Folytatódnak a fehér gólya állománykutatások Kárpátalján

Idén is folytatódnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontjának, valamint Biológia és Kémia Tanszékének munkatársai által 2016-ban megkezdett a fehér gólyák (Ciconia ciconia) kárpátaljai állományváltozásait regisztráló kutatások.

Kárpátalja fehér gólya állománya a XX. század első harmadában jelentős volt. A Hrabár Sándor által 1933–34-ben kezdeményezett megyei felmérés során 104 településen összesen 760 gólyafészket számláltak. Kutatásaink eddigi eredményei a korábbiak töredékét mutatják. 2021-ben 126 kárpátaljai vizsgálatba vont településről összesen 141 fészket, illetve hozzávetőlegesen 300 példányt számláltunk.

Egy-egy település gólyafészkeinek sikeres felkutatásában meghatározó a helyismeret. 2021-ben a kutatási programban való részvételre ösztönző felhívást intéztünk a megye 64 kistérségéhez, az Ungi-, Szinevéri- és Elvarázsolt-vidék Nemzeti Parkok igazgatóságaihoz és a Kárpáti Bioszféra Rezervátumhoz, emellett olyan kárpátaljai természetszeretőket is bevontunk, akik önkéntes adatközléssel segítették munkánkat. A kutatásba ténylegesen bekapcsolódó állami szervek és magánszemélyek adatszolgáltatásait ezúton is köszönjük.

A fehér gólyák állománynagysága Európa-szerte folyamatosan zsugorodik. Az egyedszámcsökkenés hátterében álló okok összetettek. A természetes, vagy természetközeli állapotú nedves rétek kiterjedésének zsugorodása, a mezőgazdaság által gyakorta alkalmazott monokultúrás növénytermesztési módok diverzitáscsökkentő hatásai, a mezőgazdasági, ipari és kommunális vegyszerhasználat környezetkárosító következményei, a szigeteletlen elektromos vezetékek, az orvvadászat, valamint a klimatikus hatások együttesen járulnak hozzá az állománycsökkenéshez.

A fehér gólya természetvédelmi szempontból igen jelentős madárfajunk, amely részben az ember környezet-átalakító tevékenységének is az áldozata. A kárpátaljai emberek többsége pozitív érzelmi töltettel viszonyul feléjük, településeink kedves, minden évben visszatérő színfoltjai, folklorisztikus elemei.

Akik szívesen részt vennének az adatgyűjtésben az alábbi módokon kapcsolódhatnak munkánkhoz:

  1. Hány gólyafészek található az adott településen:
  2. A fészek helye (cím/koordináta):
  3. A fészek lakott/nem lakott:
  4. Hány gólya él a fészekben:
  5. A gólyákra vonatkozó érkezési/távozási információk:
  6. Milyen alapja van a fészeknek (villanyoszlop, kémény …):
  7. Fényképfelvétel készítése a fészekről.

 

Dr. Kolozsvári István,
a Fodor István Kutatóközpont igazgatója

  Szakmai gyakorlat a Hodinka-intézetben Bonis Bona díjas lett Kulin Judit matematika tanár