MTA 200 – Tudományos konferencián mutatkozott be Kárpátalja
Május 22-én tudományos konferenciával kezdődött Kárpátalja bemutatkozása a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves jubileumi rendezvénysorozatán, a Határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek ünnepi hónapja keretében. A budapesti eseményen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviselői ismertették a térség felsőoktatásának helyzetét, kutatási irányait, valamint a kárpátaljai magyar tudományosság és kultúra szerepét.
A jelenlévőket Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja köszöntötte.
„Az a tett, amely kétszáz évvel ezelőtt történt, oda jutott, hogy ma együtt ünnepelhetjük a magyar tudományt. Mára már az akadémikusok sorát közel kétezer határon túli személy gyarapítja, a kárpátaljai tudósok munkája pedig kiemelkedő színvonalú” – mondta.
Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, az MTA külső tagja kiemelte, hogy ma az MTA 200 éves évfordulója mellett a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács tíz évét is ünnepeljük.
„Az, hogy a kárpátaljai magyar kutatókkal együtt ünnepelhetünk, nemcsak a tudomány hálózatosságát jelképezi, hanem azt is, hogy az Akadémia valóban a nemzet akadémiája” – tette hozzá.
„Alkalom szüli a tolvajt – tartja a mondás. Úgy gondolom, hogy nemcsak a tolvajt, de a tudóst is, hisz ha nincsenek meg az adott feltételek a kutatáshoz, a tudós sem tud kibontakozni” – emelte ki Orosz Ildikó, főiskolánk elnöke, aki minden kárpátaljai magyar tudós nevében köszönte meg azt, hogy ma együtt ünnepelhetünk.
A köszöntőket követően a Kompetencia–Oktatás–Mérleg–Perspektíva (KOMP) című előadás-sorozatra került sor. A délelőtt folyamán az előadók – Orosz Ildikó, Csernicskó István, Pusztai Gabriella, Papp Z. Attila, Dugasz János, Pallay Katalin, Hires-László Kornélia, Molnár D. Erzsébet, Pősze Andrea, Daróczi Ádám – rávilágítottak a kárpátaljai magyar oktatás helyzetére, az anyanyelvű oktatáshoz való jogra, a Kárpátalján megvalósuló kompetenciamérésekre, valamint a KOMP eredményeire.
Ezt követően megtekinthettük a Kárpátalja – régió a periférián című poszterkiállítást, melyet Váradi Natália, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense nyitott meg. A kiállítást Molnár D. István, a Földrajz és Turizmus Tanszék docense mutatta be, a Rákóczi-főiskolát és társintézményeit Fodor Gyula rektorhelyettes ismertette, a kárpátaljai magyar irodalomról Csordás László, Mádi Gabriella és Gál Adél, a Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportjának docensei beszéltek, Kárpátalja biodiverzitását Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője, valamint Kolozsvári István, a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont vezetője mutatták be, főiskolánk Ásvány- és Kőzettárát Gönczy Sándor ás Székely Marianna, a Földrajz és Turizmus Tanszék docensei ismertették, Beregszász látnivalóit Sass Enikő, a Földrajz és Turizmus Tanszék docense tárta a hallgatók elé, Kárpátalja földtani értékeit Oláh Natália, a Földrajz és Turizmus Tanszék oktatója mutatta be, a kárpátaljai matematikusok arcképcsarnokát Kucsinka Katalin, a Matematika és Informatika Tanszék vezetője ismertette, a kárpátaljai akadémikusokat Dancs György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense taglalta, a málenkij robot megpróbáltatásait Molnár D. Erzsébet, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense ismertette, a kárpátaljai kétnyelvűséget Hires-László Kornélia és Máté Réka, a Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportjának docensei ismertették, az 1956-os forradalom kárpátaljai vonatkozásait Váradi Natália tárta a hallgatóság elé.
A kiállítást követően Kárpátalja gazdaságának szerkezeti átalakulása a háború következtében címmel folytatódott a tudományos konferencia. Az előadók – Bacsó Róbert, Pataki Gábor, Loszkorih Gabriella, Huszár Andrea, Pojda-Noszik Nina, Hanuszics Veronika, Sebestyén Edina – a közigazgatási reform gazdasági aspektusait, a KKV-szektor helyzetének alakulását, az ukrajnai adórendszer változását, a kárpátaljai mikrovállalkozások helyzetét, a kárpátaljai kistérségek társadalmi-gazdasági helyzetét mutatták be.
A délután folyamán a Társadalomtudományi kutatások Kárpátalján és a Természettudományok Kárpátalján című előadás-sorozatok következtek, melyekben az előadók Kárpátalja nyelvi akadálymentesítését, különböző filológiai és történettudományi kutatásokat, Kárpátalja turizmusának adottságait, Kárpátalja művészettörténetét, a Fodor István Kutatóközpont kutatásait, földtudományi kutatásokat, a Kárpátalján zajló tehetségkutató munkát mutatták be.
A konferenciát könyvbemutatók követték, ahol Kolozsvári István, a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont vezetője ismertette a Severa Miroszláv, Kolozsvári István, Nagy Béla és Kohut Erzsébet szerkesztette Prof. dr. Fodor István (1907–2000) – Egy kárpátaljai botanikus élete és munkássága című monográfiát, valamint a Kohut Erzsébet által írt A Syringa josikaea J. Jacq. ex Rchb. és a Leucojum aestivum L. kárpátaljai természetes állományainak felmérése és a Leucojum aestivum L. in vitro szaporítása című könyvet.
A nap zárásaként a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola oktatóinak és növendékeinek előadásában kárpátaljai népdalokat hallhattunk, majd Kocsis Károly emléklapokat adott át főiskolánk vezetőségének, illetve a résztvevőknek.
Kurmay Anita