Fodor István Kutatóközpont

emblema_fodor

Cím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6.
Fax/Telefon: +380 3141 23462
E-mail: fittki@kmf.uz.ua
Honlap: https://fodoristvankk.kmf.uz.ua/

Intézetvezető: Dr. Kolozsvári István

A Fodor István Kutatóközpont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének bázisán jött létre 2011 szeptemberében. Az intézet névadója Kárpátalja nemzetközi szinten is nagyra becsült botanikusa és ökológusa, az 1907-ben Alsógerebenen született Prof. Dr. Fodor István. Létrehozásának célja, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átfogó és célirányos szakintézeti keretek között is bekapcsolódjon Kárpátalja természeti kincseinek átfogó monitorozó vizsgálataiba.

A Fodor István Kutatóközpont munkájával és eredményeivel elősegíti Kárpátalja endemikus és reliktum fajainak mielőbbi felkutatását és előfordulásának feltérképezését, egy védett és ritka fajokat felvonultató növénykert kialakításával pedig hozzájárul e fajok génállományának megőrzéséhez.

Botanikai felvételezés Felsőgereben térségében

Az intézet működési profilját és céljait Kárpátalja természeti kincseinek felkutatása, tudományos igényű feltérképezése, megőrzésének elősegítése, az itt élő növény- és állatfajok felkutatása, életterük változásainak nyomon követése, tudományos gyűjtemények létrehozása. Kutatási programjaink keretében növénytani és állattani felvételezéseket és növényi szaporítóanyag-gyűjtéseket végeztünk Kárpátalja számos síkvidéki és hegyvidéki régiójában.

Terepi látogatásaink során gyűjtött növényeket és állatokat gyűjteményi elhelyezés céljából tartósítjuk és preparáljuk. A növényi szaporítóanyagok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szikura József Botanikus Kertjébe kerülnek.

Együttműködési szerződés keretében több hazai és nemzetközi kutatási programban is részt vesz intézetünk.

A Fodor István Kutatóközpont partnerintézményei

  • Harkovi V.N. Karazin Nemzeti Egyetem
  • Kárpáti Bioszféra Rezervátum
  • Magyar Természettudományi Múzeum (Magyarország)
  • Nyíregyházi Állatpark (Magyarország)
  • Hortobágyi Nemzeti Park  (Magyarország)
  • Kazahsztáni Oktatási és Tudományos Minisztérium Botanikai és Növényhonosítási Intézetének Központi Botanikus Kertje (Kazahsztán)
  • Szlovák Tudományos Akadémia Botanikai Kutatóintézete (Szlovákia)
  • Beregszászi járási Központi Kórház
  • Poznańi Élettudományi Egyetem (Lengyelország)
  • Kárpátalja Beregszászi járási Tanácsa  Beregszászi Központi  Elsődleges Egészségügyi Alapellátási Központja
  • Nizsini M. Gogol Állami Egyetem Természettudományi Kara, Kémia és Gyógyszerészettudományi Tanszéke

A Fodor István Kutatóközpont létrejötte óta a következő jelentősebb tudományos rendezvények szervezésében vett részt

2011

  • 2011. szeptember 13. – Szemináriumi előadás: Milan Blažek – A Pruhonicei Botanikus Kert Iris fajai;
  • 2011. november 3. – Tudományos műhelyek a kárpátaljai magyar tudományosság szolgálatában;

2012

  • 2012. június 18. – Magyar nyelvű tudományos kutatómunka szellemi és infrastrukturális feltételei;
  • 2012. november 16. Feltáró kutatások a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóműhelyében;

2013

  • 2013. május 15. – Szemináriumi előadások: Szeminárium I. – Dr. Borhidi Attila – Evolúció és darwinizmus. A molekuláris evolúció problémái. Etnoökológia, mint új tudományterület;
  • 2013. május 16. – A nemzetközi összefogás lehetőségei a Kárpát-medence természeti kincseinek megóvásában – nemzetközi tudományos konferencia;
  • 2013. november 15. – Velünk élő tudomány – nemzetközi tudományos konferencia;

2014

  • 2014. március 26–28. – CERECO-2014: The 5th International Conference on Carpathian Euroregion;
  • 2014. november 28. – Tudomány napja 2014 – megemlékezés;

2015

  • 2015. május 14–16. – Nemzetközi tudományos konferencia Vágner Lajos tiszteletére;
  • 2015. szeptember 25. – Kutatók éjszakája
  • 2015. november 6. – Tudomány napja 2015 – megemlékezés;
Nemzetközi tudományos konferencia Vágner Lajos tiszteletére – 2015

