Hatodik alkalommal kezdődtek meg Kárpátalja-szerte a magyar mint idegen nyelv tanfolyamok II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központja szervezésében

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a 2002/2003-as tanévtől kezdődően minden évben meghirdeti nyelvtanfolyamait angol, német, francia, ukrán, orosz, magyar nyelvből kezdő és haladó szinten. A nyelvtanfolyamokon minden évben több száz jelentkező vesz részt, többségük az utóbbi években a magyar, mint idegen nyelvet választja. Ezért fontosnak tartottuk, hogy magyar nyelvtanfolyamokat indítsunk Kárpátalja-szerte olyan településeken, ahol erre igény van.

Kárpátalján a nem magyar anyanyelvűek, azaz az orosz és ukrán anyanyelvűek körében válik egyre inkább népszerűbbé a magyar nyelv elsajátításának szándéka, így egyre inkább növekvő tendenciát mutat a magyar tanfolyamokra való beiratkozottak száma.

Éppen ebből a megfontolásból a magyar mint idegen nyelv tanfolyamok megvalósítását 2016. márciusa óta Kárpátalja számos településén végezzük igény szerint. Eddig 13 járásban 74 településen valósultak meg tanfolyamok.

A helyi magyar közösségnek nagy szüksége van olyan köztisztviselőkre is, akik magyar nyelven is segítenék a hivatali eljárásokat. A munkaerőpiacon való boldoguláshoz is nagyban hozzájárul a nyelvismeret, továbbá hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez és egy régió, de az ország versenyképességének növekedéséhez is. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy vidékünkön fellendülőben van a turizmus és egyre több család falusi vendéglátásból él meg, amelynek működtetéséhez szintén szükség van nyelvismeretre. Legalább egy idegen nyelv ismeretét napjainkban nem csupán a diploma követeli meg, hanem már egyfajta létszükségletté vált. Elengedhetetlen a karrierhez, az életben való sikerekhez.

2016. május 7-én Kárpátalja 13 járásában 45 településén indult magyar mint idegen nyelv tanfolyam 2064 fővel 140 csoportban csoportonként 120 órában 71 oktató bevonásával. Azok a hallgatók (1136 fő), akik legalább 60 százalékban teljesítették a 3 írásbeli dolgozat követelményeit, valamint sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tettek, a főiskola által kiadott kétnyelvű (ukrán-magyar) tanúsítványt kaptak, melyet 2016. december 10-én ünnepélyes keretek között vehettek át.

A magyar nyelvtanfolyamok második felhívására 2016. október 17. és november 17. között lehetett jelentkezni, mely időpontig Kárpátaljáról a lehetőséggel 3549-en éltek, valamint 56-an a Kárpátokon túlról. A legfiatalabb jelentkező 6, a legidősebb 81 éves volt. A képzés 78 órában, 226 csoportban, 2016. december 1-én kezdődött és 2017. április végéig valósult meg 117 tanár bevonásával. A 3605 főből 3197 fő döntött úgy, hogy folytatni kívánja a képzést, így számukra lehetőség nyílt a magyar nyelvtanfolyamok A2-es szint teljesítéséhez szükséges plusz 42 óra megtartására, ami 2017. április – júniusa között valósult meg 43 településen. 2017. júniusa folyamán 2287 fő tett sikeres záróvizsgát és kapott tanúsítványt ünnepélyes keretek között 2017. június 24-én.

2017. áprilisában ismételten, harmadik alkalommal, meghirdetésre került a magyar tanfolyamokra való jelentekézés lehetősége Kárpátalja-szerte. Jelentkezni 2017. április 24-től május 25-ig lehetett. 2017. július 1. – december 16. között 4169 fő sajátíthatta el a magyar nyelvet, összesen 239 csoportban, 156 csoportban A1-es szinten (2656 fő), 83 csoportban A2-es szinten (1449 fő).  Őket 104 szakképzett tanár oktatott. Az ünnepélyes záró alkalmon 2017. december 20-án 2503 fő vehetett át tanúsítványt. A tanfolyamok 12 járásban 45 településen valósultak meg csoportonként 120 órában.

