Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben (Videó)

Az európai uniós irányelveknek megfelelően minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely az akadálymentesítést (European Accessibility Act), illetve a határok átjárhatóságát (Frontex: The European Border and Coast Guard Agency) segíti elő. Az unió bővítésének politikája mentén hozták létre az Interreg Europe programot, melynek célja, hogy az általuk finanszírozott projekteken keresztül csökkentsék a fejlettségi, növekedési és életminőségi különbségeket az Európai Unió régióiban és a csatlakozás előtt álló országok határ menti övezeteiben.

Ennek egyik alprojektje a Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben címet viseli, melynek célja, hogy előmozdítsa a többnyelvűséget, figyelembe véve a másik régióból potenciálisan érkező látogatók igényeit.

A projekt vezető kedvezményezettje a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, a projektpartnerek a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet és a romániai Fundaţia Identitás Alapítvány voltak.

Január 31-én a résztvevők a Rákóczi-főiskolán tartott sajtótájékoztató keretében közelebbről is megismertették a nagyközönséget a projekttel.

A jelenlévőket Tóth Tünde, a KMF JA igazgatója köszöntötte, majd bemutatta a résztvevőket.

„A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány fontosnak tartja, hogy támogassa a helyi közéletet, oktatást, annak fejlesztését és felsőoktatását. Ennek kapcsán tudtunk becsatlakozni ebbe a nemzetközi programba”

– mondta.

Az ukrajnai partner révén bekapcsolódott a projekt megvalósításába a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, amely korábban számos hasonló kezdeményezést indított, és ezekben elsősorban a magyar nyelv használatát kutatta a hivatalos vagy magánszférában. A kutatások fő következtetései közé tartozik, hogy a kárpátaljai magyarok körében a hivatali nyelvhasználat területén nagy igény mutatkozik a magyar nyelv használatára, a magánszektorban pedig kialakult a többnyelvűség igénye a történelmi átalakulások következtében.

„2001-ben jött létre a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont jogelődje, amelynek a középpontjában már akkor is az ukrajnai nyelvpolitika és nyelvi jogi helyzet vizsgálata, kutatása, valamint a kárpátaljai magyar közösség két- és többnyelvűségének kutatása állt”

– emelte ki Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora. Hozzátette, hogy a világ nyugati felének számos régiójában – beleértve az Európai Unió székhelyét is – többnyelvű feliratok, tájékoztatók jelennek meg az utcákon, tereken, amelyek egyrészt segítik a nem helyiek tájékozódását, másrészt rávilágítanak arra, hogy egy többnyelvű közösség értéket képvisel.

„A nyelvi sokszínűség olyan érték, amit meg kell őriznünk”

– fejtette ki.

Seszták Oszkár, a Tisza ETT elnöke beszédében a nyelvi kutatómunka fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a rendszerváltás után nyelvi elszigetelődés vette kezdetét, a jelenlegi projekt egy célja pedig, hogy ezt feloldja, átjárhatóságot képezzen a nyelvek között.

Kovács Zsolt, a Fundaţia Identitás Alapítvány projektmenedzsere arról számolt be, hogy Szatmárnémetiben ukrán iskolák jelentek meg, amely azt vetíti előre, hogy nemcsak a román–magyar nyelvi kérdéssel kell foglalkozniuk a kutatóknak, hanem az ukrán nyelvi kérdéssel is.

Kiss András, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke az értékteremtés fontosságát húzta alá, hisz a jelen projekt egyformán fontos a magyar, az ukrán és a román félnek, azon belül is a magyar kisebbségi közösségeknek.

„Büszke vagyok arra, hogy Beregszász városa szerepet vállalhat abban a projektben, amely még erősebbé tudja tenni közösségünket. A hatályos törvényeknek megfelelően csak akkor tehetünk ki közterületeinkre, épületeinkre magyar szimbólumot, ha mellette az ukrán is megjelenik, ennek ellenére mi a városvezetéssel mindent megteszünk azért, hogy az itt élő magyar közösség maradéktalanul meg tudja élni identitását

– zárta a sajtótájékoztatót Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

K. A.