A Jósika-orgona nyomában
Természeti kincseit tekintve Kárpátalja igazi gyöngyszemnek számít, ezért is rendkívül fontos, hogy a biológia szakos diákok a terepgyakorlatok során ne csak elméleti ismereteket szerezzenek, hanem a gyakorlatban is megismerjék térségünk védett természeti örökségét, valamint fontosabb történelmi emlékhelyeit.
2023. október 6-án került sor az őszi terepgyakorlatra, melynek keretében nappali és levelező tagozatos hallgatóink (2-3-4. évfolyam) ellátogattak a fokozottan védett magyar orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb) szarvasházi (Жденієво) és vezérszállási (Підполоззя) élőhelyeire.
A Syringa josikaea diszjunkt áreájú faj, kizárólag az ukrajnai (Erdős-) Kárpátok és az Erdélyi-Szigethegység néhány pontjának endemizmusa. A kelet-közép-európai flóra azon ritkaságai közé tartozik, amelyeket harmadkori reliktumnak tartanak. Kárpátalja flórájának egyetlen paleoendemikus faja. Ukrajna Vörös Könyvében és az IUCN Vörös Listáján is aktuálisan veszélyeztetett védettségi kategóriával (Вразливий) szerepel. Az orgona jelenleg ismert nevét báró F. J. Jacquinnak köszönheti. Ugyanakkor a növényt először J. Ch. G. Baumgarten segesvári orvos, botanikus fedezte fel gróf Bethlen Katalin kolozsvári kertjében, 1823-ban. A grófnő az orvos biztatására megmutatta a növényt báró Jósika Jánosnénak, aki eljuttatta a bécsi egyetem botanikai tanszékének professzorához, báró F. J. Jacquinhoz. A báró népszerűsítette a fajt, és 1830-ban elnevezte a bárónő tiszteletére „Syringa josika”-nak. Termőhelyei jellegzetesen cserjés láperdős területek. Bár az említett élőhelyek kis kiterjedésűek, növényzetük mégis természetes állapotú az orgonán kívül más, törvényileg védett vagy ritka növény-, illetve állatfaj is megtalálható a területen.
A gazdag szakmai program keretében hallgatóink a maga természetességében tanulmányozhatták a hegyi réteken kiterjedt őszi kikerics (Colchicum autumnale L.) virágzó állományait. Tudományos neve a Fekete-tenger keleti-délkeleti partjainál kialakult Kolkhisz ókori királyság nevéből származik. A monda szerint Médeia kolkhiszi királylány (legendás boszorkány) kikericset használt varázsszereinek előállításához. A növény minden szerve erősen mérgező, kolchicinnek nevezett, igen mérgező tropolon-alkaloidot tartalmaz. Méregtartalma miatt a népnyelvben gyakran kutyadöglesztőnek is nevezik.
A nap második felében a Felsőgereben (Верхня Грабівниця) községben található a második világháború alatt épített Árpád-vonal központi bunkerét látogatták meg. A katakombáknak is nevezett erődrendszert a Magyar Királyi Honvédség építtette 1939 és 1944 között a szovjet csapatok bevonulásának megfékezésére. A vasbeton szerkezetű bunkereket mélyen a föld alá építették tüzelőállásokkal, védelmi létesítményekkel, figyelőkkel megerősítve. A kifosztott és tönkretett bunker néhány éve magánkézbe került, azóta felújították, rendbe hozták a területet, és látogathatóvá tették. A bejárat körül érdekes fafaragások láthatóak, közöttük van Árpád fejedelem szobra is, mellette egy régi magyar térkép és egy ukrán leírás tájékoztatja a látogatót.
A tanszék kollégái arra törekednek, hogy hallgatóink eljussanak a tanulmányaikból már ismert védett természetvédelmi területekre, megfigyelhessék a jellegzetes hazai élőhelyeket, és természetes környezetükben tanulmányozhassák a védett fajokat, ismereteket szerezzenek a természetvédelmi kezelésekről, szembesüljenek a természetvédelem napi problémáival és gyakorlatban lássák, hogy hogyan történik a természettudományi terepgyakorlatok előkészítése, szervezése.
Köszönjük a főiskola vezetésének, hogy biztosították hallgatóink utaztatását, illetve a kísérőpedagógusoknak (dr. Kohut Erzsébetnek, prof. Szikura Anitának és dr. Hadnagy Istvánnak) az érdekes szakmai programot és a szervezést!
Takács Gabriella
-
Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken is elérhető:
Українська