A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2023-as közgyűlésének nyilatkozata

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) három évtizedes tevékenysége alatt mindig a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézmények működésének és fejlődésének a segítését tartotta és jelenleg is ezt tartja a legfontosabb feladatának.

2017-től folyamatosan küzd azért, hogy a kárpátaljai magyar közösséget érintő hátrányos korlátozások megszűnjenek. Békés eszközökkel, a hatályos törvényi keretek között, a nemzetközi fórumok hatására küzdelmünk eredményhez vezetett.

A napokban az ukrán honatyák és honanyák elfogadták a nemzetiségi kisebbségi törvény módosítását, melynek rendeznie kell az oktatás, a nyelvhasználat, a nemzeti kisebbségi lét más területein kialakult jogszűkítéseket. A törvény alapján módosítani kell azon törvényeket, melyek ezzel nem egyeznek, és még számos törvényerejű rendeletet meg kell hozni ahhoz, hogy visszaállítsák azokat a jogokat, amelyek az elmúlt évtizedben csorbultak. Ma még nem ismerjük pontosan a törvényt, a zárórendelkezéseit, így majd az államelnök jóváhagyása után tudunk végleges álláspontot kialakítani, jelenleg a honlapon megjelentek alapján tudunk nyilatkozni.

A törvény legfontosabb passzusa számunkra, hogy ha nem is állítja vissza a teljes körű anyanyelvű oktatást, de nem százalékban határozza meg az ukránul kötelezően tanítandó tantárgyakat, azt az ukrán nyelv és irodalomra, valamint és Ukrajna történetére korlátozza. A törvény azért meghagyja a kiskaput és a lehetőséget az oktatási intézmény vezetői és fenntartói számára, hogy e tárgyak sorát bővíthessék. Ez azt jelenti, hogy pedagógusainknak helyben éberebbnek és következetesebbnek kell lenniük, hogy megtartsák jogainkat, mert már az elmúlt években is tapasztaltuk, hogy egyes iskolák vezetősége a szülők és a pedagógusok véleményét kikerülve, önként és önkényesen döntöttek bizonyos tárgyak ukrán nyelvű oktatásáról, főleg azokon a helyeken, ahol könnyebb volt ukrán szakembert találni, mint magyart.

Az oktatási intézményekben, ahol van nemzeti nyelven oktatott kisebbségi osztály vagy csoport, az oktatás folyamatában az államnyelv mellett a kisebbség nyelve is használható. Ezt megnyugvással konstatáljuk, de továbbra is aggasztó, hogy ezen oktatási intézmények státuszukat nem kapták vissza, vagyis azt, hogy ezeken az intézményeken belül az adott kisebbség kultúrája hangsúlyosabb szerepet kapjon mint nemzetiségi iskola.

A magán oktatási intézmények számára biztosított az a jog, hogy megválaszthatják az oktatás nyelvét, ami összhangban van a Velencei Bizottság ajánlásával. Különösen fontosnak tartjuk, hogy ezt a jogot a felsőoktatás területén is biztosítsák, mert azt a 2014-ben elfogadott törvény helyesen szabályozta, de az államnyelvi törvény elfogadása után ezt a jogot megszüntették.

Továbbra sem rendezett a magyar nyelv használatának a kérdése az állami szakképző iskolákban, technikumokban és a felsőoktatásban.

A törvénytervezet közzététele után a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség részletesen tanulmányozta azt, és megküldte javaslatait a parlament illetékes bizottságának, a törvényt kezdeményezőinek. Az oktatási miniszter helyettesével még online egyeztetést is tartottunk minden oktatásra vonatkozó kérdésben. Abban is megegyeztünk, hogy a törvény elfogadása után bizonyos kérdéseket, melyek nem rendezhetők a törvény keretein belül, törvényértékű rendeletekkel rendezik. Ezúton is felhívjuk az illetékes végrehajtó és szabályozó intézményeket, szerveket, hogy a megegyezés szerint az alábbi jogokat rendezzék:

