Gresinyec Karolina – III. évfolyam, angol nyelv és irodalom szak

Gresinyec Karolina vagyok, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola harmadéves angol nyelv és irodalom szakos hallgatója. A közelmúltban lehetőségem volt részt venni egy Erasmus+ mobilitáson, ami a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán zajlott. Némi gondolkodás után én és az egyik legjobb barátnőm, Katalin, vállaltuk ezt a kihívást, és nem bántuk meg!

Először is szeretnék beszélni a városról, Marosvásárhelyről.

Marosvásárhely egy gyönyörű város Erdélyben, Romániában. Nyugodt és csendes hely. Rengeteg szép kis kávézó van, amelyeket nagyon élveztünk. Sok látnivaló is van, mint például a Marosvásárhelyi vár, ahol sokat sétáltunk, a Kultúrpalota, a Marosvásárhelyi Állatkert, a Közigazgatási Palota, a Városháza, a Teleki-Bolyai Könyvtár és még sok más.

Nagyon szerettünk vásárolni a Shopping City-ben és a Mures Mall-ban. Esténként pedig sokat sétáltunk a központban és élveztük a friss levegőt.

A 2 fő nyelv Marosvásárhelyen a román és a magyar. Mivel édesapám román anyanyelvű, minimum szinten meg tudtam magamat értetni azon is. Nehezebb szituációkban, amikor a másik fél nem tudott magyarul, a legtöbb helyen kisegített az angol. Összességében, senki sem zárkózott el az elől, hogy segítsen nekünk, bármilyen nyelvről volt is szó.

A közlekedés a városban nagyon gyors és kényelmes volt. Rendszeresen járnak a buszok egészen az egyetemig, mivel az is egy megállóhely. Ezekkel a buszokkal gond nélkül el tudtunk jutni a város bármely pontjára. Ráadásul olcsó is a buszokkal való közlekedés.

Maga az egyetem 2 részből áll, a főépületből és a filológia kampuszból. Az összes órám a filológia kampuszon volt, ahol a termek nagyok, világosak, kényelmesek. Az órák rendkívül érdekesek voltak. Minden tantárgyat és minden egyes órát élveztem és szívesen látogattam. A tanárok és a diákok is vendégszeretők, kedvesek, segítőkészek és megbízhatók voltak.

A Sapientia-n angol nyelvű fordítás és tolmács szakos diákok lettünk. Így elvileg a fordítással kapcsolatos tárgyaknak kellett volna a legnehezebbeknek és a legidegenebbeknek lenniük, mégis ezek voltak a legérdekesebbek. Hirtelen belecsöppentünk a tolmácsolás és a fordítás világába és egy csomó szépséget találtunk benne.

Dr. Fazakas Noémi, Barabás Blanka és Dr. Biró Enikő teljesen új tantárgyakat mutattak be és oktattak nekünk, ők voltak az egyik legaranyosabb emberek, akikkel valaha találkoztam, ezért is volt, hogy maguk a tárgyak sem okoztak nehézséget. Sok dolgot tanultam meg a fordításról és tolmácsolásról, amiért nagyon hálás vagyok.

További tantárgyaim a leíró nyelvtan, illetve az amerikai kultúra és civilizáció, amelyeket Dr. Nagy Imola Katalin és Dr. Imre Attila tanítottak, esetenként nehezek, viszont érdekesek voltak.

A leglazább és legkönnyebb tárgyaim a német nyelv és interkulturális kommunikáció címűek voltak. Német órán ugyanazt csináltuk, mint az otthoni órákon – bővítettük az ismereteinket a német nyelvről, német nyelven. Interkulturális kommunikáció órán pedig nagyon érdekes feladatot kaptunk. Egy film alapján kellett bemutatnunk különböző kulturális különbségeket, ami nagyon izgalmas és az otthoniaktól eltérő kihívás volt.

Az Erasmus+ program tehát lehetővé tette számomra, hogy tágítsam a látókörömet, felfedezzek egy új várost, kultúrát és nyelvet. A Marosvásárhelyen eltöltött idő felbecsülhetetlen értékű tapasztalat volt, amely mind tanulmányi, mind személyes szempontból gazdagított. Lehetőséget biztosított számomra, hogy új készségeket sajátítsak el és számos új területen is fejlesszem a képességeimet.

Marosvásárhely gazdag történelemmel és színes kulturális élettel rendelkezik, ami lehetővé tette számomra, hogy megtapasztaljam itt az élet legjavát. Az eltöltött idő alatt belemerülhettem a tolmácsolás és fordítás lenyűgöző világába, tapasztalt tanároktól tanulhattam és valós tudást szerezhettem a szűkebb szakterületemen. Emellett csodálatos emberekkel találkozhattam, és értékes kapcsolatokat alakíthattam ki, amelyek jelentősen szélesítették a világról alkotott elképzeléseimet. Hálás vagyok a barátokért, akiket szereztem, és akik a mobilitás után is velem maradnak.

A tanulási lehetőségeken kívül értékes betekintést nyertem egy új kultúrába és életmódba is. Jobban megismertem a román nyelvet és a szokásokat, ami segített mélyebben megérteni és megtanulni megbecsülni a kultúrát, az ott élő embereket. Ez a tapasztalat megtanított a nyitottság és a sokszínűség elfogadásának fontosságára, segített abban, hogy emberileg is fejlődjek.

Összességében az Erasmus-program megváltoztatta az életemet, lehetővé tette számomra, hogy tudományos és szakmai érdeklődésemet kielégítsem, miközben új dolgokat tapasztalhattam meg, értékes készségeket sajátíthattam el, amelyek jövőbeni törekvéseim során hasznomra válhatnak. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy részt vehettem a programban, és másokat is erre bátorítok. Ez egy olyan élmény, amelyet soha nem fogok elfelejteni.

Hálás köszönetemet szeretném kifejezni Veres Mónika kari koordinátornak. Nagyon aranyos, segítőkész embernek ismertem meg, aki minden létező dologban segített nekünk egész itt-tartózkodásunk alatt. Továbbá Páll Zita intézményi Erasmus+ koordinátornak, akivel személyesen, sajnos, nem sikerült találkoznunk, de ő is mindenben segített e-mail-en keresztül, legyen az papírmunka vagy egyéb tennivaló.

Az egész tanári karnak is köszönetet mondok, akik szívesen befogadtak minket, és akik lehetővé tették, hogy új tudást szerezzünk, különböző új tanulási technikákkal ismerkedjünk meg.

A kedves diákoknak is köszönöm, hogy be- és elfogadtak minket. Egy csomó jóindulatú, melegszívű, kedves emberrel ismerkedhettünk meg a személyükben, akikkel remélhetőleg nem veszítjük el a kapcsolatot a jövőben sem.

A kollégiumi adminisztrátornak és a személyzet tagjainak is hálás vagyok, ők szintén nagylelkű, jó emberek, akikkel kiválóan el lehetett beszélgetni, és ha bármi gond volt, azonnal segítettek.

A felsorolt személyeknek köszönhetően úgy éreztük magunkat, mintha valóban a nagy Sapientia család tagjai lennénk.