Biológusaink terepgyakorlata Erdélyben

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biológia szakos hallgatói 2018 június 25–29. között terepgyakorlaton vettek részt Erdélyben, melynek során az Érmellék, Máramaros, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence természeti és kulturális örökségével ismerkedtek meg. A szakmai programok megtervezésénél fontos szempont volt, hogy kellő hangsúllyal jelenjenek meg a vidékre jellemző természetföldrajzi, botanikai, zoológiai, ökológiai és a magyar vonatkozású kultúr-, illetve ipartörténeti örökség szempontjából jelentős látnivalók. A diákok előzetesen összeállított menetrend szerint előadásokat tartottak a meglátogatott helyszíneken. Mindezek figyelembevételével Szatmárnémeti, Nagybánya, Koltó, Kolozsvár, Torda, Torockó, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Vajdahunyad, Nagyvárad és Nagykároly településeken szerveztünk programokat.

A terepgyakorlat első napján a Szamos, illetve mellékfolyói, a Zazar és a Lápos folyók völgyében haladva Szatmárnémeti, Nagybánya és Koltó településekre látogattunk, megismerkedve a Kárpátaljával szomszédos Partium és Máramaros természeti viszonyaival, történelmi és irodalomtörténeti vonatkozásaival. Koltón a Teleki kastély kertjében felkerestük az itt lévő, parképítészeti szempontból is jelentős több száz éves fákat, a szoborparkot és a helyi Petőfi-relikviákat.

A szakmai gyakorlat második napját Kolozsváron töltöttük fogadóintézményünkbe, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán, ahol megismerkedhettünk az intézmény infrastrukturális és működési viszonyaival, kutatói és oktató laboratóriumaival, az itt folyó szakmai munkával. A kolozsvári városnézést követően, a szakmai program folytatásaként a Babes-Bolyai Tudományegyetem által fenntartott Alexandru Borza Botanikus Kertet kerestük fel. A botanikus kertben hozzávetőlegesen 10 000 egzotikus és vidékünkön is honos növényfaj példányai tekinthetők meg. Növényrendszertani és oktatási szempontból igen szemléletes, hogy a kertben a növények családok szerinti felosztásban és a törzsfejlődés alapján megállapított helyük szerint kerültek betelepítésre. A területen megtekinthető üvegház-együttes részlegein számos melegkedvelő, egzotikus trópusi és szubtrópusi területeken honos vízi és mocsári növényfaj, sok pálma, orchidea, bromélia és kaktuszfaj, illetve fajta példányai kaptak helyet.

2018. június 27-én a tordai sóbányát, a tordai hasadékot és Torockót kerestük fel. A tordai sóbánya hozzávetőlegesen 13 millió éves sókészlete elszigetelt beltengerek fenekén rakódott le, mely a későbbi tektonikus mozgások eredményeként az Erdélyi-medence nyugati és keleti részén tömbösült. A bánya bejárható tárnái, a kitermelést bemutató eredeti eszközök és makettek élményszerűen mutatják be a hajdan itt folyó bányászati tevékenységet és annak tájalakító hatásait.

A tordai hasadék kialakulásában közrejátszott, hogy itt a vulkanikus eredetű ofiolitra mészkő rakódott le. A karsztos területekre jellemző kiterjedt barlangrendszerek bizonyos részeinek beomlásával alakult ki a hasadék. Botanikai szempontból is igen jelentős a terület, hozzávetőlegesen 1000 növényfaj honos itt. A meszes környezetet preferáló fajok alkotta társulások jól tanulmányozhatók. Torockón megtekintettük a Székelykő nevű hegycsúcsot, amely mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet elegyéből alakult ki, változatos lágy szárú és fás szárú növénytársulások elegyével. A kitett csupasz sziklafelszíneken jól megfigyelhető a pionírtársulások megtelepedése.

2018. június 28-án látogatást tettünk Nagyenyeden, Gyulafehérváron és Vajdahunyadon. Útközben a Torockói-hegység sziklafelszíneinek ökológiai sajátosságaival ismerkedtünk. Nagyenyeden és Gyulafehérváron a város látnivalóit, Vajdahunyadon a várkastélyt tekintettük meg.

A terepgyakorlat utolsó napján Bánffyhunyadot érintve átkeltünk a Király-hágón, majd Nagyváradon át Nagykárolyba érkeztünk, ahol a Károlyi család kastélyát látogattuk meg. A kastély 12 hektáros kertjében több, botanikai szempontból értékes növényritkaság is megtalálható, a kastélyban zoológiai szempontból érdekes afrikai vadásztrófea-kiállítást tekintettünk meg. A részt vevő hallgatók elméleti ismeretek mellett testközelből is megismerkedhettek Partium és Észak-Erdély természetrajzi viszonyaival, valamint kulturális örökségével.

Kolozsvári István