A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyílt levele Volodimir Hrojszman miniszterelnöknek
Munkalátogatásra érkezett megyénkbe Volodimir Hrojszman május 11-én.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) nevében Kulin Judit elnökségi tag az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskolába nyílt levelet nyújtott át a miniszternek, melyben összesítették a kisebbségi oktatás kapcsán felmerülő problémákat, s az új oktatási törvény diszkriminatív pontjait.
A levél fordítását a szövetség eljuttatta a Kárpátalja.ma szerkesztőségéhez:
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség üdvözli Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának azon terveit és javaslatait, amelyeket államunkban az oktatás és az oktatási folyamat megújítására és megreformálására kíván foganatosítani, valamint azokat a törekvéseket, melyek az új ukrán iskola megteremtését hivatottak szolgálni. Azonban, mint felelős pedagógusok, aggodalommal konstatáljuk azon iskolák negatív diszkriminációját, amelyekben az oktatás a nemzeti kisebbségi közösségek és a tősgyökeres népek nyelvén történik. Kárpátalján évszázadokon át létezett iskolarendszer, és működtek magyar tannyelvű oktatási intézmények: gazdag történelmi múlttal, tradíciókkal rendelkezünk, iskoláink végzősei jó eredménnyel tanultak és tanulnak Ukrajna különböző felsőoktatási intézményeiben. Legnagyobb sajnálatunkra a külső független emelt szintű érettségi követelményeinek rendszere államnyelvből egyenlőtlen feltételeket szabott és szab meg a nemzetiségi és tősgyökeres népek nyelvein tanuló végzős diákok számára. Minden e kérdésben illetékes intézmény elismeri, hogy a független emelt szintű érettségi államnyelvből nem a felvételizők nyelvi kompetenciájának mérésére szolgál, és sérti a nemzetiségi kisebbségek és a tősgyökeres népek felsőoktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogait. A külső független vizsgatesztek követelményeiből csak azon tanulók tudásszintjét lehet felmérni, akiknek az államnyelv az anyanyelvük, nem pedig a második nyelvük. Közösségünk elköteleződött iskolarendszerünk és azon oktatási intézmények megőrzése mellett, melyekben a nemzetiségi kisebbségi közösségek és a tősgyökeres népek nyelvein folyik az oktatás. Pedagógustársadalmunkat aggodalommal töltik el az általános és középfokú oktatási intézmények munkáját szabályozó rendelkezések és azok sorozatos dokumentumai, melyek az új tanévtől lépnek életbe.
Ezen kérdésekkel a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség számos alkalommal fordult az állami struktúrákhoz azzal a kéréssel és javaslattal, hogy vegyék figyelembe a szakmai és közösségi szervezetek képviselőinek javaslatait „Ukrajna oktatási törvénye” nyelvi cikkelyének foganatosításakor.
– A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017. október 7-i soron kívüli konferenciáján elfogadott javaslat, az 2017. szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény bevezetésével kapcsolatban.
– A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017. december 16-ai, XXVI. Közgyűlésének javaslata.
– 2018.január 22: nyílt levél L. Hrinevicshez, Ukrajna oktatási miniszteréhez, az irodalom oktatásának megvalósításáról a nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeiben.
– 2018. február 12: Ukrajna magyar érdekvédelmi szervezeteinek javaslata P. Porosenko államelnök, V. Hrojszman miniszterelnök, .A. Parubij, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke felé.
– 2018. február 22: A magyar nyelven oktató tanintézmények pedagógusainak kérelme és javaslata Ukrajna oktatási törvényének bevezetésével és a nemzetiségi kisebbségek oktatási rendszerének védelmével kapcsolatban.
Az utóbbi hónapokban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség számos nyílt levelet küldött a következő kérdésekben:
2018.március 29: a KMPSZ javaslata ukrán nyelvből és irodalomból az „Új Ukrán Iskola” alsó tagozataiban a nemzetiségi kisebbségek nyelvein tanuló iskolák számára.