2017. decemberében 4. alkalommal került meghirdetésre a magyar nyelvtanfolyam. Jelentkezni 2018. január 18-ig lehetett. Ez idő alatt 3997 fő nyújtotta be kérelmét, 11 járásból 41 településről, akik 2018. február 3-án 209 csoportban 87 oktatóval kezdték meg a foglalkozásokat. Közülük 2611 fő kezdő, 1386 fő haladó csoportban kezdte meg a 120 órás képzést. A legtöbben az Ungvári (1308 fő), Nagyszőlősi (911 fő), Munkácsi (699 fő) járásban kezdték el a foglalkozásokat. 116 csoportban A1-es szinten, 74 csoportban A2-és szinten tanultak, valamint 19 csoport lett gyerek számára kialakítva.

2018. június 1-től indult egy úgynevezett intenzív 100 órás, B1 nyelvtudási szintre való felkészítő tanfolyam, amelyen azok a diákok vettek részt, akik februártól elkezdték a foglalkozásokat, azonban magasabb nyelvismereti szintre szerettek volna szert tenni. 1305 fő élt ezzel a lehetőséggel, akik (a Nagyszőlősi járásból 406, Munkácsi járásból 326, Ungvári járásból 315 fő) 85 csoportban (72 felnőtt és 13 gyermek csoportban) 9 járásban, 23 településen, 29 helyszínen, 48 oktató bevonásával sajátíthatták el a nyelvet.

A sikeres záró szóbeli és írásbeli vizsgákat követően összesen 2344 fő vehetett át két nyelvű (ukrán-magyar) tanúsítványt 2018. október 26-án ünnepélyes keretek között.

2018. novemberében 5. alkalommal is meghirdetésre kerültek a magyar nyelvtanfolyamok. Jelentkezni 2018. november 15. – 2018. december 15. között lehetett. Ez idő alatt 3005 fő nyújtotta be jelentkezését. Közülük 1565 fő először jelentkezett a tanfolyamra, 1440 fő pedig már korábban is részt vett azok valamelyikén. 74 szakképzett tanár bevonásával 196 csoport lett kialakítva. 105 csoportban kezdő, 91-ben haladó szinten sajátíthatták el a magyar nyelvet a jelentkezettek, 2019. január 19-étől csoportonként 120 órában. Ebből 28 csoportban (20 kezdő, 8 haladó) gyerekek tanutak összesen 566 fő. Kárpátalján 12 járásban, 36 településen, 42 helyszínen indult tanfolyam. Kárpátalján kívül Kijevben egy és Ivano-Frankivszkban indult három csoport.

2019. márciusában a Munkács Sportakadémia vezetősége kérelemmel fordult a Főiskola rektorához, hogy sportolóik számára biztosítsa a magyar nyelv tanulásának lehetőségét. Így 2019. áprilisától még 105 fő számára 8 csoportban Munkácson és Dercenben is elindultak a képzések a sportolók számára.

Kárpátalján kívül 2019. január-október között Kijevben egy és Ivano-Frankivszkban három magyar mint idegen nyelv csoport indult. Kárpátalján 10 járásban (Beregszászi, Huszti, Szőlősi, Técsői, Szolyvai, Ilosvai, Munkácsi, Ungvári, Rahói, Perecsenyi) valósult meg a képzés. Összesen 37 településen (Aknaszlatina, Alsókerepec, Bátyú, Bercsényfalva,  Beregrákos, Beregszász, Bustyaháza, Csap, Csepe, Dercen, Fancsika, Feketeardó, Hömlöc, Huszt, Ilosva, Iváno-Frankovszk, Kijev Kincseshomok, Királyháza, Kispásztély, Kőrösmező,Munkács, Nagybocskó, Nagyszőlős, Perecseny, Pósaháza, Puskino, Szentmiklós, Szernye, Szolyva, Szőlősegres, Szőlősvégardó, Técső, Tekeháza, Tiszaszászfalu, Tiszaújhely, Ungvár) 49 helyszínen (mivel voltak olyan települések, ahol egy helyszínen nem fért el több száz ember) 77 oktatóval zajlottak a magyar mint idegen nyelv foglalkozások csoportonként 160 órában. Összesen 206 csoport lett kialakítva (115 kezdő, 91 haladó) 3110 tanulóval, 35 csoportban (27 kezdő, 8 haladó) gyerekek tanultak, akik 663-an voltak. A legfiatalabb tanuló 5 és a legidősebb 82 éves volt. A legtöbben az Ungvári járásból jelentkeztek, összesen 1126 fő, ebből Ungvár városában 1064 fő.