2016

  • 2016. június 1–4. – XII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia;
  • 2016. szeptember 29. – Kutatók éjszakája;
  • 2016. november 18. – Tudomány napja 2016;

2017

  • 2017. március 30. – április 1. – CERECO-2017: The 6th International Conference on Carpathian Euroregion
  • 2017. október 4. – Kutatók éjszakája
  • 2017. november 9. – Tudomány napja 2017

2018

  • 2018. május 25. – Botanikus kertek és dendrológiai parkok napja
  • 2018. szeptember 20–22. XII international conference “Synanthropization of flora and vegetation”
  • 2018. november 16. – Tudomány napja 2018
Botanikus kertek napja – 2018

2019

  • 2019. szeptember 26.  – Kutatók éjszakája
  • 2019. november 15–16. – Tudomány napja 2019 – Jubileumi emlékkonferencia
Tudomány napja – 2019
Kutatók éjszakája – 2019

2020

  • 2020. november 20. – Tudomány napja 2020
  • 2020. november 27.  – Kutatók éjszakája

A Fodor István Kutatóközpont infrastruktúrája

1. Szikura József Botanikus Kert

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola botanikai gyűjteményes kertje 2011-ben jött létre Prof. Dr. Szikura József kezdeményezésére.

A botanikus kert létrehozásának és fenntartásának kitűzött célja, hogy a helyi élőhelyi viszonyok figyelembe vételével hozzájáruljon az őshonos és a világflóra ritka és védendő növényfajainak megőrzéséhez, szaporításához. A gyűjtemény az itt élő fajok génállományának megőrzésén túl botanikai kísérleti helyszínként és a főiskolai hallgatók oktatási gyakorlóhelyeként is funkcionál.

A Szikura József Botanikus Kert rendszertani részlegei

A gyűjtemény fenntartója a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontja, valamint Biológia és Kémia Tanszéke.

A Szikura József Botanikus Kert rendszertani részlegei

A botanikus kert flóragyűjteményének bővítése folyamatosan zajlik. A betelepített növények jelentős részben a Fodor István Kutatóközpont, illetve a Biológia és Kémia Tanszék munkatársainak terepi gyűjtéseiből származnak, de sok faj és fajta szaporítóanyagához együttműködő partnereink közreműködésével sikerült hozzájutnunk. Napjainkig több mint 20 ukrajnai, magyarországi, oroszországi, csehországi és kazahsztáni partnerintézménnyel valósítottunk meg együttműködést.

  • Kazahsztáni Oktatási és Tudományos Minisztériuma Botanikai és Növényhonosítási Intézetének Központi Botanikus Kertje (Kazahsztán)
  • Debreceni Egyetemi Botanikus Kertje (Magyarország)
  • Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert (Magyarország)
  • ELTE Botanikus Kertje (Magyarország)
  • Erdőteleki Arborétum (Magyarország)
  • Fomina Botanikus Kert (Ukrajna)
  • Gergely Díszfaiskola (Magyarország)
  • Grisko Nemzeti Botanikus Kert (Ukrajna)
  • Gyógynövénykutató Intézet Botanikus Kertje (Magyarország)
  • Keszthelyi Botanikus Kert (Magyarország)
  • Vácrátóti Botanikus Kert (Magyarország)
  • Növényi Diverzitás Központ (Magyarország)
  • Nyizsnyij Novgorodi Botanikus Kert (Oroszország)
  • Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Botanikus Kertje (Magyarország)
  • Permi (ПГНИУ) G. Genkel Botanikus kert (Oroszország)
  • Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje (Magyarország)
  • Pruhonicei Botanikus Kert (Csehország)
  • Szarvasi Arborétum (Magyarország)
  • Szent István Egyetem Kísérleti Üzem és Tangazdaság (Magyarország)
  • Szent István Egyetem Soroksári Botanikus Kertje (Magyarország)
  • Ufai (УНЦ РАН) Botanikus Kert (Oroszország)
  • Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. (Magyarország)
  • Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert (Magyarország)
  • Vlagyivosztoki (ДВО РАН) Botanikus Kert (Oroszország)

A botanikus kert kis alapterülete ellenére (6000 m2) már több mint 500 fa, cserje és lágyszárú faj, illetve fajta szaporítóanyagának kezelését látja el.

