A mi évünk: Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnökének évértékelője

A 2023-as év a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint tagintézményei számára, és a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás szempontjából is a háborús körülmények között terhelt, de egyben eredményes volt. A most induló cikksorozatunkban intézményünk vezetőit, a tagintézmények igazgatóit, valamint tanszékvezetőket kértünk meg, mondják el, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az idei évben. Elsőként Orosz Ildikót, főiskolánk és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét kértük meg, értékelje az évet elsősorban a magyar oktatás szempontjából.

– A 2023-as év nagyon intenzív évünk volt, melynek fő fókuszában a magyar nyelvű oktatás megőrzése állt. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, mint eddig a függetlenség három évtizedében főként a magyar nyelvű oktatás megőrzésére fókuszált. Ennek érdekében még 2021-ben sikerült elérni azt, hogy a magyar iskolák egy sajátos program, óraterv szerint tanulhatnak. Ennek a programnak az a lényege, hogy többé-kevésbé kiegyenlíti az ukrán, angol és a magyar nyelvórák számát, valamint magyarból és ukránból egy sajátos tankönyv és tanrend kialakítására törekszik. A diákok magyar népismeretet, a magyar nép történetét tanulhatják. A főiskola tanárai tankönyveket állították össze. Főiskolánk kutatóintézetei a KMPSZ munkatársaival közösen vállalták, hogy a programot szakmailag támogatják, valamint az iskolákban kompetenciaméréseket is végeztek májusban.

Az éven tovább folytatódott a harc az oktatási jogok visszaállításáért, amit 2017-től számos törvény csorbított az anyanyelvű oktatás terén. Ez év szeptemberében Budapesten összeült az ukrán-magyar oktatási munkacsoport – Magyarország részéről a Külügyminisztérium munkatársai, Ukrajna részéről az Oktatási Minisztérium munkatársai vesznek részt ebben. Az ukrán delegáció tagjaként engem is bevontak a munka folyamatába. A tanácskozás ugyan zárónyilatkozatot nem fogadott el, de szóbeli megállapodás volt arról, hogy Ukrajna törvényi szinten rendezi azokat a jogsérelmeket, amit a 2017-es oktatási törvény után elfogadott különböző más törvények is okoztak. A tanévben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beregszászi látogatásakor azt az ígéretet tette, hogy az Ukrajnában élő magyarok olyan jogokat fognak kapni, ami a Magyarországon élő ukránoknak jár, vagyis tükör törvényeket hoznak létre. Ezt az ígéretét megerősítette Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének kijevi látogatásakor. A Pedagógusszövetség ezért tanulmányozta a Magyarországon élő kisebbségek jogait. A magyarországi kisebbségek kollektív jogait tiszteletben tartják, így az ott élő ukránok kisebbségi önkormányzatot alapíthatnak, állami költségvetésből saját iskolákat indíthatnak, ők nevezhetik ki az igazgatókat, határozhatják meg az oktatás nyelvét, tehetnek érettségi vizsgát az oktatás nyelvén, és nyelvéből stb… Készítettünk egy összehasonlító táblázatot, melyet a kijevi tárgyalások mellett bemutathattam Krakkóban az Ukrajnában élő  nemzeti kisebbségek jogairól szóló fórumon, melyet az Európai Unió Bizottsága, az Európai Unió Tanácsa, valamint Ukrajna emberjogi ombudsmana szervezett.

Bocskor Andrea, a Fidesz európai uniós parlamenti képviselője, főiskolánk végzőse és egykori tanára meghívásának eleget téve Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével közösen látogattunk el Brüsszelbe, ahol több magas szintű tárgyaláson vehettünk részt, ahol ismertethettük helyzetünket. Ebben az évben történt az is, hogy elkészült a „Struggle for Survival” / Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022) című könyv, melyet a főiskola kutatói, így Csernicskó István, Darcsi Karolina, Molnár D. Erzsébet, Váradi Natália és még számos kutató írt, és amely a kárpátaljai magyarság helyzetét mutatja be angol nyelven. A tanulmánykötet könyvbemutatója Brüsszelben volt, és hamarosan Budapesten is sor kerül a magyar nyelvű változatának bemutatására. Igyekeztünk tájékoztatóanyagként eljuttatni mindenkihez.

