Tóth Lídia – III. évfolyam, földrajz szak

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

II. évfolyamos hallgatóként hallottam először az Erasmus+ hallgatói mobilitás lehetőségéről, kurátorom biztatására kezdtem el komolyabban foglalkozni az opcióval. Bevallom, eleinte merész döntésnek tűnt, arra gondoltam, ez nagy feladat lenne számomra. Mindent összevetve mégis úgy döntöttem, hogy belevágok. Mivel pályázatomat pozitívan bírálták el, a 2019/20-as tanév őszi félévben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, földrajz szakon tanulhattam.

Kíváncsian vártam, milyen lesz egy új közegben tanulni, vajon helyt tudok-e állni egy ilyen nagynevű egyetemen irányomban támasztott elvárásokkal szemben?

Külön kíváncsisággal töltött el, hogyan tanulnak az egyetemen, milyen elvárások vannak és mennyivel másabb a(z itthoni) főiskolához képest. Összességében elmondhatom, hogy mindkét intézménynek egyaránt megvannak a pozitívumai és a negatívumai. Az ELTÉ-n pl. főképp a vizsgaidőszakban kell sokat tanulni, míg itthon év közben is több számonkérés van. A budapesti élettel járó kisebb-nagyobb akadályokat nagyjából egy hét alatt sikerült megszokni és elhárítani.

A Reitter Ferenc Kollégiumban kaptunk szállást, ami a XIII. kerületben található. A kollégium főképp külföldi diákok számára nyújtott szálláslehetőséget. Így adódott alkalom kínai, orosz, arab diákokkal is megismerkedni (természetesen, a kommunikációs nyelv főképp az angol vagy az orosz volt). Személy szerint meg voltam elégedve kollégium által nyújtott szolgáltatásokkal. Az első feladataim közé tartozott, hogy megszerezzem Neptun-os felhasználónevemet és jelszavamat: ameddig ez nem volt meg, addig a tanulás terén nem igazán tudtam komoly tevékenységet kifejteni. Az egyetemi órák igazán érdekesek voltak, megismerkedhettem nagy tudású, jól képzett professzorokkal és sokat tanulhattam tőlük. Az ott töltött idő alatt egyik kedvenc helyemmé vált a könyvtár, csendben lehetett ott tanulni és sok érdekes tudományos könyvet tanulmányozni. A félév folyamán voltak gyakorlati óráink, amelyeken sok érdekes feladatot kaptunk (pl., 50 perces előadást kellett tartanunk egyik csoporttársammal a Kárpát-medence éghajlatáról, növényvilágáról illetve talajáról). Összességében a félév teljesíthető volt, ám a vizsgaidőszak különösen komoly felkészülést igényelt.

Szabadidőmben örömmel jártam be Budapest legismertebb helyeit. Így jutottam el hajókirándulásra a Dunán, megcsodáltam az Országházat, a Hősök terét és a Margit-szigetet is sikerült megnéznem, társaimmal voltunk moziban és a Normafát is megtekinthettük. Nem utolsó sorban lehetőségünk nyílt meglátogatni az egyetem tetején lévő csillagvizsgálót és planetáriumot, ami külön öröm volt számomra. Megtudhattuk, hogy sokszor hozzá sem érnek a teleszkóphoz a kutatók, hanem főképp automatikus vezérlés alapján állítják azt be, és úgy dolgoznak vele. Hogy ősszel és tavasszal folyik a legtöbb vizsgálat, mivel nyáron akkora a hőség, hogy már károsítja a csillagvizsgálót. Nekem különösen tetszett ez a program, hiszen még soha nem láttam élőben ilyen műszert, most viszont lehetőségem nyílt arra is, hogy közelebbről megismerkedjek a mérések folyamatával. Utólag is nagyon hálás vagyok Szalkai Gábornak, akinek a közbenjárásával mindez létrejöhetett. Decemberben a budapesti karácsonyi vársárra is ellátogathattam, ami szintén nagy élmény volt számomra. Megcsodálhattam a Szent István bazilikát, és az azt körülölelő csodálatos karácsonyi hangulatot.

Számomra nagy örömet okozott, hogy vasárnaponként és hétköznap (szerdán és csütörtökön) is lehetőségem nyílt Isten igéjét hallani és keresztyén testvérekkel találkozni. Lelkiekben fel tudtam töltődni és keresztyén testvéreim által sok bátorítást és útbaigazítást kaphattam. Sokat imádkoztak értem, amikor vizsgáim voltak, és hiszem, hogy ezt a félévet is Isten csodálatos kegyelméből tudtam teljesíteni.

Szeretettel ajánlom mindenkinek ezt a remek programot, hatalmas élménnyel és tapasztalattal gazdagodik általa az ember. Hálás vagyok elsősorban Istennek, másodsorban azoknak az embereknek, akik segítségemre voltak a részképzés folyamán. Bátran állítom, hogy a Rákóczi-főiskola versenyképes tudást ad hallgatóinak, hiszen az ott kapott alapokkal Magyarország egyik legjobb egyetemén zárhattam sikeresen egy félévet.

„Mert az Istennél semmi sem lehetetlen” (Lukács 1:37).