Részlegek:

  • Egyszikűek
  • Kétszikűek
  • Dendrológiai gyűjtemény
  • Örökzöld gyűjtemény
  • Fűszer- és gyógynövények
  • Sziklakert
  • Levendulakert
  • Végzős hallgatók emlékfái

Családok száma: Összesen 70 család képviselteti magát

Fás szárú és kúszó növények: 25 család

Lágyszárú növények:

– Egyszikűek: 14 család

– Kétszikűek: 34 család

Növények száma:

Fás szárú és kúszó növények: 126

Lágyszárú növények:

– Egyszikűek: 211

– Kétszikűek: 185

Összesen 522 faj, fajta, változat található a gyűjteményben.

Parcellák száma: 225

Legnagyobb fajszámmal képviselt családok:

– Amaryllidaceae

– Poaceae

– Iridaceae

– Caryophyllaceae

– Cupressaceae

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyberegi gyűjteményes kertjét 2014-ben Ukrajna Botanikus Kertjeinek és Dendroparkjainak Tanácsa felvette Ukrajnai botanikus kertjeinek jegyzékébe.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tudományos Tanácsa 2018 júniusában döntést hozott a nagyberegi gyűjteményes kert Szikura József Botanikus Kertté történő átnevezéséről.

 

2. Tudományos Herbárium

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tudományos Herbáriuma 2021-ben  „KMF”-kódjellel felkerült a New York-i székhelyű New York Botanical Garden által létrehozott „Index Herbariorum” nemzetközi nyilvántartásba.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tudományos Herbáriuma

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tudományos Herbáriumának kialakítását az intézmény Biológia és Kémia Tanszéke által megalapozott gyűjteményre épülően 2011-től a Fodor István Kutatóközpont folytatja.

A Tudományos Herbárium jelenleg több mint 1000 növényfaj preparált példányait felvonultató 6000 herbáriumi lapot számlál. A gyűjtemény leggazdagabb részét az edényes növények kollekciója alkotja. A tudományos herbárium létrehozásának célja elsősorban az volt, hogy elősegítse a régió flóraalkotó fajainak intézményesített kutatását.

3. Állattani gyűjtemény

Munkatársaink a Főiskola állattani anyagainak gyűjtésébe és feldolgozásába is bekapcsolódik. Az állattani gyűjtemény anyagainak egy része preparálási és rendszertani feldolgozás alatt áll, a tárolókat folyamatosan töltjük fel. Eddig közel 1000 kategorizált tétel szerepel gyűjteményünkben.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Állattani Gyűjteménye

 

4. Nagydobronyi kutatóbázis

A Nagydobrony település környezetében létesült kutatóbázis Kárpátalja alföldi régiójának flóra- és faunakutatásaihoz biztosít helyszínt.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagydobronyi kutatóbázisa

5. Buczkó István Kutatóbázis (Róna-havas)

A Perecsenyi járásban, Hárs településen (Ліповець) található kutatóbázis a Róna-havast övező hegyvidéken szervezett terepgyakorlatok és terepi gyűjtések színhelye. A terület a Róna-havas (1479 m) közvetlen környezetében található, ahol a korábbiakban kutatóintézetünk névadója, Prof. Dr. Fodor István is végzett az erdőhatár vonalának tengerszint feletti magassági változásait feltáró kutatásokat. A Róna-havas elhelyezkedéséből adódóan kiváló helyszínül szolgálhat a térségre jellemző hegyvidéki flóra és fauna megfigyelésének.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Buczkó István Kutatóbázisa

A Fodor István Kutatóközpont kutatási programjai

Kárpátalja vizes élőhelyeinek ökológiai állapotfelmérése

Terepi tapasztalataink azt mutatják, hogy Kárpátalja vizes élőhelyei elsősorban a kommunális szemét, valamint szennyvíz, illetve a mezőgazdasági vegyszerhasználatból eredően gyors degradálódásnak indultak. Helyzetük a vidék komplex ökológiai állapotára hatással van. A kutatási program keretében első körben a síkvidéki kis- és közepes vízfolyások állapotfelmérését végeznénk el (Borzsa, Latorca, Batár, Szalva, Csaronda, Kerepec), illetve állóvizeket mérnénk fel (Tóvár Ornitológiai Rezervátum, Beregdádai Halastó Hidrológiai Rezervátum, Déda-Mic Hidrológiai Rezervátum).