– A KMPSZ javaslata az „Új Ukrán Iskola” alsó tagozatainak új tantervével kapcsolatban, amely a 2018-2019-es tanévben lépne életbe a nemzeti kisebbségek nyelvein tanuló iskolákban és osztályokban.
– 2018. március 29: A KMPSZ javaslata a magyar nyelvű oktatási intézmények rendszerének védelméről, s az oktatás egyenlő feltételeinek megteremtéséről, saját nyelvének és kultúrájának megőrzéséről.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2018. május 2-án válaszlevelet kapott P. Hobzej oktatásügyi miniszterhelyettes aláírásával. Kiemelendő, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség az elmúlt időszakokban is számos javaslatot és beadványt küldött az államnyelv oktatásáról az őshonos népek és a nemzetiségi kisebbségi közösségek tanintézményeiben, illetve, kértük, hogy az állampolgárok ezen kategóriája számára biztosítsák az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát. Meg kell jegyezni, hogy sok esetben nem kaptunk megfelelő szakmai választ, vagy csak a jelenlegi helyzetről esett szó a problémás kérdések konstruktív megbeszélésének szándéka nélkül. Ezt a tényt tükrözi Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának fent említett levele is.
Továbbra is nyitott kérdés marad az idegen nyelv tanulása a tősgyökeres népek és a nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeiben.
Az általános középfokú végzettség törvénytervezetére létezik egy passzus, amely részletesen bemutatja az állami és az anyanyelvi modell alkalmazását az oktatási folyamatban. Véleményünk szerint ez súlyosan sérti az állampolgárok egyenlő hozzáférését az oktatáshoz. Példának okáért a 4. és az 5. cikkely biztosítja az ukrajnai őshonos népekhez tartozó személyek számára az állami, közösségi vagy vállalati oktatási intézmény teljes – általános, középfokú – oktatásának megszerzését az adott őslakosok nyelvén, a nemzetiségi kisebbséghez tartozó személyek azonban csak az elemi végzettséget szerezhetik meg az adott nemzetiségi kisebbség nyelvén. Ezzel a lépéssel megszüntetik a tősgyökeres és a nemzetiségi kisebbségek nyelvein tanuló oktatási intézmények létezését.
A törvénytervezet 7. pontjának megfelelően, az olyan nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, és az adott nyelven tanulnak, ezentúl kötelesek a kommunális és a korporatív oktatási intézményekben az állami szabványok követelményeinek megfelelően tanulni. Ennek értelmében 5. osztályban az éves ukrán nyelvű tanórák száma nem lehet kevesebb 20%-nál, melyet minden évben növelni kell (a 9. osztályban nem lehet kevesebb 40 %-nál). Ebben az esetben a 9. osztályban ez a szám kétszerese lenne a jelenleginek. A szakiskolák vonatkozásában az éves ukrán nyelvű tanórák nem lehetnek kevesebbek 60 %-nál, amely szintén kétszerese a jelenleginek. Ez súlyosan sérti az állampolgároknak a minőségi oktatáshoz való egyenlő jogait, ellentmond minden pedagógiai normának, továbbá a nemzetiségi kisebbségek és a tősgyökeres népek iskolahálózatának megszűnéséhez vezet.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának az államnyelv tanulmányozása új megközelítésének bevezetéséről szóló 3. pontja szerint az oktatási minisztérium nem áll készen a konkrét lépések megvalósítására. Ezen kívül azon tantárgyak óraszámainak a növelésére, amelyek tanítása nem anyanyelven történik (ez negatív hatással van a tanulás minden szakaszára, súlyosan megsérti az állampolgárok egyenlő jogon alapuló oktatását minden ukrán állampolgár számára, reális akadálya a megfelelő minőségi oktatási diszciplínák elsajátításának, ellentmond a tantárgyak kompetens alapú elsajátításának és csökkenti azok tanításának effektivitását) nincs konkrét koncepciója. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium azon célja, mely biztosítja az államnyelv használatát a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek vonatkozásában, nem követhető nyomon az adott tervezetekben és rendelkezésekben, lényegében tekintélyelvű megoldása ennek a kérdésnek, és az említett oktatási intézmények bezárásához vezet.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma válaszlevelének 5. pontjában hivatkozik „A teljes középfokú végzettségről” törvénytervezet cikkelyére, mely elősegíti az adott nép önazonosításának megvalósítását, az oktatási intézmények jogainak kiszélesítését. Ellenben a jelenlegi gyakorlat szerint a tanulók maximális órakeretének száma ellehetetleníti a megfelelő oktatási programok végrehajtását. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma deklarálja a jogokat, de nem terjed ki a jogok alkalmazásának lehetőségére. Az adott iskolákban még az idegen nyelv oktatására sincsenek órák elkülönítve.