A tanfolyamon részt vevők számára, 2019 nyarán, lehetőséget biztosítottunk nyelvismereti szintfelmérésen való részvételre. Ezzel a lehetőséggel 108 fő élt. Ők mindannyian sikeres szóbeli vizsgát tettek, így a szintfelmérés követelményeit 13 fő A1, 46 fő A2, 44 fő B1, 5 fő B2 szinten teljesítette.

A sikeres szóbeli és írásbeli vizsgákat követően az ünnepélyes tanúsítványátadóra 2019. november 7-én került sor, ahol 1732 fő vehetett át a tanfolyam elvégzését bizonyító kétnyelvű, ukrán-magyar, tanúsítványát. A projekt 206 csoporttal indult, 204 csoporttal zárult. Két csoportösszevonás történt. A tanévet 77 oktatóval kezdtük, azonban időközben magánéleti okok miatt két oktató távozott, így 75 oktatóval zártuk.

2020. januárjában 6. alkalommal került meghirdetésre a Kárpátalja-szerte megvalósuló tanfolyamok lehetősége. Jelentkezni 2020. január 27. – 2020. február 18. között lehetett a Főiskola honlapján online formában. Ez idő alatt 3 145 fő jelentkezett, a tanfolyamok 3 138 fővel kezdődtek meg. A foglalkozások 2020. február 29. – október 29. között 228 csoportban, 12 járásban, 35 településen, 44 helyszínen, 75 oktatóval, csoportonként 120 órában valósulnak meg. A tanulni vágyók között 2068 fő kezdő, 1070 haladó szintű nyelvtanuló van, valamint közülük 1067 gyermek, 2071 fő felnőtt. A legtöbben 2020-ban is Ungvár városából jelentkeztek, összesen 1116-an. Kárpátalján kívül Kijevben indult egy A2-es szintű csoport. A beiratkozottak között a legfiatalabb tanuló 5, a legidősebb 78 éves.

Vannak települések, ahol a magas létszám miatt több helyszínen is megvalósulnak a foglalkozások.

2016. március – 2020. október között az alábbiak szerint alakultak a magyar tanfolyamokra jelentkezettek számadatai:

Turnus A megvalósítás dátuma Jelentkezettek létszáma Tanúsítványra jogosultak létszáma Óraszám
1. 2016. május 7. – 2016. december 10. 2064 1136 120
2. 2016. december 1. – 2017. április 30. 3605 3197 78
  2017. április – június (A rendszerben lévők számára lett felajánlva, azaz nem új jelentkezők számára lett meghirdetve) 3197 2287 42
3. 2017. július 1.- december 16. 4169 2503 120
4. 2018. február 3.- október 20. 3997  

2344 (ebből 920 fő 220 órát teljesített)

120
2018. június 1. – október 20. (A rendszerben lévők számára lett felajánlva, azaz nem új jelentkezők számára lett meghirdetve.) 1305 100
5. 2019. január 19.- október 20. 3110 1732 160
6. 2020. február 29.-október 29. 3138 a szóbeli, írásbeli vizsgákra 2020. októberében kerül sor. 120
  Mindösszesen 24 585

 

13 199  

Foglalkozásukra való tekintettel a jelentkezettek között voltak közgazdászok, könyvelők, orvosok, jogászok, tanárok, iskolás tanulók, egyetemi hallgatók, mérnökök, magánvállalkozók stb.

A foglalkozások kiscsoportokban, főként péntek-szombatonként zajlanak, de vannak helyszínek, ahol hétköznap is, leggyakrabban heti 4-6 órában.

A tanfolyamokon oktatott programban jelentős szerepet kap a kommunikáció, a beszédértés, a szövegértés és a szövegalkotás. A szókincsnek, a grammatikának az alapos ismerete lehetővé teszi a különböző szövegek olvasását, megértését, elsajátítását. Tehát a tantervben és tananyagban a legfontosabb nyelvtani ismeretek, szókincs-bővítés, kifejezések, mondattani ismeretek képezték a tananyag gerincét. A tananyag a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva kerül feldolgozásra.

