A kutatóközpontról

Kutatási programok

Együttműködések

Egyéni programok

Elérhetőségek

A Kutatóközpont megalakulásának története

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a  Termini Kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon túli kutatóműhelyeket. A Hodinka Kutatóközpont szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbiai (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézettel, az MTA Nyelvtudományi Intézettel, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézettel, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszékével stb.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának Alapszabályzata

A kutatóközpont a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. A kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia és a Rákóczi-főiskola támogatja anyagilag. A kutatóintézet legfontosabb kutatási témái: Ukrajna nyelvpolitikájának elemzése; többnyelvűség Kárpátalján; Kárpátalja nyelvi tájképe.

Névadója: Hodinka Antal

A kutatóközpont nevét Hodinka Antalról kapta, aki (Ladomér, 1864. jan. 13. – Bp., 1946. júl. 15.) az MTA rendes tagja (l. 1910., r. 1933.) volt, történész, nyelvész, a Pécsi Tudományegyetem első rektora, egyetemi tanár Pécsett és Pozsonyban. A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa volt, főleg szláv nyelvű kéziratok rendezésével, feldolgozásával, ruszin népdalok gyűjtésével, fordításával foglalkozott.

Határon átívelő együttműködések

A kutatóállomások közötti együttműködés révén számos, az egész Kárpát-medencére kiterjedő kutatási programba kapcsolódtunk be.

Korpuszmunkálatok
(http://corpus.nytud.hu/mnsz/)

Modern szótárak, lexikológiai, lexikográfiai tanulmányok vagy akár leíró nyelvészeti vizsgálatok ma már nem nélkülözhetik a nyelvtechnológiai hátteret. A Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSZ) munkálatai 1998 elején kezdődtek el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Korpusznyelvészeti Osztályán Váradi Tamás vezetésével. A cél egy 100 millió szavas szövegkorpusz létrehozása volt, amely lehetőségeihez mérten reprezentatívan tartalmazza a mai magyar nyelv jellegzetes megnyilvánulásait. A munkálatok 2002-től a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpusz projekt keretében kiegészültek a teljes Kárpát-medence magyar nyelvhasználatára kiterjedő gyűjtéssel. Itt a cél egy 15 millió szavas határon túli korpusz létrehozása volt. A Hodinka Antal Intézet feladata volt, hogy 3 millió szóval bővítse a MNSZ adatbázisát. A gyűjtött anyag öt kategóriát kellett, hogy felöleljen: sajtó/újságok, tudományos ismeretterjesztő irodalom, szépirodalomi szövegek, hivatalos nyelv, beszélt nyelvi anyag. A projekt 2005 novemberében fejeződött be, s így a szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági nyelvváltozatokkal kiegészülve valóban nemzetivé vált Magyar Nemzeti Szövegtár. A nyelvi irodák és a Korpusznyelvészeti Osztály együttműködésének köszönhetően az első olyan magyar nyelvi korpusz jött létre, amely a magyarországiak mellett a határon túli magyar nyelvváltozatokat is felöleli.

A magyar nyelv „határtalanítása”:
a határon túli magyar szólista (munkanevén: ht-lista, Termini adatbázis) fejlesztése

A határon túli magyar szólista 2004-ben jött létre a Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóállomásainak feladatait is ellátó nyelvi irodák és kutatóhelyek összehangolt munkájának gyümölcseként. A Termini Kutatóhálózat közös munkájának fő célja a határon túli szójegyzék adatbázisának folyamatos bővítése, fejlesztése (a meglévő szócikkek bővítése, kiegészítése, példamondatok rangsorolása, az adatbázis bővítése új szócikkekkel), amely lehetővé teszi a benne található adatok sokoldalú tudományos feldolgozását, továbbá alkalmas arra is, hogy belőle adatokat merítsünk a legkülönfélébb regionális szótárak megírásához, ill. egyetemes magyar szótárak határon túli magyar vonatkozásokkal való kiegészítéséhez. A szójegyzék egyszersmind adatbázisa is a határon túli magyar nyelvváltozatok sajátos lexikális elemeinek. 2018 elején az adatbázis új tárhelyre költözött, ezentúl itt érhető el: http://termini.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=searchbox.

A Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációjának előkészítése,
egy elektronikus földrajzinév-azonosító szótár elkészítése

Trianon után a Magyarországon kívüli földrajzi nevek kodifikációja mint folyamatos szakmai és államigazgatási feladat átkerült az utódállamok hatáskörébe. A kutatóállomások célja volt, hogy összegyűjtse a Kárpát-medencei földrajzi nevek teljes korpuszát, rögzítse az egyes nevek pontos denotátumát, illetve államnyelvi megfelelőjét, egységesítse névalakjukat, helyesírásukat, kidolgozza a névalkotás és névhasználat közös szabályait. Kárpátalján 2007–2009 között elkészült egy elektronikus Kárpát-medencei földrajzinév-azonosító adatbázis, amely helyi földrajzi nevek adott államnyelvi és magyar névváltozatait tartalmazza: a településeknél nagyobb adminisztratív-közigazgatási egységek neve; tájnevek; a földfelszín természetes alakulatainak a megnevezései (domborzati nevek, víznevek).

A Kárpát-medence magyar közösségeinek nyelvpolitikai helyzete (folyamatos monitoring)

A kutatóknak fel kell hívniuk arra a figyelmet, hogy a kisebbségpolitikának, illetve a nemzetpolitikának mindent meg kell tennie azért, hogy a Kárpát-medencében biztosítani lehessen az anyanyelv szabad, teljes körű használatának és a nyelvválasztásnak a jogi, politikai, nyelvkörnyezeti feltételeit, beleértve ebbe a kétnyelvűség anyanyelv-dominanciájú, hozzáadó jellegének biztosítását az oktatás révén. Ennek kereteit az teremthetné meg, ha legalább regionális szinten a magyar is megkapná a hivatalos nyelv jogi státusát.

Egyes országokban viszont, mint amilyen Ukrajna is, 2017 folyamán olyan oktatási törvényt fogadtak el (2017. szeptember 25-én), amely jelentősen szűkíti a meglévő jogokat, egyértelműen ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatás jövőjét, majd a 2019 tavaszán megszavazott nyelvtörvény további jogfosztást indítványoz.

A folyamatosan változó nyelvpolitikai, nyelvi jogi környezet állandó nyomon követése, a változásokra és lehetőségekre adott gyors, közvetlen és szakmai szempontokra alapozott reakció a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózaton belül működő intézetek egyik legfontosabb közös, összehangolt feladata, melyből – természetesen – a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is aktívan kiveszi a részét, hiszen jelenleg ebben a régióban a legaktívabbak a nyelvpolitikai változások.

Nyelvi problémák a határon túli magyar beszélőközösségekben

Termini magyar Nyelvészeti Kutatóhálózaton belül működő intézetek egyik kutatási témájává vált a nyelvi problémák elemzése. A Nyelvi problémák a határon túli magyar beszélőközösségekben program hosszútávon a határon túli magyar beszélőközösségek nyelvi problémáinak a feltérképezését, illetve ezek kezelését tűzte ki céljául. Jelenleg, 2021-ben az adatgyűjtés fázisánál tartunk, illetve azoknak a technikai feltételeknek a kialakításánál, amelyek a gyűjtést egységessé, az adatokkal való munkát pedig hatékonnyá teszik.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont legfontosabb kutatási programjai

  • Az ukrajnai nyelvi és nemzetiségi jogok folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése
  • A kárpátaljai magyar nyelvhasználat tudományos bibliográfiája
  • A magyar nyelv a Kárpát-medencében c. kutatási program
  • A kárpátaljai magyar nyelvhasználat hanganyagtára;
  • Magyar nyelvű oktatás a kisebbségi régiókban
  • Nyelvpolitika képekben – többnyelvűség Kárpátalján az elmúlt 100 évben
  • Nyelv és nyelvváltozat mint gazdasági erőforrás a szimbolikus térben Kárpátalján
  • Magyar–ukrán és ukrán–magyar kisszótár valamint ukrán–magyar hivatali szótár kidolgozása
  • Magyar Ifjúság Kutatás 2001, 2016 és 2020 (Kárpátalja)
  • Tandem2016: kárpátaljai ukránok és magyarok kérdőíves vizsgálata
  • 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Intézet
  • +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
    8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)
  • Honlap: hodinkaintezet.uz.ua