A KMPSZ felhívja a figyelmet az 1- 2 osztály oktatási programjainak negatív anomáliáira (Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának 2018. március 21-i 268. számú rendelete), és az elemi oktatás állami szabványaira:
1. O. Szavcsenko vezetésével kidolgozott oktatási program, mely szerint a nyelvi és irodalmi oktatási ágazathoz csak az ukrán nyelvet és olvasást sorolják. Érthetetlen, hogy az anyanyelvet, azok számára, akiknek az ukrán nyelv második nyelv, más nyelvi kategóriához sorolják, vagyis ezen interpretációból adódóan megszűnik az anyanyelv? Ez messzemenően diszkriminatív és megalázó. Mindemellett nem ismeretes számunkra, hogy egyáltalán realizálható-e az anyanyelv és az idegen nyelv oktatása ezen tanulók számára az elemi iskolákban, mivel nincsenek előirányozva órák a két tárgy oktatására.
2. Siján R. B. vezetésével kidolgozott oktatási program, amely, a nyelvi- irodalmi oktatáshoz sorolja az anyanyelvi oktatást is (ukrán nyelv és irodalom, tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek nyelve és irodalma), ellenben a megfogalmazott követelmények ellehetetlenítik a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek iskoláinak létezését. A programban a következők vannak megállapítva: „kommunikatív kompetencia közvetett vagy közvetlen kommunikáláskor jön létre, az ukrán nyelv teljes körű használatakor és anyanyelven történő kommunikáláskor (ha az anyanyelv nem ukrán).” Vagyis a tanulóktól az ukrán nyelv teljes ismeretét követelik, melyet minőségileg nem lehet megvalósítani.. Ebben a programban sincsenek biztosítva lehetőségek az anyanyelv és az idegen nyelv oktatására.
3. Az elemi oktatás Állami Szabványa, amely megerősítést nyert Ukrajna Miniszteri Kabinetjének rendelkezése által 2018. február 21-én, valamint a 87. szám alatt van bejegyezve, deklarálja a kulcsfontosságú kompetenciákat:
1. az államnyelv teljes ismerete, mely magába foglalja a véleménynyilvánítás szóbeli és írásbeli kifejezését, pontosan és részletesen megmagyarázni a tényeket, az olvasás és szépkiejtés szeretetét, az elsajátított nyelv szerepét a beszédben és a kulturált önkifejezésben, az élet minden területén anyanyelvként használni az ukrán nyelvet.
2. alkalmasság anyanyelven történő társalgásra (ha eltér az államnyelvtől), és idegen nyelveken, mely az anyanyelv aktív használatát jelenti különböző kommunikatív szituációkban, a mindennapi életben, az oktatás folyamatában, a közösségek kulturális életében. Ismerni az egyszerű kifejezéseket idegen nyelven, beszélni különböző életszituációkban, ismerni a nemzetközi társalgás alapjait (7.pont), emellett a 12.pont szerint a kultúrák közötti közvetlen és közvetett beszéd kialakítására a más nyelven tanulók számára létre kell hozni más nyelvű kommunikatív kompetenciákat, melyek biztosítják a kulcsfontosságú kompetenciák fejlődését és az oktatásban részesülő személy életszükségleteinek kielégítését.