A tanfolyamok munkájában 2016-2020 között összesen 160 oktató vett részt. Évente eltérő a számuk: 2016-ban 71 fő, 2017-ben 104 fő, 2018-ban 86 fő és 2019-ben 77 fő, 2020-ban 75 oktató. El kell mondani, hogy közülük nem mindenki magyar nyelv szakos tanár, de legtöbbjüknek van felsőfokú diplomája és valamennyien rendelkeznek magyar és ukrán nyelvismerettel.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és az Ungvári Nemzeti Egyetemen van filológia tanszék, magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusképzés folyik. Azonban a végzettek száma kevés ahhoz, hogy az igényeket kielégítse. Mindemellett a magyar idegen nyelvként való tanításához más módszertanra van szükség, hiszen nem anyanyelvi beszélőkkel kell megértetni a magyar nyelv szabályait, kultúráját stb. Nem oktathatjuk anyanyelvi módszerekkel idegen nyelvként a magyart. Ezért volt nagyon fontos és hasznos az, hogy 2016-ban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola és a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködést kötött és elindulhatott a professzionális magyar mint idegen nyelv tanárok képzése. A két féléves képzés során az anyaországból érkező oktatók többek között a Magyarországon jól bevált módszereket oktatják, ismertetik a legújabb tankönyveket, oktatási segédanyagokat, majd a második félévben gyakorlatra is sor kerül Magyarországon. 2017-től pedig már a Főiskolán tanuló magyar filológusok is tanulják A magyar mint idegen nyelv tantárgyat. A tanfolyamokra jelentkezettek számából is látszik, hogy a magyar mint idegen nyelv tanárokra nagy szükség és igény van.

Fontos, hogy a magyart idegen nyelvként oktató pedagógusoknak a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia magyar mint idegen nyelv szakirányú továbbképzésén valósul meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében, melynek alkalmával számos új módszerrel, irányvonallal, különböző szemléletekkel és kölcsönös tapasztalatcserével, tananyag típussal és feladattípussal gazdagodhatnak.

A tanfolyamok során, ami általában minden évben január vége-november eleje között zajlik, helyszíni szemlék valósulnak meg. Melynek során érdeklődünk a tanulók elégedettségéről és a tanároktól az oktatás során felmerülő problémákról, illetve tájékozódunk az oktatás során megválogatott módszerekről, tananyagról. Fontos, hogy minden csoportban mind a négy alapkészség fejlesztésére hangsúlyt fektetnek a kollégák, de főként a szókincs fejlesztésre és a beszédkészség fejlesztésére törekednek, hiszen a tanfolyamok célja a kommunikációra való tanítás, mindemellett a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a beszédkészség, beszédértést elsajátítása a legnehezebb. Sokszor a nyelvtanulók saját maguk is azon panaszkodnak, hogy értik ugyan, amit mondanak nekik, vagy amit kérdeznek tőlük, de nem tudnak rá válaszolni.

Az oktatók különböző feladattípusokat alkalmaznak, mint például a szituációs helyzetek, a hiányos szöveg bepótlása, igaz/hamis feladat, a kérdés-felelet, a párbeszédek, a hanganyagokhoz kapcsolódó szövegpótlási feladatok, szótármunka, azokon a helyszíneken, ahol ezt az oktatási intézmény eszköztára lehetővé teszi videók és kisfilmek használata stb. A gyermekcsoportokban gyakran alkalmaznak nyelvi játékokat, dalokat, meséket, mondókákat és nyelvtörőket, legtöbbször levezetés szakaszában. De legkisebbeknél a tanfolyamok kezdetén a ráhangolódás szakaszában, hiszen ők még az új környezet és ismeretlen tanár miatt izgulnak. A jövőben tervezzük, hogy a hanganyagokhoz, kisfilmek vetítéséhez technikai segítséget nyújtunk az oktatóknak minden helyszínen, hiszen ez eddig csak a beregszászi központban valósult meg, más helyeken az oktatók saját technikai felszerelésüket használják, azaz: okos telefont, laptopot, CD-lejátszót stb. A Beregszászi Főiskolán minden technikai feltétel adott az oktatáshoz, így gyakran használják az oktatók a projektort és interaktív táblát stb.

A magyar nyelvű tévéműsorok, magyar nyelvű rádióműsorok, magyar nyelvű újságok/folyóiratok, az internet, kézikönyvek és szótárak is segítenek az oktatásban. Az oktatók általában több segédeszközt, tankönyvet, internetet alkalmaznak a tanítás során. Valamennyi kolléga fontosnak tartja tudatosítani a nyelvtanulókban, hogy heti 4-6 órában nem fognak megtanulni magyarul, ha naponta nem foglalkoznak a célnyelvvel, azaz legalább a házi feladat elkészítésével.

Az oktatókkal folytatott beszélgetés során kiderül, hogy a legnehezebben a kiejtést, főleg a hosszú és rövid magánhangzók közötti különbséget (a magyar nyelv hangrendszerében 14, míg az ukrán nyelv esetében csak 6 magánhangzó van), a ragozást, az ön, önök személyesnévmások igével való egyeztetést, a jelen és jövő idő használatát tanulják meg a beiratkozottak. Azonban könnyebbségnek érzik a tanulók, hogy míg a szláv nyelvekben nemek vannak, a magyar nyelvből ez a nyelvi sajátosság hiányzik. A tanárok mindegyike alkalmazza az ukrán nyelvet közvetítő nyelvként.

Az évkezdő üléseken az éves problémák, nehézségek, kihívások ismertetésekor a tanárok jelentős része hangsúlyozza, hogy nincs elég lehetőség a magyar nyelv gyakorlására, amit úgy oldanak meg, hogy Magyarországra vagy Beregszászra viszik hallgatóikat egy-egy kirándulásra, mely során például gyakorolják a múzeumban, étteremben, színházban, állatkertben stb. szituációs helyzeteket. A problémát orvosolva a jövőben igyekszünk lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanfolyamokra beiratkozottak részt vegyenek a Főiskola, KMKSz, KMPSz, Pro Cultura Subcarpathica kulturális rendezvényein, fesztiváljain, koncertjein. A legjobban teljesített gyerekek pedig részt vehetnek a KMPSz által delegált gyermekekkel a Zánkai Nyári Erzsébet táborban a Balatonon.

Egyértelműen látszik, hogy tanáraink ismerik a diákjaik motivációit és céljait, ami sok tekintetben pozitívan befolyásolhatja a tanulás sikerességét, céltudatosabbá teheti a program összeállítását. Emellett a különböző egyénileg szerkesztett és készített segédanyagok is színesebbé teszik a nyelvórákat.

Ami a tanfolyamok könyvellátottságát illeti az oktatók kezdetben a MagyarOK-tankönyvcsaládot használták, azonban 2017 óta a Főiskola Felnőttképzési Központ pályázati pénzből 27 különböző tankönyvet vásárolt meg Magyarországról, ami a Főiskola könyvtárában elérhető. Valamint a vezetőség a tanfolyamokon kezdettektől oktató két szakembert: Pápai Ilonát és Kampó Ildikót kért fel egy tankönyv és egy munkafüzet elkészítésére a tanfolyamokon és vasárnapi iskolákban tanuló gyerekek számára. A könyv 2019 decemberében jelent meg Magyar nyelv kezdőknek 5. osztály címmel. E tankönyv felépítése idegen nyelvi oktatásra alkalmas, gyerekeknek készült, amely számos ábrát, rajzot és különböző készségeket fejlesztő, változatos gyakorlatokat tartalmaz. A szerzők olyan 10-11 éves ukrán anyanyelvű gyerekeknek szánják, akik még csak most kezdenek ismerkedni a magyar nyelvvel. A tankönyv kidolgozásánál ügyeltek arra, hogy az egyes témaköröket a tantervnek megfelelően vonultassák fel. A könyv 10 fejezetből áll, melyek mindegyike 10 témakörre bomlik. A szerzők az előszóban rögzítik, hogy a tanulók nyelvtudását kívánják fejleszteni, de kulcsfontosságú számukra a beszéd, az olvasás és az íráskészség fejlesztése is. Továbbá tankönyvükben minden instrukciót két nyelven, ukránul és magyarul is megadnak, hogy ezzel is elősegítsék a tanulás folyamatát. Mindemellett minden témakör végén egy összefoglaló óra szerepel, mely az adott elemek megismétlését szolgálja. A kiadvány végén egy tematikus szótárral segítik a tananyag könnyedebb elsajátítását (Pápai-Kampó 2015: 5-6). Ezt a könyvet és munkafüzetet 2016-tól 2019-ig PDF formában használták az oktatók, egyfajta alap tankönyvként, ami 2020 januárjától mindenki számára elérhető a Főiskola könyvtárában.

