Hatalomváltó terek. Szimbolikus terek és térhasználat többnemzetiségű városokban – könyvbemutató a Rákóczi-főiskolán
A Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében mutatták be Erőss Ágnes, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársának Hatalomváltó terek. Szimbolikus terek és térhasználat többnemzetiségű városokban című monográfiáját november 26-án.
A jelenlévőket Csernicskó István, főiskolánk rektora köszöntötte, majd az írót a megírás körülményeiről, tapasztalatokról, tervekről kérdezte.
Megtudhattuk, hogy a szerzőnek nincs kötődése Kárpátaljához, azonban többször látogatott el erre a vidékre. Erőss Ágnes az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) földrajz–történelem szakán végezte tanulmányait, jelenleg a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének a munkatársa. A szerző azt is elmesélte, hogy 2007-ben kezdett el dolgozni a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében, egy európai uniós projekten, melynek egyik kutatási területe Beregszász és Nagyvárad volt. Ennek keretében többször járt az adott városokban, ahol megtapasztalta a szimbolikus térhasználat megjelenéseit az adott közösségben. Ennek kapcsán született meg a könyv, mely Beregszász és Nagyvárad szimbolikus térhasználatába enged betekintést, vagyis hogy az utcanévtáblák, szobrok, emléktáblák hol, hogyan és milyen nyelveken jelennek meg.
A kötet négy fejezetből áll: elsőként a bevezetésben a szerző tisztázza a célkitűzéseit, a szakirodalmi előzményeket, majd a vizsgált települések általános jellemzése következik, a második fejezet Beregszász szimbolikus tereivel és térhasználatával foglalkozik, a harmadik Nagyvárad szimbolikus tereit veszi górcső alá, a negyedik fejezetben a szerző a szimbolikus politika fogalmát fejti ki.
Erőss Ágnes kiemelte, hogy a hatalom számára egyik fontos tényező a szimbolikus terek saját nyelvére történő átnevezése, azonban a két település kapcsán megfigyelhető, hogy az ott élők bár hivatalos helyeken a hivatalos nyelvi megnevezést használják, személyes beszélgetések alkalmával a megszokott, régi, anyanyelvi megnevezés a használatos, melyet egy-egy külső személy sok esetben nem ismer, nem tud értelmezni. Azt is kifejtette, hogy míg a külső, a város központjában megjelenő szimbolikus terek az adott hatalom nyelvén is megjelennek, egy-egy oktatási intézmény belső terében fellelhető szimbólumok az adott közösség nyelvén jelennek meg, mely egyfajta biztonságot is nyújt a közösség számára.
Végül kiemelte, hogy míg ő a szimbolikus terek térben való megjelenését és annak hatásait figyelte az adott közösségre, érdemes lenne megvizsgálni ezen szimbolikus terek turisztikai vonzatát is, hisz akár Nagyváradról, akár Beregszászról beszélünk, mást lát egy magyarországi és egy romániai vagy egy magyarországi és egy ukrajnai látogató az adott város szimbolikus tereiből.
K. A.