A kárpátaljai folyók hulladékterhelésének, illetve a folyami hulladék jellegének és újrahasznosítási lehetőségeinek vizsgálata

Kárpátalja folyóinak kommunális eredetű műanyagokkal való szennyezettsége nemzetközi jelentőségű problémává nőtte ki magát. A program keretében felmérjük és lokalizáljuk a hulladéklerakókat és a kihelyezett hulladék mennyiségét. Vizsgálatainkat terveink szerint a későbbiekben kiterjesztjük a mikroműanyagokra is.

A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum komplex ökológiai állapotfelmérése

A nagydobronyi erdőben kialakított erdei iskola és terepgyakorlati bázis infrastrukturális lehetőségeire alapozva általános ökológiai felmérő vizsgálatokat végzünk a területen, illetve üzemben tartunk egy állandó meteorológiai állomást. Ezen kívül florisztikai, faunisztikai, talajtani és hidrobiológiai jellegű felmérő kutatásokat folytatunk. A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum környezetében történt erdőirtások, illetve a mezőgazdasági művelés alá vont területek arányának változásai és a különböző művelési módok hatásainak vizsgálata révén képet szeretnénk alkotni a terület tényleges ökológiai állapotáról.

A Róna-havas környezetének florisztikai és faunisztikai vizsgálata

A Hárs településen létrehozott Buczkó István Kutatóbázison kutatási programunk során az itt honos növény- és állatvilág összetételét, védett, adventív, esetleg invazív fajok jelenlétét és állományainak kiterjedését vizsgáljuk, valamint az élőhelyek természetességét, esetleges bolygatottságának mértékét.