Kezdetben a tanfolyamokon nem volt egységes tanmenet sem, minden tanár önállóan a korosztálynak és nyelvtudási szintnek megfelelően állította össze a tanfolyam tananyagának szerkezetét, így csoportonként ez más és más volt. 2017-ben az egyik oktató: Taranenkó-Dóka Marianna készítette el a szükséges tantervet a tanfolyamokhoz, ami ezután alapként funkcionált, de ettől is eltérhettek az oktatók, szükség szerint. A 2020-as évben Pápai Ilona módszerész által kidolgozott tanterv, tanmenet alapján zajlanak az órák.

A tanfolyam alapkövetelménye, hogy a képzés végén az ECL Nyelvvizsgaközpont[1] által meghatározott témakörökből az adott szinten A1, A2, B1. B2 szinten a Főiskola Felnőttképzési Központjában (2018 óta minden hónap utolsó csütörtökjén van erre lehetőség) a szóbeli szintfelmérés követelményeit teljesíteni tudják. Amennyiben hivatalos igazolásra nincs szükségük, az esetben elég, ha a 16 témakörből a tanfolyamon oktató tanárnál részt vesznek a szóbeli és írásbeli vizsgán, ami egyébként is feltétele a kétnyelvű (ukrán, magyar) tanúsítvány megszerzésének a tanfolyam végén.

A tanfolyamokra való jelentkezésnél a jelentkezési lap (ami 2019 óta online rendszerben működik) kitöltésekor rákérdezünk a nyelvtanulás céljára. Amire évről-évre hasonló válaszokat adnak a jelentkezők, néhány példa a teljesség igénye nélkül:

  • „hogy tudjak kommunikálni a környezetében élő magyarokkal, barátokkal, szomszédokkal, munkatársakkal”
  • „mert magyarok között élek, s szeretnék beszélgetni a magyarokkal”
  • „meg akarom érteni a körülöttem élő embereket”
  • „mert előnyös a magyar nyelv ismerete a vállalkozásomhoz”
  • „mert fontos a munkámhoz”
  • „mert fontosnak tartom, hogy a betegeimet megértsem, amikor egészségügyi panaszaik vannak”
  • „mert polgármesterként beszélgetni szeretnék a magyar választóimmal”
  • „Magyarországra járok üzleti ügyek miatt”
  • „Magyarországra utazok nyaralni, pihenni”
  • „Magyarországon veszek részt egészségügyi kezelésben”
  • „Magyarországon szeretnék munkát vállalni”
  • „Magyarországon szeretnék tanulni” (azt hogy hol a válasz az változó, pld: tánciskolában, sportiskolában, iskolában, gimnáziumban, egyetemen, PhD képzésben stb.)
  • „Tetszik a magyar nyelv”
  • „Önfejlesztés végett”

A tanfolyam sikerein növelése érdekében kérdőíves felmérést végeztem a beiratkozottak körében. A kérdőíves felmérést összesen 1659 fővel végeztem el, összesen 37 települést érintve. Az adatközlők mindnyájan ukrán anyanyelvűnek vallották magukat.

A kérdések összeállításánál törekedtem az egyszerűségre, hiszen azok magyar nyelven lettek megkérdezve és a válaszadók többsége A1-es szinten kommunikál.

 

Sorszám Település Megkérdezettek száma
1. Aknaszlatina 19
2. Alsó Remete 7
3. Alsókerepec 16
4. Bátyú 19
5. Beregrákos 38
6. Beregszász 192
7. Beregszentmiklós 11
8. Bustyaháza 7
9. Csap 32
10. Csepe 25
11. Feketeardó 16
12. Felső Remete 5
13. Hátmeg 55
14. Huszt 21
15. Ilosva 15
16. Királyháza 9
17. Kőrösmező 25
18. Munkács 230
19. Nagybakta 14
20. Nagybocskó 6
21. Nagyszőlős 281
22. Névtelen 68
23. Ökörmező 13
24. Rahó 12
25. Szolyva 65
26. Szőlősegres 14
27. Taracköz 12
28. Tasnád 13
29. Técső 140
30. Tekeháza 27
31. Tiszabogdány 9
32. Tiszaújhely 29
33. Ungvár 206
34. Visk 8
Összesen: 1659

