Mandrik Iván – az ukrajnai hungarológia jeles művelője

Mandrik Iván az Ungvári Nemzeti (egykor Állami) Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történészprofesszora 2025 szeptemberében tölti be 80. életévét. Egész életét Ukrajna és a környező országok kutatóintézeteiben, levéltáraiban töltötte, és történelmi előadásokat tartott. Vidékünk múltjával foglalkozva számos alkalommal osztotta meg eredményeit Magyarországon a 19. század történelméről, ezzel párhuzamosan kiemelve a mai Kárpátalja területére vonatkozó tematikát. Tudományos munkásságát Magyarországon is elismerik, ezért is érdemelte ki – ukrán származásúként – a hungarológus címet.

Kutatásai nem csupán a mai Kárpátalja területére terjednek ki, hanem az egész Magyar Királyságra a meghatározott időszakban. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően rövid idő alatt válhatott tudóssá. Ezért Mandrik Iván munkássága maradandó, egyéni módszereket alkalmazó tudományos értéket képvisel ma is, Magyarország történetének meghatározó szaktekintélye nemcsak az ukrajnai, de a magyar történetírásban is.

Mandrik Iván történészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Történelem Karának volt dékánja, az Új- és Legújabb Kori Történelem és Historiográfia Tanszék volt vezetője 1945. szeptember 17-én született a kárpátaljai Visken, a Huszti járásban. 1963-ban fejezte be a Viski 1. Számú Középiskolát. Már az iskolás évei idején vonzották a humán tudományok, állandó látogatója volt a község könyvtárának. Iskolás éveiben számos egyetemi tankönyvet is elolvasott. 1963-ban Mandrik Iván sikeresen felvételizett az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára, ahol kitűnő eredménnyel folytatta tanulmányait. A felsőoktatási intézményt vörös (kitüntetéses) diplomával végezte el, ami alapján tanárai javasolták, hogy folytassa tanulmányait az egyetem doktori iskolájában, az aspirantúrán. Ezzel párhuzamosan munkásságát 1967-ben kezdte az Alsószeliscsei Középiskolában (Huszti járás) történelemtanárként.

Az aspirantúra évei alatt Magyarország 19. századi történetével, a Tisza–Duna-medence népeivel, az Osztrák–Magyar Monarchia nemzeti és politikai problémáival kezdett foglalkozni. Tudományos sikereit nyelvtudása is segítette, mivel szabadon beszélt magyar, szlovák és francia nyelven. Hosszan tartó tudományos gyakorlaton vett részt lembergi, moszkvai és budapesti egyetemeken. Eredményesen kutatott a helyi és a szomszédos országok levéltáraiban, valamint hasznosította szakmai kapcsolatait a kor elismert szakembereivel, történészkutatókkal.

1970 októberétől dolgozik az Ungvári Állami Egyetemen (UÁE), ahol az asszisztenstől kezdve egészen a professzori beosztásig emelkedett. 1970–1971 között asszisztens, 1971–1975 között tanár, 1975–1999 között docens, 1999–2002 között professzor, 2001-től tanszékvezető az egykori Általános Történelem (ma Új- és Legújabb Kori Történelem és Historiográfia) Tanszéken. Az aspirantúrát 1970-ben végezte el az UÁE Általános Történelem Tanszéken.

Mandrik Iván 1973-ban védte meg kandidátusi disszertációját az UÁE történelmi szaktanácsa előtt Az agrárproletariátus helyzete Magyarországon a XX. század elején (1900–1914) címmel. Témavezetője Hrancsák Iván professzor volt. Egy évvel később, 1974-ben docensi címet szerzett. Tanári pályafutása során az európai és amerikai újkor történetét, Magyarország történetét oktatta, évfolyam- és diplomamunkák vezetője, az állami vizsgabizottságok aktív munkatársa.

1996–2004 között Mandrik tanár úr a történelem szak dékánja lett. Ez idő alatt javított az oktató-nevelő munka színvonalán, a szakembergárda minőségén. Vezetése alatt nyitotta meg kapuját a politológia szak. Sokéves kutatásai eredményeképpen 1997 áprilisában Mandrik Iván аz Ungvári Állami Egyetem Történelmi Szakbizottsága előtt megvédte doktori disszertációját Magyarország államiságának megújítása és politikai fejlődése a dualizmus korának első szakaszában (1867–1890) címmel, tudományos témavezetője ugyancsak Hrancsák Iván professzor volt.

