Az etnikai kapcsolati tőke földrajza. Ukrajnai vállalkozók a transznacionalitás útján – könyvbemutató a Rákóczi-főiskolán
A Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében mutatták be Kovály Katalin, a Földrajz és Turizmus Tanszék oktatója, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársának Az etnikai kapcsolati tőke földrajza. Ukrajnai vállalkozók a transznacionalitás útján című monográfiáját október 10-én.
A jelenlévőket Fodor Gyula rektorhelyettes köszöntötte.
„Egy tanár számára mindig felemelő, amikor egy egykori diák – aki mára kolléga lett – sikeréről számolhat be. Örömünkre szolgál, hogy a Magyarországon bemutatott kötetet most hozzánk is elhozta. Sok sikert kívánok neki a továbbiakban is!”
– emelte ki.
A köszöntőt követően Pataki Gábor, a Számvitel és Auditálás Tanszék adjunktusa kérdezte az írót a megírás körülményeiről, tapasztalatokról, tervekről.
Kovály Katalin elsőként a könyv címéről adott pontos magyarázatot. Kiemelte, hogy az etnikai kapcsolati tőke földrajza kifejezést a kötet által vezették be a Kárpát-medencei magyar szakirodalomba, illetve úgy gondolta, hogy érdemes lenne foglalkozni a kapcsolati tőke földrajzi szempontú elemzésével, mert a kapcsolati tőkének markáns földrajzi sajátosságai vannak. Az előadó az etnikai kapcsolati tőke fogalmát is bemutatta. Hozzátette továbbá, hogy a doktori disszertációja indította arra az útra, mely a könyv megírásához vezetett.
„Diplomamunkám a kárpátaljai külkereskedelmi kapcsolatokról szólt, melynek egy része a külföldi befektetések voltak. A statisztikai adatokból azt láttam, hogy a magyarországi befektetők a magyar–ukrán határ mentén koncentrálódnak. Elkezdett érdekelni, hogy miért van ez így. Ezt pedig csak empirikus kutatások alapján deríthettem ki. Emellett 2014-ben nyertem egy ösztöndíjat Prágába, ahol 10 hónapot töltöttem. Ott tapasztaltam meg azt, hogy sok ukrán állampolgár vállalkozik külföldön, ez indított arra, hogy az ő sajátosságaikat is megvizsgáljam”
– mondta el.
A könyv négy nagy fejezetből tevődik össze: a bevezetésben az író a problémafelvetést, a kutatás célkitűzéseit, a kutatási módszereket, a fogalommeghatározást taglalja; a második rész az elméleti keretek, amelyben a kapcsolati tőke fogalma kerül előtérbe; a harmadik részben a Kárpátalján lévő külföldi vállalkozókkal, a kárpátaljai magyar vállalkozókkal és a Csehországban élő ukrán vállalkozókkal készített interjúk esettanulmányait olvashatjuk; a negyedik rész pedig az orosz–ukrán háború okozta társadalmi-gazdasági változásokról nyújt pillanatfelvételt Kárpátalján, külön kiemelve a vállalkozókat érintő folyamatokat.
Kovály Katalin kiemelte: az empirikus kutatás volt az egyik legnehezebb, azonban legkedveltebb része is a könyv megírásának. Emellett személyes tapasztalatokat is megosztott a kutatási tapasztalatairól. Hozzátette: könnyebb volt, hogy az interjúkat négy nyelven – magyarul, ukránul, oroszul és angolul – tudta lefolytatni, ami teret engedett ahhoz, hogy az interjúalanyok anyanyelvükön, bátran elmondhassák gondolataikat. A kötet 15 év kutatómunkája, 80 rögzített interjú és több tucat informális beszélgetés eredményeképp jött létre.
A monográfia a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadási pályázatának támogatásával.
Kurmay Anita
-
Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken is elérhető:
- Українська