A KMPSZ levélben fordult az ukrán oktatási minisztériumhoz
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) beadványa a magyar tannyelvű középfokú oktatási intézmények részére kidolgozott oktatási programok tanterveiről
Skarlet Sz. M,
Ukrajna megbízott oktatási és tudományos minisztere részére
Tisztelt Szerhij Mikolájovics!
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megkapta a válaszlevelet Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának az iskolai oktatásért felelős Igazgatóságától a magyar tannyelvű középfokú oktatási intézmények tanterveiről szóló beadványunk kapcsán. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség javaslatot tett egy olyan magyar tannyelvű oktatási intézmények számára kidolgozott tantervre, amelyben biztosítva lenne a lehetőség az államnyelv és irodalom, az anyanyelv és irodalom, valamint egy idegen nyelv oktatására az állami oktatási szabványokkal összhangban.
A kisebbségi tannyelvű középfokú oktatási intézmények számára kidolgozott és jelenleg is érvényes oktatási programok biztosítják a jogot az anyanyelv és irodalom és/vagy idegen nyelv tanulására, emellett a konkrét tantárgyakat szabályozó oktatási programok megállapítják az államnyelv, az anyanyelv és az idegen nyelv oktatására kijelölt óraszámot, a megszerzett tudás és eredmények iránti követelményeket, azonban a tantervekben mindez nem szerepel külön tantárgyak szerinti lebontásban.
Annak érdekében, hogy az említett oktatási intézményekben is biztosítva legyen az államnyelv, az anyanyelv és az idegen nyelv, valamint az állami szabvány szerint az oktatási programokban felsorolt többi tantárgycsoporthoz tartozó tárgyak megfelelő szintű elsajátításának lehetősége, kérjük, hogy engedélyezzék a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által korábban megküldött tantervek használatát (mellékelve). Ezek a tantervek megfelelnek az állami higiéniai és egészségügyi szabályoknak a tanulók megengedett heti terhelését illetően.
A KMPSZ hangsúlyozza a szervezetünk által javasolt tantervek hivatalos jóváhagyásának a fontosságát, hogy így biztosítsuk az említett tantervek felhasználásának jogát.
Beregszász, 2020. július 6.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke
Skarlet Sz. M,
Ukrajna megbízott oktatási és tudományos minisztere részére
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) beadványa
Tisztelt Szerhij Mikolájovics!
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megkapta a válaszlevelet Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának az iskolai oktatásért felelős Igazgatóságától a magyar tannyelvű középfokú oktatási intézmények tanterveiről szóló beadványunk kapcsán.
A KMPSZ arra kéri Önöket, hogy újfent vizsgálják meg javaslatainkat az említett levél egyes pontjainak nem egyértelmű tartalma miatt, valamint arra, hogy szíveskedjenek konkrét válaszokat adni.
1. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elemi iskolai állami szabványhoz tartozik egy melléklet, amely tartalmazza az őshonos népek és nemzeti kisebbségek képviselői számára kötelező oktatási követelményeket ukrán nyelvből és irodalomból. Azonban, ezek a követelmények nem térnek el lényegesen az ukrán anyanyelvű tanulók esetében érvényes követelményektől, szerkezetük azonos. Erre a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség többször felhívta az Oktatási és Tudományos Minisztérium figyelmét és azt javasolta, hogy vegyék figyelembe a nyelvoktatás esetén alkalmazott európai javaslatokat. Az őshonos népek és nemzeti kisebbségek esetében javasoltuk az ukrán nyelv kompetencia alapú oktatását, a második nyelv oktatásával azonos módszerrel. Az Önök levele is tartalmaz erre vonatkozó hivatkozást, azonban egy felszínes áttekintés és az idegen nyelv oktatás esetén alkalmazott érvényes követelményekkel történő összehasonlítás után azonnal kiderül, hogy a követelményekben nem történt semmilyen lényeges módosítás.
Az államnyelv ismerete kötelező valamennyi ukrán állampolgár számára. Mi ezt, természetesen, megértjük és támogatjuk. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ukrán és a magyar nyelv más nyelvcsaládokhoz tartozik, ezért a magyar tannyelvű iskolákban nehézségek adódnak az ukrán nyelv oktatása során. Azonban az ukrán és magyar tannyelvű iskolák tanulóitól elvárt követelmények a nyelvi-irodalmi tantárgycsoport esetén lényegesen nem térnek el egymástól. A magyar tannyelvű iskolák 1-2. osztályos tanulóinak érteniük kell a lassú és artikulált beszédet, a hétköznapi kontextusban közölt konkrét információkat, vissza kell kérdezniük és el kell mondaniuk a szóbeli megnyilatkozás mondanivalóját és tartalmát. Azonban ők erre képtelenek, hiszen nem rendelkeznek az ehhez szükséges szókinccsel. Az említett követelmények szerint a 3-4. osztályos tanulóknak már be kell tartaniuk a sztenderd kiejtés szabályait, megfelelő nyelvi eszközöket kell használniuk hétköznapi kommunikációs helyzetekben, fel kell ismerniük a kulcsszavakat és kifejezéseket, hogy megértsék a hallott rövid és egyszerű üzenetet, összehasonlítsák azt saját megfigyeléseikkel, tapasztalataikkal, akárcsak ukrán anyanyelvű kortársaik. Ez mindössze néhány példa, ami igazolja azt, hogy nemzeti kisebbségek képviselőitől elvárt kötelező oktatási eredmények túl magasak.
A KMPSZ ismételten megküldi javaslatait az államnyelv oktatásának a szintjeit illetően azon tanulók esetében, akiknek eltérő az anyanyelvük.
Az európai országok tapasztalatára támaszkodva a KMPSZ úgy véli, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolák az alábbiak szerint tudják megvalósítani az államnyelv oktatását:
– az elemi iskola végére A1 – kezdő szint
– az általános iskola végére A2 – alapszint
– a középiskola végére B1 – 1. középszint
A KMPSZ azt javasolja, hogy vegyék figyelembe az itt felsorolt elveket a kisebbségi tannyelvű középfokú oktatási intézményekben alkalmazott és az államnyelv oktatására vonatkozó szabványok és oktatási programok kidolgozása során.
2. Az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának fokozatos növelése a középfokú oktatásról szóló törvény által megállapított számok szerint tulajdonképpen az anyanyelvi oktatáshoz való jog radikális korlátozását jelenti (például, a középfokú szakoktatás esetében a tantárgyak 60%-át ukrán nyelven kell oktatni). Valamennyi ukrán állampolgár számára biztosítani kell az anyanyelven történő tanuláshoz való azonos jogokat az érintett oktatási intézmények programjainak korlátozása nélkül, hiszen az oktatás nyelvének a megváltoztatása jelentősen befolyásolja a későbbiekben megszerzett tudást is. A nyelvet a nyelvórákon kell megtanulni, más órákon pedig más tantárgyakat azon a nyelven kell oktatni, amely nyelven a tanuló gondolkodik.
A szóban forgó levélben a kisebbségi tannyelvű oktatási intézmények fejlődését és megőrzését rendkívül negatívan befolyásoló diszkriminatív intézkedések puszta felsorolása nem oldja meg a problémát. Ezért újra azzal a kéréssel fordulunk az Oktatási és Tudományos Minisztériumhoz, hogy vonja vissza a megállapított százalékos arányokat és biztosítsa az anyanyelv oktatását a megfelelő szabványok, oktatási programok, oktatási eszközök, tankönyvek és megfelelő módszertani ellátás alkalmazásával.
Az, hogy kötelező jelleggel átállunk egy tantárgy más nyelvű oktatására, és közben nem biztosítunk választási lehetőséget sem a tanulóknak, sem a szülőknek, nem vesszük figyelembe a tanulók szükségleteit és lehetőségeit, egy korántsem demokratikus intézkedés és végeredményben elveszi az anyanyelvi oktatáshoz való jogot.
Arra hivatkozni, hogy a Törvény 5. cikkelyének a javasolt modellje lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek lehetőségei szerint idővel bővíteni lehet az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számát, mindössze kijelentő jellegű, hiszen a középfokú oktatási intézmények pedagógiai szaktanácsa elkezdte önállóan meghatározni ezeket a tárgyakat és határidőket, ami ellehetetleníti azt, hogy a tanuló maga döntsön ebben a kérdésben. Pedagógiai szempontból mindez értelmetlen, hiszen lehetetlen egy bizonyos osztály szintjén meghatározni azt, hogy készen áll-e a tanuló az eltérő nyelvű oktatásra.
3. A Magyarországon kiadott anyagok kiegészítő tananyagként történő használata az oktatási folyamat során, különös tekintettel a helyesírásra és olvasásra, valamint a magyar nyelv és irodalom könyvekre, rendkívül fontos a megfelelő színvonalú oktatás biztosítása szempontjából a magyar tannyelvű oktatási intézményekben. Az ilyen oktatóirodalom használata a középiskolai és gimnáziumi osztályokban elengedhetetlen, hiszen nem állnak rendelkezésre más kiegészítő módszertani és didaktikai anyagok az említett tantárgyak magyar nyelven történő oktatásához, miközben ezen anyagok megléte a minőségi oktatás alapfeltétele.
4. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több alkalommal tett ezzel kapcsolatos javaslatot és ismételten hangsúlyozzák, hogy készek közreműködni és megfelelő módszertani, valami szervezési támogatást nyújtani a független érettségi vizsgák bevezetése érdekében magyar nyelv és irodalom tantárgyakból.
5. A KMPSZ úgy véli, hogy az oktatás nyelvéből történő független érettségi bevezetéséhez elsősorban szabályozni kell az elemi és általános iskola végén esedékes állami záróvizsgákat. Az oktatás nyelvéből leadandó záróvizsgáknak a középiskolai oktatási folyamat szerves részévé kell válniuk. Ezért kérjük, hogy az állami záróvizsgaköteles tantárgyak jegyzékébe vegyék fel az oktatás nyelvét is, esetünkben a magyar nyelvet és irodalmat.
6. Ami a középfokú oktatási intézményekben alkalmazott tanterveket illeti, számos probléma merül fel az őshonos népek és nemzeti kisebbségek nyelvei kapcsán, hiszen ebben az esetben ezek a tantervek megsértik a kisebbségi tannyelvű intézményekben tanuló diákok jogát az egyenlő oktatáshoz. A KMPSZ megküldött egy kísérő indítványt, amelyben kérvényezte, hogy hivatalosan is engedélyezzék a KMPSZ által kidolgozott tantervek alkalmazását annak érdekében, hogy a továbbiakban ezek alkalmazhatók legyenek az oktatási programok összeállítása során is. Az említett tantervekben betartottuk a tanulók maximális terhelésére vonatkozó előírásokat. Feltüntettük az államnyelv, az anyanyelv és irodalom, az idegen nyelv és a többi tantárgycsoporthoz tartozó tárgyak oktatására kijelölt óraszámot, az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által jóváhagyott alapoktatási programokkal összhangban.
A KMPSZ úgy véli, hogy az Új Ukrajnai Iskola programba beépített, az állami oktatási szabványok minőségi megvalósítására vonatkozó elvek valamennyi tanuló alapvető jogai közé tartoznak, az oktatás nyelvétől függetlenül.
Beregszász, 2020. július 6.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke