Tisztelet a bátraknak! – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek a Rákóczi-főiskolán

1848–49 meghatározó pont magyarságunk életében. Egy maroknyi fiatal úgy gondolta, változást hozhatnak, önmaguk vívhatják ki szabadságukat. A forradalom győzött, a szabadságharc elbukott, de a hősök emléke tovább él a történelemben.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Fodó Sándor Kulturális Központ március 14-én koszorúzással egybekötött megemlékezéssel adózott a hősöknek.

A rendezvény nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével vette kezdetét.

Ezt követően Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének szavait tolmácsolta:

„Mi, magyarok 2025-ben sem kívánunk mást, minthogy teljes életet élhessünk: szabadon, korlátozás nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket, és békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket, amely Európa legjelentősebb kultúrnépei közé emel bennünket. […] Nemzeti érdekeink megvédése a mi feladatunk. Közösen kell fellépnünk azokkal az erőkkel szemben, amelyek a magyar nemzetrészek jogainak csorbítására törnek.”

Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság sok tragédiát megélt és túlélt.

„Átvészeltük a málenkij robotot, a szovjet elnyomást, a megfélemlítéseket, és át fogjuk vészelni a mostani háborús időszakot is. De tudják, mit? Az igazi belső erőt és találékonyságot az ember épp a krízisekben fedezi fel magában. Nem vagyon, ház vagy autó, hanem bátorság, problémamegoldó készség és kitartás – ez a mi kárpátaljai magyar DNS-ünk. Amikor fejet hajtunk Kossuth Lajos vagy Petőfi Sándor emlékműve előtt, akkor nemcsak tiszteletünket fejezzük ki a magyar nép hősei felé, de hálánkat is, hogy példával jártak előttünk, hogy bátorsággal, kitartással nézzünk szembe az előttünk álló legnagyobb és legfélelmetesebb viharokkal is”

– fűzte hozzá a képviselő asszony.

Ezt követően Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének laboránsa előadásában a Kormorán együttes Harangok dala című zenéjét hallhattuk.

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy 2025 különösen fontos év számunkra, hiszen idén ünnepeljük Jókai Mór születésének 200. évfordulóját.

„Jókai a szuverén, magabíró, büszke és erős Magyarország híve volt, ezért dolgozott. Nem riadt meg akkor sem, amikor fegyverrel kellett védenie a hazát, és a szavakat, az érveket legalább annyira erős fegyvernek tartotta, mint a szuronyos puskáját. Idén, a Jókai-emlékévben a hazaszeretet évét is ünnepeljük. 1848–49-ben is a fiatalok voltak azok, akik a szabadságért küzdöttek. Így volt ez 1956-ban és 1989-ben, a rendszerváltáskor is. Azoké a fiataloké volt ez a harc is, akik hittek a jövőben és a nemzet, a közösség összefogásának erejében. Ez az a történelmi örökség, amely a határon innen és túl összeköt bennünket, magyarokat”

– tette hozzá.

Őt követte Béres József, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének II. évfolyamos alkalmazott matematika szakos hallgatója, aki a IX. Kárpátaljai Magyar Szónokverseny győzteseként mondta el nyertes beszédét.

Az esemény záróakkordjaként a jelenlévők megkoszorúzták a főiskola bejáratánál lévő Kossuth-táblát, a beregszászi színház falán lévő Petőfi-emléktáblát, valamint Petőfi Sándor szobrát az Arany Páva étterem épületénél, ahol Ferku Szilveszter tolmácsolásában elhangzott a Nemzeti dal.

A koszorúzások alatt a Rákóczi-főiskola Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatási Intézményvezetés Tanszékének II. évfolyamos hallgatói, valamint Kocsis Rebeka és Lázár Alexa számvitel és adóügy szakos hallgatók elénekelték a Kossuth-nótát, valamint a Gábor Áron rézágyúja című népdalt. A hallgatókat Kokas Erzsébet oktató készítette fel.