A kérdőív kitöltése önkéntes volt, azaz egyik csoportban sem tettem azt kötelezővé. Mivel a kérdőív nem egy társadalmi réteget céloz meg, hanem minőségjavítást irányoz elő, ezért a kérdések nem térnek ki a válaszadók korára, nemére, foglalkozására, beosztására, iskolázottságára, végzettségére. Azonban kiemelném, hogy a legfiatalabb válaszadó 6, a legidősebb 72 éves, valamint ahogy azt már a fentiekben említettem a tanfolyamokra különböző foglalkozásúak járnak, így például a megkérdezettek között voltak polgármesterek, orvosok, jogászok, pedagógusok, mérnökök, ápolónők, közgazdászok, nyugdíjasok, tanulnak, újságírók stb.

Az alábbi 8 kérdésre szerettem volna választ kapni:

  1. Milyennek találja a magyar nyelvet?
  2. Jónak tartja-e, hogy lehet Kárpátalján magyarul tanulni?
  3. Vannak-e magyar barátai, ismerősei, rokonai?
  4. Javasolná-e barátainak, ismerőseinek a magyar nyelv tanulását?
  5. Elégedett-e az oktatás helyszínével?
  6. Elégedett-e az oktatóval?
  7. Elégedett-e az óraszámmal?
  8. Mit változtatna az oktatás menetén?

A kérdőív célja a tanfolyamok minőségének fejlesztése a 2020-as évben. Hiszen az összesítésből kiderül, hogy a beiratkozottak száma az 5 turnus alatt 21 447 fő, azonban tanúsítványt mindössze 13 199 fő vehetett át. Ez azt mutatja, hogy nagy a lemorzsolódás, valamint azt, hogy a záróvizsga nem mindenkinek sikerül. Ennek minőségi javításán kívánunk dolgozni a kérdésekre adott válaszok, a kérdőíves felmérés eredménye mentén.

Az első kérdésre, hogy milyennek találja a magyar nyelvet többségében az alábbi válaszokat kaptam:

  • „a magyar nyelv szép, érdekes, de nehéz”
  • „sajátomnak érzem”
  • „csodálatos”
  • „gyönyörű”
  • „dallamos”
  • „bonyolult”
  • „fontos”
  • „unikum”
  • „gazdag”

A legtöbb válaszadó szerint a magyar nyelv nehéz.

A második kérdésre, hogy jónak tartja-e azt, hogy lehet Kárpátalján magyarul tanulni, a válaszadók 100 százaléka „igen”-nel válaszolt, nagyon fontos lehetőségnek tartják.

A harmadik kérdésre, miszerint vannak-e magyar barátai, ismerősei, rokonai, mindössze 40 fő válaszolt „nem”-el, azaz hogy nincsenek. Évszázadok óta élnek vidékünkön különböző nemzetek, ezért ez a válasz nem volt meglepő.

A negyedik kérdésre vagyis, hogy javasolná-e barátainak, ismerőseinek a magyar nyelv tanulását, minden válaszadó „igen”-nel válaszolt.

Az ötödik kérdésre, hogy elégedett-e az oktatás helyszínével legtöbben „igen”-nel válaszoltak, de ezen a téren akad pótolni, fejleszteni való bőven, hiszen voltak hiányosságok, mint például az alábbi válaszok is mutatják:

  • „télen hideg van”
  • „egyáltalán nincsenek benne a nyelvtanuláshoz szükséges eszközök”
  • „lehetne jobban felszerelt”
  • „nincs illemhely”
  • „kényelmetlenek a székek”
  • „szegényes a bútorzat”
  • „nem mindig tudunk időben bejutni a tanterembe, mert zárva van az iskola”
  • „időnként nincs kitakarítva”
  • „sötét a helyszín”

A hatodik kérdésre adott válaszok alapján miszerint elégedett-e az oktatóval, mindössze egy „nem” és egy „kicsit” válasz volt.

A hetedik kérdés az óraszámra vonatkozott. A válaszok alapján a legtöbben „igen”, de vannak, akik növelnék és vannak, akik csökkentenék is.

