Habár szabad, de nem lehet… Félszáz magyar fiatalt zártak volna ki az ukrán felsőoktatásból

Technikai okokra hivatkozva vették volna el a továbbtanulás jogát a kisebbségi nyelven tanuló diákoktól Ukrajnában. A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezeteknek és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőségének a napokban ismét meglévő jog elvétele ellen kellett felemelniük hangjukat, és harcolnunk azért, hogy a fiatalok anyanyelven tehessék le a felvételi vizsgájukat.

– 2008-ban vezették be a független vizsgarendszert Ukrajnában. Már ekkor csökkentették jogainkat, hisz korábban az intézményünk mellett akár az Ungvári Nemzeti Egyetemen is felvételizhettek magyar nyelven, magyar nyelvből és irodalomból a diákok, amit a központi vizsgarendszer már nem tett lehetővé – nyilatkozta a Kárpátalja.ma hírportálnak Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora. – Néhány év harc után a minisztérium “kegyesen” megengedte, hogy azokon az egyetemeken, ahol van kisebbségi nyelvoktatás, belső felvételi vizsgát tehessenek az adott nyelvből a tanulók. Olyan engedmény is született, hogy egy vizsgatárgyat – ami nem az ukrán – ezzel kiválthatnak a választható tárgyak közül.

Ez a módszer éveken át működött, idén azonban hiba került a gépezetbe – tudtuk meg a felsőoktatási intézmény vezetőjétől: a központi vizsgarendszerben „kifelejtették” a belső vizsga igényét bejelentő ablakot.

– A főiskola felvételi bizottsága és tanulmányi osztálya napokon át harcolt a technikusokkal, hogy nyissák meg az adott fület, akik egy nappal a regisztráció lezárása előtt közölték, hogy egyébként sincs jogunk a belső vizsgához, mert rosszul értelmeztük a törvényt – mondta Orosz Ildikó. – Azonnal írtunk az oktatási miniszternek, fellebbeztünk minden fórumon. A regisztráció utolsó napján, 14.00 órakor aztán mégis megnyílt a lehetőség. Idén a tanulóknak kellett regisztrálniuk a belső vizsgára, de mivel az utolsó pillanatban kaptak erre lehetőséget, kérelmeztük, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően engedélyezzék, hogy a felvételi vizsgabizottság az írásbeli kérvények alapján maga regisztrálhassa a tanulókat.

Mint kiderült, az ablak mindössze 15-20 percig volt elérhető, s csupán két diák regisztrálására volt lehetőség a 65-ből. Újabb fellebbezés, kérvények, hívások sora következett, és végül a felvételi jelentkezés határidejét négy nappal, július 26-ig kitolták, azonban továbbra sem indult el a rendszer. Július 22-én éjszaka csak a levelező hallgatók adatait sikerült bevinni, ám a vizsgaközponttal történő szóbeli megegyezés alapján július 23-án megtartottuk a vizsgákat. A felvételizők pedig írtak egy kérelmet, melyben igényelték, hogy ne korlátozzák meglévő jogaikat és fogadják el a vizsgájukat. Végül a vizsga után egy nappal minden magyar vizsgát tett hallgató jelentkezését sikerült regisztrálni.

A tanulók belső vizsgáját tehát elfogadták. Orosz Ildikó azonban aggasztónak tartja, hogy a törvény által lassan tíz éve biztosított jogokat technikai okokra hivatkozva meggátolhatják az országban. Az ominózus eset pedig precedens értékű lehet a jövőre nézve és olyan üzenetet közvetíthet, miszerint az ukrán állam mindent elkövetne azért, hogy kitaszítsa az ukrán felsőoktatásból a nemzeti kisebbségek fiataljait.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma