Honismereti gyakorlaton a történészek
Kárpátaljai honismereti terepgyakorlatot szervezett szeptember utolsó hétvégéjén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke. Az első állomás a Munkácstól nem messze található beregszentmiklósi várkastély volt, ahol Bartos József házigazda kalauzolásában felfedeztük a titkos járatokat, részletesebben megismerkedtünk a vár és lakói történetével.
A rendkívül látványos várkastélyt és dekoratív udvarát elhagyva tovább haladtunk a szolyvai málenykij robot emlékparkba, ahol leróttuk tiszteletünket a sztálini terror kárpátaljai áldozatai előtt. A napnak ekkor még korán sem volt vége, hisz várt még ránk az Árpád-vonal felsőgerebeni bunkere, mely jelenleg múzeumként működik.
A hideg ellenére is érdekes volt a bunkert végigjárni, megtekinteni, milyen életkörülmények között éltek a katonák. A múzeumi látogatás után elindultunk a Vereckei-szoros és a Vereckei-hágó érintésével a volóci szállásunkra.
A második nap reggelén először a Himba csúcs felvonója felé vettük az irányt, hogy még kihasználva a viszonylagos jó időt, teljes pompájában megcsodálhassuk a tájat. A libegőzéssel, mint fakultatív programmal, élt is a csoport nagy része. A közel 20 perces oda-visszaút alatt magunk is megbizonyosodhattunk a Kárpátok méltán híres szépségéről. Ezután pedig a Sipot-vízesés felé vettük az irányt.
Ellátogattunk a Fülöpfalván lévő 18. századi görögkatolikus fatemplomhoz is. Majd a nap zárásaként az alsókalocsai szabadtéri skanzenben (Старе Село) megismerkedtünk azzal, hogy a hegyvidéken miként éltek elődeink. Jártunk az Egán Ede nevét viselő kiállítási helyszínen, illetve a vékony nyomtávú vasútmúzeumban.
A honismereti gyakorlat harmadik, egyben utolsó napján első utunk a viski református templomba vezetett, ahol megtekinthettük a 14. században épült erődtemplomot, mely mai formáját az 1789-es nagyszabású átalakítás után nyerte el.
A templom udvarát egy szoknyás, galériás, csúcsos 18. századi harangtorony díszíti. A templom jelentőségét tovább fokozta az a szenzációs freskólelet, amely az utolsó vacsorát és különböző szenteket ábrázol. Ezt követően ellátogattunk a Viski Tájházba, ahol Ötvös Ida fogadott és ismertetett meg minket a százéves ház történetével, illetve bemutatta mindazokat a tárgyi emlékeket, melyek fennmaradtak a régi időkből. Utunk utolsó állomása a técsői református templom volt, ahol László Károly, a gyülekezet lelkipásztora mutatta be a templomot, s annak történetét. A tiszteletes úr felhívta figyelmünket a templomhajó több, mint 200 kazettából áll festett famennyezetére, amely 1748-ban készült. Az épület másik ékessége az 1900-as évek elejéről való, sok vihart megélt magyar zászló, melyet a técsőiek több évtizeden át rejtegettek. Técső nevezetességei közül a második világháború idején lerombolt Tisza-hidat is megnéztük.
Az élményekkel és ismeretekkel gazdag három nap minden résztvevő számára érdekes és hasznos volt. Csak remélni tudjuk, hogy a közeljövőben lehetőségünk lesz Kárpátalja többi csodás részét is felfedezni, mert ez a hétvége csak kis betekintést engedett a vidék szépségeibe.