Intézetünk munkatársainak fontosabb publikációi

2016–2020 

  • Андрик Є.Й. – Клименко С.В. –  Когут Е.І. –  Музичук Г.М. – Орос І.І. – Протопопова В.В. – Шевера М.В. (2016): Світлій пам’яті Йосипа Йосиповича Сікури. – Укр. ботан. журн. 73 (2): 217–220.
  • Andrik E. – Protopopova V. – Shevera M. (2016): Invasive plant species distribution in natural and semi-natural habitat types of Transcarpathia (Ukraine) // XII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia – 12th Environmental Science Conference of the Carpathian Basin (2016. június 1–4, Beregszász, Ukrajna): Abstracts. P. 31.
  • Andrik É. – Kish R. (2016): Main directions of botanical studies in Transcarpathia (Aktuális botanikai kutatások Kárpátalján). In: XI. Aktuális flóra- és vegetaciókutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia (11th International Conference „Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato-Pannonian region”) (12–14 February 2016, Budapest), p. 94.
  • Pifkó D. – Andrik É. – Shevera M. – Kish R. – Kohut E. (2017): Margitai Antal az Északi-Kárpátok kiemelkedő flórakutatója és rhodológusa // II. Rózsa- és galagonya-kutatás a Kárpát-medencében” nemzetközi konferencia (2017. június 16–17, Budatétényi rózsakert, Budapest, Magyarország). – Old. 247-249.
  • Pifkó D. – Andrik É. – Shevera M. – Kish R. – Kohut E. (2017): Margitai Antal élete és munkássága. Budapest. – (Szerk. Kerényi-Nagy V.) Primitiae monographiae Rosarum sponte crescentium Carpatorum septentrionaliorientalium. – Budapest. – Old. 10-25.
  • Шевера М.В. – Протопопова В.В. – Томенчук Д.Є. – Андрик Є.Й. – Кіш Р.Я. (2017): Перший в Україні офіційний регіональний список інвазійних видів рослин Закарпаття // Вісник НАН України. – 2017. – 10. – C. 54-62.
  • Шевера М.В. – Тимченко І.А. – Зав’ялова Л.В. – Васильєва Т.В. – Андрик Є.Й. – Когут Е.І. – Целька З. – Заліберова М. – Маєкова Я. (2018): Професору Вірі Вікторівні Протопоповій – Укр. Ботан. Журн., 75(2): 197–199.
  • Shevera M.V. – Zaliberová M. – Protopopova V. – Jehlík V.– Andrik E. – Kohut E. – Májeková J. (2018):  Flora of selected railway stations of the Transcarpathian Lowland (Transcarpathia region, Ukraine). – XII International Conference „Synantropization of Flora and Vegetation”. / Uzhhorod: AUTDOR-SHARK Press. – P.  60.
  • Májekova J. – Zaliberová M. – Jehlík V. – Andrik E. – Protopopova V. (2019): Porovnanie flóry prihraničných železničných staníc Čierna nad Tisou (Slovensko) a Čop (Ukrajina) // Zborník abstraktov z 11. zjazdu Slovenskej botanickej spoločnosti v Nitre, 10-13. 9. 2019. – S. 24.(Book of Abstracts of 11th Congress of Slovak Botanical Society, September 2019. Publisher: Slovenská botanická spoločnosť pri SAV & Slovenská poľnohospodárska univerzita v Nitre / Slovak Botanical Society & Slovak University of Agriculture. ISBN: 978-80-552-2032-1)
  • Андрик Є.Й. – Сабадош В. І. – Джахман Р. В. – Шевера М.В. (2019): Колекція Лайоша Вагнера у Гербарії Ужгородського національного університету та фондах Закарпатського обласного краєзнавчого музею // Природнича музеологія. Випуск 5: Природничі музеї в Україні: становлення та перспективи розвитку / За ред. І. Загороднюка. Національна академія наук України; Національний науково-природничий музей. Київ. – С. 34–39.
  • Орлов О.О. – Якушенко Д.М. – Маєкова Я. – Заліберова М. – Протопопова В.В. – Андрик Є.Й., Шевера М.В. (2019): Galeopsis angustifolia (Lamiaceae) — новий адвентивний вид у флорі України // Укр. Ботан. Журн., 76(6): 542–547.
  • Májeková J. – Zaliberová M. – Andrik E. – Protopopova V. –  Shevera M. –  Ikhardt P. (2020): A comparison of the flora of the Chop (Ukraine) and Čierna nad Tisou (Slovakia) border railway stations. Biologia, 20 p. – https://doi.org/10.2478/s11756-020-00592-
  • Bárány S. – Manilo M. – Szalai A. (2016): Többfalú szén nanocsövek elektrokinetikai potenciálja és szuszpenzióinak állandósága elektrolit oldatokban. – Magyar Kémiai Folyóirat 122(1): 13–18.
  • Manilo M. – Lebovka N. – Bárány S. (2017): Carbon nanotubes: stability, electrokinetic and adsorption properties. – Book of abstracts 4th International Conference “Nanotechnologies”, Georgian Technical University, Tbilisi, Georgia, p. 141.