3. a 23. pont szerint, „a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeiben önállóan döntenek arról, milyen arányban oszlik meg az adott népek nyelvére és az idegen nyelvre fordítható órakeret, mely tükröződik az oktatási tervben. A tanári értekezlet döntése alapján, ha az adott kisebbségi nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve, ez a nyelv idegen nyelvként is oktatható. Az ilyen oktatási intézményekben az ukrán nyelv oktatása olyan oktatási programok szerint történik, amelyekben figyelembe veszik az oktatásban részesülő nyelvi felkészültségét , az anyanyelv és az államnyelv rokonítását.
4. a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeinek pedagógusai és vezetői számára érthetetlen, hogy az elemi oktatás Alaptantervében a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeiben (2. sz. melléklet) az anyanyelv és az idegen nyelv oktatására tanévenként 105 tanórával kevesebb óra van előirányozva, mint az ukrán tannyelvű iskolák tanulói számára, és tanévenként 70 tanórával kevesebb az államnyelv oktatására, minden oktatási szint végére azonos követelmények mellett. Ez megengedhetetlen megsértése az ukrán állampolgárok jogainak az oktatás terén.
4. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség ismételten határozottan kéri a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek iskoláiban tanulók jogainak biztosítását:
1) az államnyelv ismeretének követelményeinél igazodni a nemzetközi normákhoz:
I. A1 szint az elemi osztályok végzősei számára
II. A2 szint az általános iskolák végzősei számára
III. B1 szint a középfokú szakiskolák végzősei számára
2) biztosítani a jogot minden tanuló számára az államnyelv és az anyanyelv oktatása mellett az idegen nyelv oktatására is:
I. a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek tanulói számára továbbtanulás esetén az alapiskolákban kell biztosítani az idegen nyelv oktatásának kompetenciáit, mely nem anyanyelv, ennek a lehetőségnek a hiánya egyértelműen az adott tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeinek bezárásához vezethet;
II. a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeinek tanulói számára az anyanyelv nem idegen nyelv, ezért ezen nyelv oktatása nem kevesebb erőfeszítést és időt igényel, mint az ukrán anyanyelvű tanulók számára az ukrán nyelv oktatása. Más megközelítése az adott kérdésnek pedagógia-ellenes, diszkriminatív és lealacsonyító a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek számára;
III. a tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményei tanulóinak számára az idegen nyelv oktatása, mely nem államnyelv és nem anyanyelv a számukra biztosítja azon célok elérését, melyeket az Állami Szabványban a más nyelvű oktatás számára deklarálnak. A 12.pont szerint a kultúrák közötti közvetlen és közvetített beszéd kialakítására a más nyelven tanulók számára létre kell hozni más nyelvű kommunikatív kompetenciákat, melyek biztosítják a kulcsfontosságú kompetenciák fejlődését és az oktatásban részesülő személy életszükségleteinek kielégítését. A tősgyökeres népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményei tanulóinak vonatkozásában az idegen nyelv nem lehet azonos az államnyelvvel és az anyanyelvvel. Csak ebben az esetben realizálható az egyenlő jogi alapon megszerezhető oktatás biztosítása minden ukrán állampolgár számára.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség kéri az egyenlő jogi alapon nyugvó oktatás feltételeinek áttekintését és biztosítását minden ukrán állampolgár számára.
Kérünk minden felelős személyt, elsősorban Miniszterelnök Urat, a konstruktív és reális párbeszéd elősegítésére az oktatási minisztérium és a pedagógusszövetség, társadalmi szervezetek képviselői között, az őshonos népek és nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeinek megőrzése, működése és minőségi fejlődése érdekében.
A magyar tannyelvű oktatási intézmények pedagógusai nevében a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöksége.
Beregszász
2018. május 11.