Hadifogság, Gulág, málenkij robot – konferenciasorozat a Rákóczi-főiskolán

Négynapos nemzetközi tudományos konferencia kezdődött Hadifogság, Gulág, málenkij robot. Kárpát-medencei magyarok és németek a Szovjetunió hadifogoly- és kényszermunkatáboraiban (1944–1953) címmel november 17-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

A konferenciát Haraszti György történész, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Gulág Programiroda szakmai tanácsadója nyitotta meg, aki beszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország kormánya 2015 őszén Gulág-emlékévet hirdetett, amely 2015 szeptemberétől 2017 februárjáig tart. Ennek keretében egy nagyobb összeget szavaztak meg arra, hogy Magyarországon belül és a határon túli területeken méltó megemlékezési lehetőségeket biztosítsanak a Gulág áldozatainak. Így valósulhat meg ez a konferencia is.

Ezt követően Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy aki nem itt él, Kárpátalján, csak idevetődik, vagy átutazik rajta, vagy nem történész, aki a múlt század eseményeit kutatja, olykor furcsállja, hogy az itteni magyar falvakban mennyi emlékmű, emléktábla idézi meg 1944 iszonyatos őszét, illetve a későbbi évek sztálini terrorját. Évről évre konferenciákat tartanak, könyveket jelentetnek meg, kiállításokat készítenek a málenkij robotról, a Gulágról.

– Az emlékezés, az emlékeztetés folyamatos – mondta. – Azt lehetne gondolni, hogy ezek után a dolgok csendesen a helyükre kerültek. De nem. Mert 2016. november közepén az elhurcoltak utódai, az árván maradottak, meglett koruk ellenére sem mernek beszélni a múlt szörnyűségeiről, mert a szovjet rendszer a félelmet beleégette a lelkekbe, a testekbe, egészen a csontokig. Ezért fontosak az olyan alkalmak, mint amilyen ez a konferencia, melynek jelentősége a tudományos diskurzus és az újabb kutatási eredmények megismerése mellett abban rejlik, hogy segít a kárpátaljai magyarságnak a múlt nyomasztó lelki terheit feldolgozni, megerősíti benne a hitet, a tartást, a jobb jövő iránti bizonyosságot.

Balog Dénes, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja is köszöntötte a vendégeket.

– 72 évvel a történelmi tragédia után különösen nagy felelősség hárul ránk – hangsúlyozta a diplomata. – Nemcsak a történészekre, a diplomatákra, a politikusokra, hanem minden magyarra, mint a múltunk örököseire, hogy minél részletesebben feltárjuk elődeink sorsát az utókor számára, jelet adjunk az eltávozottakról, és méltó módon ápoljuk az emléküket. Kötelességünk emlékezni és emlékeztetni, hogy a történelem tragikus eseményei soha többé ne ismétlődhessenek meg.

A szervezők nevében Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta: a konferencia fontos feladata, hogy rámutasson arra, milyen embertelenségekre, szörnyűségekre képes egy határtalan önkény, önkényuralom, egy totalitárius rendszer, egy olyan diktatúra, mint amilyen a sztálini volt. Az alelnök szerint példát kell venni azoktól, akik túlélték, visszatértek, a végsőkig kitartottak, és bátran felvállalták magyarságukat. Ebből erősödhetünk hitben és magyarságtudatban is.

A megnyitót követően a plenáris előadások következtek. Elsőként Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője tartotta meg előadását Kisebbségvédelem az Európai Unióban, avagy az EU reakciói a kisebbségi jogsértésekre és a kommunizmus bűntetteire címmel. Őt neves magyarországi előadók követték. A nap zárásaként a MÁLENKIJ ROBOT. A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának 70-dik évfordulójacímű kiállítást tekinthették meg az érdeklődők.

Az esemény a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közös szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Gulág Programiroda támogatásával valósulhat meg.

Holozsi Imre

Kárpátalja.ma