  • Manilo M. – Lebovka N. – Bárány S. (2017): Combined effect of cetyltrimethylammonium bromide and laponite platelets on colloidal stability of carbon nanotubes in aqueous suspensions. – Journal of Molecular Liquids 235: 104–110. (IF2016: 3,648)
  • Manilo M. – Boltovets P. – Snopok B. –Bárány S. – Lebovka N. (2017): Nanotubes from water using electrolytes, cationic surfactant and polyelectrolytes. – Colloids and Surfaces A: Physicochem. Eng. Aspects 520: 883–891. (IF2016: 2,714)
  • Manilo M. – Choma Z. – Bárány S.(2017): Comparative Study of Cr(III) Adsorption by Carbon Nanotubes and Active Carbons. – Colloid Journal 79(2): 212–218.
  • Manilo M. – Lebovka N. – Bárány S. (2017): Nanotubes from water using electrolytes, cationic surfactant and polyelectrolytes. – Proceedings CERECO–2017 International Scientific Conference, Ferenc Rákóczi II. Transcarpathian Hungarian Institute, Beregovo p. 137–145.
  • Manilo, M.V. –  Bohacs, K. – Lebovka, N.I.  – Barany, S. (2018): Impact of surfactant and clay platelets on electrokinetic potential and size distribution in carbon nanotubes aqueous suspensions. – Colloids and Surfaces A 544: 205–212. IF: 3,990
  • Dudarko, O.A. – Barany, S. (2018): Synthesis and characterization of sulfur-containing hybrid materials based on sodium silicate. – The Royal Society of Chemistry Advences 8, 37441–37450. IF: 3,119
  • Manilo, M.V. –  Lebovka, N.I.  – Barany, S. (2019): Effects of sort and concentration of salts on the electrosurface properties of aqueous suspensions containing hydrophobic and hydrophilic particles: Validity of the Hofmeister series. – Journal of Molecular Liquids 276: 875–884. IF: 5,065
  • Mészáros, R. – Jobbik, A. – Varga, Gy – Bárány, S. (2019): Electrosurface properties of Na-bentonite particles in electrolytes and surfactants solution. – Applied Clay Science 178: 105–127. IF: 4,605
  • Balog, R. – Manilo, M. – Vanyorek, L. – Csoma, Z. – Barany, S. (2020): Comparative study of Ni(II) adsorption by pristine and oxidized multi-walled N-doped carbon nanotubes. – The Royal Society of Chemistry Advences 10, 3184–3191. IF: 3,119
  • Kolozsvári I. – Molnár J. (2016): Recens mederváltozások detektálása a Tisza Tiszaújlak feletti szakaszán. – XII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia – 12th Environmental Science Conference of the Carpathian Basin (2016. június 1–4, Beregszász, Ukrajna): Abstracts. P 55–56.
  • Kolozsvári, I. – Molnár, J. – Dévai, Gy. (2016): Recent river channel change detections in the section of the River Tisza above Tiszaújlak (Bилок). – Landscape & Environment 10(3–4): 123–130.
  • Simon, E. – Kis, O. – Jakab, T. – Kolozsvári, I. – Málnás, K. – Harangi, S. – Baranyai, E. – Miskolczi, M. – Tóthmérész, B. – Dévai, Gy. (2017): Assessment of contamination based on trace element concentrations in Gomphus flavipes (Odonata: Insect) larvae of the Upper Tisza Region. – Ecotoxicology and Environmental Safety 136: 55–61. (IF 2015 3,130).
  • Kolozsvári I. – Hadnagy I. – Csoma Z. – Kohut E. (2020): Módszertani kézikönyv kárpátaljai környezettudományi terepgyakorlatokhoz. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász-Ungvár.
  • Kolozsvári I. – Dévai Gy. (2021): Irodalmi adatok kárpátalja szitakötő-faunájához (Odonata). Faunistic data on the dragonfly (Odonata) fauna of Transcarpathia (Zakarpatska region, Ukraine) based on scientific literature. – Studia odonatol. hung. 21: 5–41.
  • Kolozsvári I. – Dévai Gy. (2021): Új adatok Kárpátalja szitakötő faunájához. New data on the dragonfly (Odonata) fauna of Transcarpathia (Zakarpatska region, Ukraine). – Studia odonatol. hung. 21: 43–62.
  • Kopor Z. – Szécsi A. – Kohut E. (2017): A 2015–2016-ban folytatott Galanthus-klíma-indikációs kísérletek pedagógiai és tudományos tapasztalatainak elsődleges eredményei. – Újvidéki Egyetem  Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Módszertani Közlöny VII. évfolyam 1. szám. Szabadka.