Sokan úgy látták külföldön, még Magyarországon is, hogy a jelenlegi helyzet közepette a kárpátaljai magyar közösség szétesett. Ez azonban nincs így. Ezt bizonyítja az is, hogy szeptemberben sikerült az oktatást minden magyar tannyelvű tagozattal rendelkező iskolában beindítani, mindenütt elkezdődött és folytatódik az oktatás, az első osztályba beíratott gyerekek száma sem csökkent lényegesen. Ezt az oktatási hálózatunk megőrzése érdekében nagyon fontosnak tartjuk. Sőt a képzési kínálatot is bővítettük a Kárpátaljai Magyar Líceum létrehozásával. Ennek előzménye, hogy 2023-ban a döntéshozók szerették volna felgyorsítani a 2017-es oktatási törvény végrehajtását, és a 2023-2024-es tanévben a líceumi osztályoknak át kellett volna térni a 60 százalékos ukrán nyelvű oktatásra. Ennek ellensúlyozására, alternatív lehetőségként hoztunk létre a Líceumi hálózatot öt helyszínen, hogy a legtöbb kistérségben legyen olyan líceum, ahol anyanyelvükön tanulhatnak az iskolások. Mire bejegyeztettük a Líceumot, akkora meghosszabbították a moratóriumot 2024-re, de a folyamatot már elindítottuk, és úgy tűnik, ez eredményes is lesz. Az intézmény különbözik az állami líceumi osztályoktól, mert ez egy szakirányú líceum. Itt széleskörű szakmai képzés zajlik heti hat órában. Mondhatnám úgy is, hogy ez a szakképzés előszobája, aki ezt elvégzi, utána egyenesen folytathatja tanulmányait az Egán Ede Szakképzési Központban, és immár különböző szintű szakképzési bizonyítvánnyal távozhat majd az intézményhálózatunkból, de felvételizhet a főiskola bérmelyik szakára.

Novemberben felgyorsultak az események. Ukrajna miniszterelnöke beterjesztette a kisebbség törvény módosítását a parlament elé, amellyel a kisebbségi jogok csorbítását megpróbálta helyrehozni. A módosításhoz mi is benyújtottuk javaslatainkat. A törvénytervezetet – miután Ukrajna szeretné megkezdeni Európai Uniós csatlakozását – december 8-án gyorsított eljárással el is fogadta a parlament. A 2017 előtti jogainkat nem kaptuk vissza teljes egészében, de vannak pozitívumok. Ilyen pozitívum például az, hogy most már nincsenek a törvényben százalékokban meghatározott óraszámok az ukránul tanítandó tárgyakra. Az ukrán nyelvet és Ukrajna történetét kell ukránul tanítani, de megengedi, hogy más tantárgyakat is lehessen ezen a nyelven oktatni. Felhívnám ezért a szülők figyelmét arra, hogy továbbra is igen ébernek kell maradnunk, és ki kell állnunk amellett, hogy az ukránt az ukrán nyelv és irodalom órán kell megtanítani. Másik pozitívum az, hogy a törvény visszaállította az anyanyelvhasználatot, hisz már akadtak olyan esetek, hogy felszólítást kaptak az intézmények, hogy a szünetekben is az államnyelven folyjék a beszélgetés. Most kimondja a törvény, hogy az oktatási folyamat nyelve az ukrán mellett lehet a kisebbség nyelve is, így a rendezvényeken, a szülői- vagy tanári értekezleteken is használhatják anyanyelvüket.

Mindezek mellett akadnak még rendezetlen kérdések, melyekre a jövőben megoldást kell találni a honatyáknak, honanyáknak. Ilyen például a multitesztek lefordítása a kisebbség nyelvére, mert most hátrányos helyzetből indulnak a felvételin a magyar iskolák végzősei. Erre is ígéretet kaptunk, hogy ezt rendeletileg rendezni fogják, ahogy azt is, hogy magyar nyelv és irodalomból lehessen érettségizni, ami fontos az iskoláink számára, vagy, hogy a továbbiakban számos olyan helyen használhassuk az anyanyelvünket, amire eddig nem volt lehetőségünk. A törvény visszahelyezte a 2014-ben elfogadott felsőoktatási törvénynek azon passzusát, amely engedélyezi a magán felsőoktatási intézményeknek, hogy megválaszthatják az oktatás nyelvét, de nem rendezi a törvény például a szakképzés oktatási nyelvét, így a szakképzésben még nem lehet egyenértékűen anyanyelvünkön tanítani. Azonban számos általános kérdés még nem rendeződött, ezekre, reméljük a jövőben sor kerül.

– Mire számítanak a jövő évben?

– Bizakodunk a jövőben, abban, hogy a következő évben véget ér ez a szörnyű háború, mert nagyon sok fiatal vesztette el eddig is az életét. Emellett örülnénk, ha közelebb kerülnénk egy-két lépéssel Európához, hiszen mindnyájan azt szeretnénk, hogy az Európai Unió nagy családjának tagjává válhassunk. Ehhez viszont mindenkinek európai módon és a demokrácia európai értékrendszerének, normáinak megfelelően kellene tenni a dolgát.

Kurmay Anita

  Doktori fokozatot szerzett Máté Réka, a Rákóczi-főiskola oktatója A mi évünk: Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektorának évértékelője