1. Miután a nemzetiségi iskola „státuszt” a törvény nem szabályozza, hozzanak rendeletet arról, hogyan értelmezik a törvény azon passzusát, hogy „az oktatási folyamat nyelve lehet a nemzeti kisebbség nyelve is az ukrán mellett, azon oktatási intézményekben, ahol van nemzetiségi osztály vagy csoport”. A megegyezés szerint ez azt jelenti, hogy az intézményen belül minden szituációban, rendezvényen, értekezleten, helyszínen, az intézmény arculatának kialakításában, a hirdetésekben, a honlapon is lehessen használni a nemzeti kisebbségek nyelvét.
2. Az érettségizők számára folyamatosan biztosítsák a multitesztek és a központi érettségi tesztek fordítását a nemzeti kisebbségi nyelvekre.
3. Dolgozzák ki azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségi nyelvekből érettségi vizsgát lehessen tenni.
4. A nemzeti kisebbségi líceumi hálózat megőrzése érdekében tegyék lehetővé, hogy egy osztállyal is indulhasson líceumi tagozat.
5. A nemzeti kisebbségi iskolai hálózat megőrzése érdekében a 300 fő alatti oktatási intézmények fenntartási költségeit a központi költségből feladatorientált alapon és nem fejkvóta szerint biztosítsák.
6. Minden oktatási intézménytípusban és szinten, így a szakképzésben és a szakoktatásban is, ahol van igény nemzeti kisebbségi csoportra, azt létre lehessen hozni, és ott az oktatási folyamat nyelve az ukrán mellett az adott nemzeti kisebbség nyelve is használható legyen.
7. Az állami és kommunális oktatási intézmények élére kinevezendő igazgatók pályáztatásánál az államnyelv ismeretét bizonyító nyelvvizsga szintjét középszintben (B2) határozzák meg, miután az államnyelv használatáról szóló törvény szerint a poszt betöltésének feltétele, hogy szabadon tudja használni az államnyelvet. Ennek a kritériumnak megfelel a B2-es szint. A C1-et rendeletileg határozták meg a törvény bevezetése után.
8. Azon oktatás intézményekben, ahol működik valamely nemzeti kisebbségi nyelvű osztály vagy csoport, ott az oktatási intézmény egyik vezetőjének tudnia kellene az adott kisebbség nyelvét.
9. A felsőfokú oktatási intézmények nemzetközi akkreditációját ismerjék el országos szinten.
10. Minden új közoktatási törvény elfogadásánál vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi törvény rendelkezéseit.

A nemzeti kisebbségi törvény tervezetében az oktatási kérdésen kívül számos olyan megjegyzést és észrevételt tettünk, melyet a jövőben is fenntartunk jogaink biztosítása és helyreállítása érdekében:

• A nemzeti kisebbségi törvény hatásköre terjedjen ki a települések és városokon kívül a kistérségekre és járásokra, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya eléri a törvényben elfogadott arányt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt az arányt tíz százalékban határozzák meg, miután ezt biztosította a 2012-es regionális nyelvek használatáról szóló törvény. Ezen arány növelése a nemzeti kisebbségi jogok csorbítását jelenti.
• Életszerűtlennek tartjuk azt, hogy a törvényben szereplő nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok alkalmazásáról a helyi önkormányzatok külön határozatban rendelkezzenek, hiszen ez azt jelenti, hogy a többség jóindulatán múlik, hogy alkalmazzák-e a törvényt.
• Neveink latin betűs írásmódjakor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat szabályait, mert a nevek transzkripciós átírásakor azok jelentősen torzulnak.
• Biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet lehetőségét a korábbi joggyakorlat szerint: olyan egyéni választói körzetet hozzanak létre az egy tömbben élő kisebbség számára, ahol az adott kisebbség számaránya 51 vagy a fölötti százalékarányt tesz ki. Amennyiben ezt nem állítják vissza, dolgozzanak ki új eljárási rendet, hogy minden Ukrajnában elismert nemzeti kisebbség részt vehessen a parlament munkájában szavazati joggal, de legalább szószólóként.
• A nemzeti kisebbségi oktatási intézmények a nemzeti kisebbség nyelvén is kiadhassák a tanulói teljesítményről szóló bizonyítványt.
• A nemzeti kisebbségi nyelv használatát ne csak sürgősségi egészségügyi ellátás, de minden orvosi vizsgálat és orvosi kezelés esetén tegyék lehetővé.
• A választások idején – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – biztosítsák a többnyelvű szavazólapokat.
• Minden topográfiai információt (településnév, utcanévtábla) azon területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve elfogadott, biztosítsák a nemzeti kisebbség nyelvén is.
• Biztosítsák a nemzeti jelképek használatának lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára.
• Biztosítsák az európai uniós nyelvek használatát a tudományos publikációk és szakdolgozatok esetén is.
• Önálló emberjogi biztos felügyelje a nemzeti kisebbségi jogok betartását Ukrajnában.
• Biztosítsák a kisebbségek jelnyelvének elsajátítását az arra rászorulóknak.
• Az állami felsőoktatási intézményekben a szenátus dönthessen, hogy egy vagy több tantárgyat tanítsanak angolul vagy más európai uniós nyelven.
• A tudományos és a tudományos-technikai tevékenységben az államnyelv mellett használhassák az angolt vagy más európai uniós nyelvet.

 Beregszász, 2023. december 9.

Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken is elérhető:
• Українська
• English