Legvégül arra kerestünk választ, hogy az adatközlők véleménye szerint mivel lehetne javítani a magyar nyelv tanulásának eredményességét. Azaz a nyolcadik kérdéssel szerettük volna felmérni, hogy változtatásokra lenne szükség az oktatás menetén az effektivitás, sikeresség érdekében. A legtöbben elégedettek a jelenlegi lehetőséggel, de mindenesetre kaptunk javaslatokat is:

  • „kirándulás Magyarországra vagy más magyar közegbe”
  • „nyelvtáborokra lenne szükség”
  • „5-6 fő legyen egy csoportban, hogy mindenkire oda tudjon figyelni a tanár”
  • „jobban odafigyelni a nyelvi szintekre a csoportok bontásánál”
  • „a könyvekben a feladatokhoz legyen ukrán fordítás”
  • „a program lehetne könnyebb”
  • „a témák elsajátítására több idő kéne”
  • „több videó vagy hangfelvétel szükséges”
  • „több gyakorlás szükséges”
  • „mindenki saját könyvvel rendelkezzen”
  • „hetente kevesebb óraszám legyen (mivel a legtöbb csoportnak szombatonként 4 órában zajlanak az órák)”
  • „hetente több alkalommal valósuljanak meg az órák”
  • „online tanulást elérhetővé kellene tenni”

Többen a rendszeres begyakorlás és ismétlés fontosságát hangsúlyozták, amit a gyakori magyar nyelven zajló kommunikáció követ. Többen kiemelték a hangos könyvek, a filmek és videók alkalmazását, valamint hangsúlyozták a szavak rendszeres tanulását.

Az oktatók különféle módszert és segédeszközt alkalmaznak annak érdekében, hogy elsajátíttassák a tananyagot a tanulókkal. Sokszor a nyelvtanár kreativitása a kulcs az eredményes nyelvtanuláshoz. Gyakran a nyelvtanulók igényeit nem lehet egy kurzuskönyv köré építeni, néha egy-egy külön kéréssel is fordul a csoport a pedagógushoz. Mindezeknek a feltételeknek az összehangolása egyedül a tanár kezében összpontosul, akinek fontos ismernie nyelvtanulói igényeit és motivációit.

A kérdőív célja a tanfolyamok minőségének fejlesztése a 2020-as évben. Hiszen az összesítésből kiderül, hogy a beiratkozottak száma az 5 turnus alatt 21 447 fő, azonban tanúsítványt mindössze 13 199 fő vehetett át a lemorzsolódás és a sikertelen záróvizsgák okán. Ennek minőségi javításán kívánunk dolgozni a kérdésekre adott válaszok, a kérdőíves felmérés eredménye mentén.

A magyar, mint idegen nyelv oktatása Kárpátalján az ukrán közösségben nagyon jó lehetőség a nyelv presztízsének megerősítésére és azok a többségi fiatalok is profitálhatnak belőle, akik a helyi magyar nyelvű továbbtanulásban gondolkodnak.

Valljuk, hogy egy nyelv elindít az élet folyosóján, két nyelv kinyit minden ajtót az emberi életutak során, amit pedig örömmel tanulunk, sose felejtünk el. Megtanulni egy nyelvet és megismerni a kultúrát, ami ahhoz a nyelvhez tartozik, az egyik leghasznosabb tevékenység ahhoz, hogy szélesítsük világnézetünket, mélyítsük empátiánkat, toleranciánkat és nyitottabbá tegyük a szívünket, elménket. Ugyanis, ha olyan nyelven beszélsz valakihez, amit megért, az az értelméhez jut el. Ha viszont az ő nyelvén beszélsz, (még akkor is, ha hibásan), az a szívéhez jut el.

A magas számú érdeklődés bizonyítja, hogy a nyelvtanfolyamok hasznosak és sikeresek.

A tanfolyamok a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulnak meg.

Ezúton is sok sikert kívánunk a nyelvtanuláshoz minden kedves nyelvtanulónknak!

Beregszász, 2020. március 3.

 

Váradi Natália
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központ vezető,
programfelelős

[1] A Főiskolán 2016 óta működik az ECL Nyelvvizsga Központ. Évente négy alaklommal van vizsgalehetőség. Eddig 15 alkalommal jelentkeztek angol, német, orosz, magyar vizsgára. Összesen 104 fő. Közülük eddig 86-an tettek sikeres nyelvvizsgát A1, A2, B1, B2, C1 szinten.