A tanár úr Európa-Amerika újkori története, Bevezetés a szaktantárgyakba, Magyarország története, A felvilágosodás korszakának kultúrája, Európa országainak 19–20. századi kultúrája, Nemzetiségi problémák és nemzeti felszabadító harcok az Osztrák–Magyar Monarchiában című tantárgyakat oktatott az egyetemen. Tanítványai által közkedvelt szakkollégiumokat tartott Franciaország, Anglia és az USA történetéből, a kora újkor és újkor historiográfiájából és forráskutatásból, az európai kultúra eredményeiről a 19–20. században. Hosszú éveken keresztül tudományos titkárként, majd elnökként tevékenykedett a kandidátusi disszertációk védésére létrehozott szakbizottságban. Pályafutása során a magyar dualizmus korát kutatva kiemelten foglalkozott a mai Kárpátalja történetével. Szerzője mitegy száz tudományos írásnak, ami magában foglal szakcikkeket, monográfiákat, tudományos-népszerűsítő helytörténeti cikkeket, módszertani kiadványokat. Számos tudományos-gyakorlati konferencia résztvevője Magyarországon és Szlovákiában. Nem véletlen, hogy 1993-tól a Kárpátaljai Tudományos Társaság tagja lett.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem történészprofesszoraként számos alkalommal vendége volt a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán nagy sikerrel zajló Kölcsey-esték rendezvénysorozatnak. Termékeny tudományos és személyi kapcsolatot ápolt a főiskola vezetésével, különösen első rektorunkkal, Soós Kálmánnal. A Rákóczi-főiskola kollégiumának filmklubjában összegyűlt hallgatókkal/érdeklődőkkel folytatott kötetlen beszélgetés során Mandrik professzor messze túllépett előadása tulajdonképpeni témáján, a 18–20. századi magyar történelem problémáin. Szokásához híven általában is szólt a történelmi folyamatokról, az azokat mozgató erőkről és a történelmet formáló személyiségekről. Így Mandrik professzor úr tudományszervező munkássága és előadói tehetsége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is megmutatkozik. A Rákóczi-főiskola ukrajnai bejegyzése után tanácsaival jelentős szerepet játszott a történelem képzési programok összeállításában és a vizsgabizottságok munkájában. Folyamatosan részt vesz a főiskola által megrendezett tudományos konferenciákon és tehetséggondozó programokon, amelyeket a hallgatók felzárkóztatása céljából hoztak létre. Szívesen részt vállal a magiszteri dolgozatok témavezetésében és azok bírálásában.

A Szovjetunió felbomlása és a független ukrán állam megalakulása után bővültek a publikálási lehetőségek. Az ungvári Hungarológiai Központ égisze alatt megjelenhetett az Acta Hungarica című folyóirat. Ebben a szaklapban rendszeresen publikált Mandrik professzor úr is. Levéltári forrásokon alapuló munkáiban Magyarország északkeleti részét tárgyalta a 19. század végén és 20. század elején. A korabeli mezőgazdasági helyzeten kívül munkásságának egy részét az 1848–1849. évi forradalomnak és szabadságharcnak, illetve a Kossuth-emigrációnak szentelte. Írásaiban a magyarországi nemzetiségek jogaival is foglalkozott. Terjedelmes elemzéseket írt az 1848–1849. évi forradalmat és szabadságharcot követő időszakról.

Különösen értékesek elemzései a 19. századi politikai szereplők szerepvállalásait illetően. Alaposan tanulmányozta például az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc vezérének, Kossuth Lajosnak vagy a mérsékelt politikai nézeteket valló Széchenyi István reformjainak célszerűségét. Rámutatott Deák Ferenc országos fellendülést hozó politikájának sikerére, amelyet a társadalmi rétegek különbözőképpen ítéltek meg.

Magyarország és ezen belül a mai kárpátaljai terület 19. századbeli politikatörténetével is foglalkozik. Összefoglaló tanulmányt írt a 19. század magyar liberalizmusáról, a magyarországi politikai ellenzék létrejöttéről és megerősödéséről. Bemutatta azokat a helyi ukrán-ruszin politikusoktól származó tervezeteket, akik nemzetiségi autonómiát követeltek a mai Kárpátalja ukránok által lakott területein. Jellemezte a görögkatolikus egyház szerepét az ukrán-ruszin nemzeti mozgalomban, amely fontos tényező volt az intelligencia kiművelésében ezen a vidéken.

Politikai és gazdasági megközelítésben értékelte a hegyvidéki akciót, amelynek segítségével a magyar kormány egy földművelésügyi miniszteri kirendeltség keretein belül akart segíteni a hegyvidék szegény lakosságán. Természetesen munkásságát több alkalommal is elismerték, dicsérő oklevelei és kitüntetései minderről tanúskodnak. Mandrik Iván professzor úr ma is tevékeny kutatói-pedagógiai munkát végez a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és az Ungvári Nemzeti Egyetemen egyaránt. Ehhez a szerteágazó pedagógiai-kutatói munkához kívánunk a 80. jubileumi év alkalmából jó egészséget és további eredményeket.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történészei

  Akikre büszkék lehetünk: interjú Butka Tiborral