Oroszi Dominika- IV. évfolyam, földrajz szak

Az Erasmus programról először a főiskolán hallottam, még az első évemben. Már akkor a kurátorunk sokat beszélt róla, és bátorított minket, hogy ha lehetőségünk adódik, próbáljuk ki. Bár az ötlet már akkor vonzott, később elbizonytalanodtam, és a kezdeti lelkesedésem kissé alábbhagyott. Később azonban, a harmadik évben, amikor Sass Enikő, a tanszéki Erasmus koordinátor ismét beszélt róla, újra felcsigázta az érdeklődésemet. Akkor már sokkal inkább úgy éreztem, hogy készen állok egy ilyen kalandra. Az ösztöndíj és a lehetőség, hogy egy teljesen új országban élhetek és tanulhatok, egyszerre tűnt félelmetesnek és izgalmasnak. Így végül beadtam a jelentkezésemet, és nem is lehettem volna boldogabb, amikor megtudtam, hogy sikerült. Ráadásul az egyik legjobb barátnőm is elnyerte az ösztöndíjat, így közösen vághattunk bele ebbe az izgalmas kalandba.

Az Erasmus program nem csupán egy tanulmányi lehetőség, hanem egy egész életre szóló élmény. Már a kezdetektől fogva rengeteg támogatást kaptunk, amely nagyban megkönnyítette a folyamatot. Az adminisztrációval járó papírmunkától kezdve, a szállás megszerzéséig, minden lépésnél segítettek nekünk. Nem éreztem magam egyedül, hiszen mindig volt valaki, akihez fordulhattam. Az Erasmus csapata és a tanáraink folyamatosan figyelemmel kísérték a haladásunkat, és biztosítottak róla, hogy minden rendben halad. Hálás szívvel gondolok vissza azokra, akik segítettek, hogy a legtöbbet hozhassam ki ebből az időszakból. Különösen Sass Enikő, Mészáros Róbert és Szalkai Gábor egyetemi Erasmus koordinátorok érdemelnek említést. Ők azok, akik mindig mellettünk álltak, és segítettek átvészelni a nehézségeket. Az ő támogatásuk nélkül valószínűleg sokkal nehezebb lett volna elérni azt, amit elértem.

2024 februárjában költöztünk be a Márton Áron Szakkollégiumba. Emlékszem, amikor először beléptem a kollégium ajtaján, egyfajta izgatott várakozás vegyült a kíváncsiságommal. Az első benyomásom nagyon pozitív volt, hiszen már a beköltözés pillanatától barátságos, befogadó légkör fogadott minket. A kollégiumban sok külhoni magyar diák lakott, ami egyfajta megnyugtató érzést adott, hiszen nem éreztem magam teljesen idegennek. De még ennél is nagyobb élményt jelentett, hogy olyan emberekkel találkoztam, akik a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek. Ez a kulturális sokszínűség hihetetlenül gazdagította a mindennapjaimat. Együtt lakni olyan emberekkel, akik más-más országokból, hátterekből jöttek, új nézőpontokat hozott az életembe. Minden egyes nap egy új felfedezést jelentett – akár egy érdekes beszélgetés, akár egy közös főzés során.

Az egyetem közvetlenül a beköltözés utáni héten kezdődött, ami adott néhány napot, hogy felfedezzük a várost és megismerkedjünk az új környezetünkkel. A város csodálatos volt, tele történelmi épületekkel, hangulatos kávézókkal és pezsgő kulturális élettel. Nem tagadom, az első napokban sikerült eltévednünk, és több mint egy órán át bolyongtunk, mire végre megtaláltuk a megfelelő termet. De ezek az apróbb nehézségek csak még jobban megerősítettek abban, hogy az Erasmus program egy kihívásokkal teli, de rendkívül kifizetődő élmény.

Az órák szintén izgalmasok és inspirálók voltak. Az a lehetőség, hogy más tanítási módszerekkel, új szemléletmódokkal találkozhattam, igazi intellektuális kihívást jelentett. Az egyik legnagyobb előnye az Erasmusnak, hogy lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a megszokott kereteinkből, és új perspektívákból lássuk a világot. Az előadások sokszínűsége lenyűgözött; voltak nagyobb, akár 80 fős csoportok, de néha mindössze 10-en ültünk egy-egy órán. Minden nap új kihívás és új lehetőség volt arra, hogy tanuljak és fejlődjek.

Az Erasmus program nem csak a tanulásról szólt, hanem egyfajta személyes fejlődésről is. Az órákon mindig történt valami új és izgalmas, amiért úgy éreztem, hogy minden perc megérte. Szerencsére minden tantárgyat sikeresen teljesítettem, amiért hálát adtam Istennek, hiszen tudtam, hogy nélküle nem ment volna ilyen könnyen. A tanárok mindig segítőkészek és megértőek voltak, és az órák változatossága miatt soha nem éreztem azt, hogy egy helyben toporogna a tanulás.

Az Erasmus program egy életre szóló tapasztalat volt. Megtanultam, hogy a változás nem feltétlenül rossz, és hogy a kihívások által fejlődhetünk igazán. Az a felfedezés, hogy képes vagyok alkalmazkodni egy teljesen új környezethez, új emberekhez és új kultúrákhoz, megerősítette bennem a hitet, hogy bármilyen nehézséget képes vagyok leküzdeni. Az Erasmus időszak alatt szerzett tapasztalatok nemcsak a tanulmányaimhoz, hanem az életemhez is rengeteget adtak. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a lehetőséget, mert az Erasmus nem csupán egy tanulmányi program – ez egy út, amelyen keresztül megismerhetjük önmagunkat és a világot is.