  • Kohut E. – Kopor Z. – Nagy B. – Csoma Zs. – Hadnagy I. (2019): Evaluation of morphometric parameters in case of Leucojum vernum l. from the peres forest in Velyka Dobron wildlife reserve, western Ukraine. – Acta Biologica Marisiensis, ABMJ 2019, 2(2): 26–35.
  • Nótári K. – Nagy T. – Löki V, – Ljubka T. – Molnár V.A. – Takács A. (2017): Az ELTE Füfészkert herbáriuma (BPU). – Kitaibelia 22(1): 55–59.
  • Любка Т.Т. (2018): Epipactis albensis (Orchidaceae) у Закарпатті. Український ботанічний журнал, 75(6): 533–537.
  • Любка Т.Т. (2018): Моделювання поширення Epipactis tallosii (Orchidaceae) в Центральній частині Європи // Науковий вісник Ужгородського університету, Серія Біологія, 44 (2): 33–37.
  • Ljubka T. T. (2019): Моделювання поширення Epipactis albensis (Orchidaceae) на основі програми Maxent. Науковий вісник Чернівецького університету. Біологія (Біологічні системи), [S.l.], v. 10, n. 2, p. 219–223, feb. 2019. ISSN 2078-8673.
  • Süveges K. – Löki V. – Lovas-Kiss Á. – Ljubka T. – Fekete R. – Takács A. – Vincze O. – Lukács B. A. – Molnár V. A. (2019): From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae). // –Willdenowia. – 49 (3). – Р. 401–409. DOI: 10.3372/wi.49.49310
  • Любка Т.Т. – Царенко О.М. – Тимченко І.А. (2019): Морфологічні особливості насінин деяких видів роду Epipactis Zinn. (Orchidaceae Juss.) флориУкраїни // Науковий вісник Чернівецького університету. Біологія (Біологічні системи), Т. 11. Вип. 1.– С. 93 – 100.
  • Любка Т. Т. (2019): Гербарій Закарпатського угорського інституту імені Ференца Ракоці II // Природнича музеологія, Випуск 5, Київ, 182 – 184.
  • Любка Т.Т. (2019): Рід Epipactis Zinn. (Orchideceae Juss.) у флорі Притисянської низовини. Матеріали Міжнародної наукової конференції «Стратегії збереження рослин у ботанічних садах та дендропарках», присвяченої 90-річчю від дня народження професора Тетяни Михайлівни Черевченко (м. Київ, Україна, 25–27 лютого 2019 р.). – К.: вид-во Ліра-К, 180–181.
  • ТИМЧЕНКО І.А. – ЛЮБКА Т.Т. (2019): Поширення та динаміка ареалу Еpipactis albensis Novakova & Rydlo в Україні // Функціонування природоохоронних територій в сучасних умовах. Матер. Міжн. наук.-практ. конф. присвяченої 30-й річниці Національного природного парку «Синевир» (Україна, с. Синевир, 18–20 вересня 2019 р.). – Синевир, 181–184.
  • Nagy A. – Szarukán I. – Csabai J. – Molnár A. – Molnár B.P. – Kárpáti Zs. – Szanyi Sz. – Tóth M (2017): Distribution of the box tree moth (Cydalima perspectalis Walker 1859) in the north‐eastern part of the Carpathian Basin with a new Ukrainian record and Hungarian data. // EPPO BULLETIN, 47(2): 279–282.
  • Szanyi Sz. – Nagy A. – Molnár A. – Katona K. – Tóth M. – Varga, Z. (2017): Night-active Macroheterocera species in traps with synthetic attractants in the Velyka Dobron’ Game Reserve (Ukraine, Transcarpathia) // ACTA ZOOLOGICA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE, 63(1): 97–114.
  • Szanyi S. – Molnár A. – Kozák L. – Nagy-Szalárdi T. – Varga Z. – Tóth M. – Nagy A. (2019): Nyírségi Macroheterocera együttesek vizsgálata illatcsapdák alkalmazásával // Erdtud. Közl. 9(1): 51–68.
  • Szanyi S. – Molnár A. – Kozák L. – Varga Z. – Tóth M. – Nagy A. (2018): Adatok a Dél-Nyírség Macroheterocera faunájához, illatcsapdás gyűjtések alapján. // In: 23. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum: 8th International Plant Protection Symposium at University of Debrecen: Program-Összefoglalók, DE MÉK, Debrecen, pp. 51–52.
  • Szanyi, K. –Nagy, A. – Molnár, A. – Szabó, L. – Szanyi, S. (2020): Mosquito (DipteraCulicidae) fauna of the Velyka Dobron’ Game Reserve(West Ukraine) with new distribution data and medical risk assessment // TURK. J. ZOOL. 44(3): 224–229.
  • Katona P. – Molnár A. – Nagy A. – Szanyi S. (2020): The first record of Myodris annulata (Fallén, 1813) representing the second species of the family Periscelididae (DipteraSchizophora) from Ukraine // North-West. J. Zool. 16 (1): 98–99.
  • Протопопова В.В. – Шевера М.В. – Ільїнська А.П. – Єна А.В. – Мосякін С.Л., Яцковяк Б., Целька З., Скудлаж П., Тохтарь В.К. (2017): Світлій пам’яті польського ботаніка професора Кароля Лятовського (1939–2017) // Укр. ботан. журн. – 74, № 2. – C. 197–199.
