítására nyílik lehetőség, hanem informális oktatási tevékenységre is, amely lehetővé teszi a kreativitás, a logikus gondolkodás, a döntési képesség, valamint a nyelvikompetenciák fejlesztését.
Ferku Szilveszter
Hallgató (II. RF KMF)
2023.12.04.
A magyar szakos mesterképzés hallgatójaként párhuzamosan tanulhatok a Főiskola és Miskolci Egyetem által közösen hirdetett kettős (duális) képzésében. Ez véleményem szerint egy remek lehetőség, hiszen a két tanterv jól össze lett hangolva, így a kölcsönös kreditelismerésnek köszönhetően a két képzés teljesítése alig jár plusz teherrel számomra. Mindenkit arra bíztatok, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.
Кордош Ізабелла
Hallgató (II. RF KMF)
2024.02.23.
Освітня програма «Середня освіта (Українська мова і література) для першого (бакалаврського) рівня враховує потреби та тенденції в сучасній освіті, спрямована на підготовку якісних фахівців-педагогів. Я цілком задоволена ставленням викладачів групи забезпечення освітньої програми до студентів, рівнем їхньої професійності тощо. Освітня програма якісна, але у мене є побажання збільшити, при можливості, кількість аудиторних годин на лекційні і практичні заняття з української та зарубіжної літератур. Адже лекції цікаві та корисні з точки зору покращення знань, умінь і компетенцій студентів, але, на мою думку, їх, зважаючи на обсяг матеріалу, замало. Завдяки більшій кількості семінарських/практичних занять ми могли б покращити навики аналізу літературних творів, методики їх викладання тощо, а це є важливим для філологів. Дякую за можливість висловити власну думку.
Попович Наталія
Végzős (II. RF KMF)
2024.02.28.
Освітня програма «Середня освіта (Українська мова і література)» є якісним документом, спрямованим на підготовку висококваліфікованих фахівців-філологів. У ній враховано сучасні потреби ринку праці, мультикультурні аспекти нашого регіону, а передбачені результати навчання мають на меті сформувати освічену та духовно багату особистість, професіонала, який здатний вирішувати складні фахові завдання в галузі освіти, зокрема в закладах загальної середньої освіти з навчанням мовами меншин.
Я задоволена переліком освітніх компонентів, які входять до освітньої програми, та якісною роботою викладачів українського відділення кафедри філології. Однак, на мою думку, доцільно було збільшити кількість аудиторних годин (як лекційних, так і семінарських) з української та зарубіжної літератур. Адже лекції є дуже корисними для поглиблення знань студентів, розставлення необхідних аспектів, проте їх кількість недостатня. А збільшення кількості семінарських занять дозволить краще опанувати вміння і компетенції аналізу художніх творів, розуміння особливостей літературного процесу. Дякую закладу за можливість висловити свою думку та сподіваюся на подальше вдосконалення освітньої програми.
Krisztián Váradi
Végzős (II. RF KMF)
2024.05.09.
I finished the Hungarian language and literature MA course in 2023. I enjoyed studying at the Philology Department because the teachers motivated me to continue my studies in a doctoral school. Subjects like “General linguistics” and “Philological scientific journals” provided me with the necessary knowledge to produce high-quality articles in internationally recognized journals in the sphere of linguistics. Therefore, the MA course was the perfect starting point for my PhD studies. I liked the idea that you could not only learn about languages and literature, but they also trained and motivated you to become an acknowledged researcher which is really important for a scientific degree.
Greba Szabolcs
Hallgató (II. RF KMF)
2024.11.19.
A Magyar nyelv és irodalom mesterképzés képzési programja számos olyan tantárgyat foglal magába, amely az elméleti tudásanyagot a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából közelíti meg. Számomra különösen hasznos volt például A szerkesztés elmélete és gyakorlata című tantárgy. A tantárgy keretein belül ugyanis több olyan lehetőséggel ismerkedhettem meg, ami megkönnyítheti a kiadványszerkesztéssel, illetve a szerkesztőségben folyó tevékenységekkel, mint például a hivatali levelezéssel kapcsolatos munkafolyamatokat. Ezekre az ismeretekre a jelenlegi munkám során is tudok alapozni.