  • Протопопова В.В. – Шевера М.В. (2017): Олексій Лаврентійович Липа (1907–1990) // Укр. ботан. журн. – 74, № 3. – C. 300.
  • Протопопова В.В. – Тимченко І.А. – П. Ефимов, Шевера М.В. (2017): Типи назв таксонів родини Orchidaceae Juss., описаних із території Криму // Укр. ботан. журн. – 74, № 4. – C. 326–333.
  • Rewicz A. – Bomanowska A. – Shevera M.V. – Kurowski J. K. – Krasoń K. – Zielińska K. (2017): Cities and disturbed areas as man-made shelters for Orchid communities // Not. Bot. Horti Agrobot. (Cluj-Napoca). – 2017. – 45, № 1. – Р. 126–
  • Шевера М.В. (2017): Pál (Paul Kitaibel – Пал (Пауль) Кітайбель (1757–1817) // Укр. ботан. журн. – 74, № 1. – C. 94.
  • Шевера М.В. – Клименко С.В. (2017): Перші подвижники музейної справи на Полтавщині: Рецензія на видання В. Cамородова та С. Кигим «Наукові постаті природознавства та музейництва Полтавщини (ХІХ–ХХ ст.) // Вісн. Нац. наук.-природн. музею НАН України. – 15. – С. 144–146.
  • Шевера М.В. (2017): Григорій Іванович Ширяєв (1882–1954) // Укр. ботан. журн. – 74, № 4. – C.
  • Шевера М.В. – Протопопова В.В. (2017): Необхідність виключення видів адвентивних рослин з офіційних регіональних списків рідкісних видів рослин // Регіональні проблеми вивчення і збереження біорізноманіття. Мат. міжн.наук. конф., присвяченої 140-річчю Ботанічного саду і кафедри ботаніки, лісового і садово-паркового господарстваЧернівецького національного університету імені Юрія Федьковича (5-6 жовт. 2017 р., м. Чернівці) / Наук. ред. І.І. Чорней, В.В. Буджак. – Чернівці, Чернів. нац. ун-т, 2017. – С. 127–128.
  • Шевера М.В. – Протопопова В.В. – Томенчук Д.Є.– Андрик Є.Й. – Кіш Р.Я. (2017): Перший офіційний регіональний список інвазійних видів рослин Закарпаття // Вісн. НАН Укр. – 10. – C. 54–62.
  • Тимченко І.А. –Протопопова В.В. – Шевера М.В. (2017): Зозулині черевички справжні (Cyprepedium calceolus L.), Ремнепелюстник козячий (Himantoglossum caprinum (M. Bieb.) K. Koch), Стевенієла сатириовидна (Steveniella satyrioides (Spreng.) Schltr.). У кн. Судинні рослини Смарагдової мережі України під охороною Бернської конвенції / За ред. В.А. Соломахи. – Житомир: вид. О.О. Євенок. – С. 58–59, 94–95, 114–115.
  • Tokaryuk A.I.– Chorney I.I. – Budzhak V.V. – Protopopova V.V. – Shevera M.V. (2017): Chorological and ecological-coenotic pecularities of Symphyotrichum ciliata (Ledeb.) Nesom (Asteraceae) in Bukovinian Cis-Carpathian // Біол. студії – Stud. Biol. – 11, № 2. – Р. (in press).
  • Зав’ялова – Протопопова В.В. – Шевера М.В. (2017): Цінне зведення про рідкісні види рослин та грибів Білорусі (Рецензія на 4 видання Червоної книги Республіки Білорусь …) // Укр. ботан. журн. – 74, № 4. – C. 403–405.
  • Shevera M.V. – Protopopova V.V. – Burda R.I. – Zavialova L.V. –Kucher O.O. – Korniyenko O.M. (2018): Historical overview of the studies  of alien flora of Ukraine. Acta Horti Bot. Bucurest. – 45. – P. 5–32.
  • Shevera M.V. – Protopopova V.V. – Tymchenko I.A. – Ryff L.E. (2020): Lectoтypification of Orchis purpurea Huds. × O. punctulata Steven ex Lindl. (Orchidaceae), described from Crimea, and data on its distribution. Thaiszia – J. Bot. (Kosice)30(1): 2330.
  • Булах О.В. – Волуца, О.Д. – Токарюк А.І. – Чорней І.І. – Буджак В.В. –Зав’ялова Л.В. – Кучер О.О. – Шевера М.В. (2020): Portulaca oleracea aggregate (Portulacaceae) з території Чернівецької області (Україна). Вісн. Чернівецьк. ун-ту, сер. Біол. (Біологічні системи)12(2): 228–240.
  • Протопопова В.В. – Тимченко І.А. – Шевера М.В. – Рифф Л.Е. (2020): Типіфікація Orchis × pseudoparviflora (Orchidaceae). Укр. ботан. журн., 77(3): 136–142.
  • Шевера М.В.Андрик Є.Й. – Протопопова В.В. (2020): Сhrysaspis patens і Сh. patens × Сh. campestre (Fabaceae) у флорі України. Вісн. Чернівецьк. ун-ту, сер. Біол. (Біологічні системи)12(2): 259–266.
  • Шевера М.В. – Орлов О.О. – Волуца О.Д. – Кіш Р.Я. (2020): Rudbeckia triloba L. (Asteraceae), новий вид адвентивних рослин у флорі України. Чорноморск. бот. ж., 16(2): 135–143.