Jó gyakorlatok és módszerek az élő hagyományért

Hagyományok Háza Napok Beregszászban

A budapesti Hagyományok Háza május 9–10-én Beregszászban tartott kétnapos gyakorlati és módszertani képzést. A programra művészeti iskolákban, óvodákban, elemi iskolákban dolgozó szakembereket, néptáncoktatókat, népzenészeket, hagyományőrzőket, kézműveseket vártak.

A Hagyományok Háza Napok program célja, hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek a Ház működésébe, életébe, programjaiba, valamint egy helyi felmérést készítsenek a népművelés terén mutatkozó szükségletekről.

A Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény 2001-ben alakult. A Ház három nagy egységnek ad otthont: a folklórdokumentációs központnak, a Magyar Állami Népi Együttesnek és a Népművészeti Módszertani Műhelynek. E három egység eltérő eszközökkel, de egyazon céllal és elkötelezettséggel várja a népi kultúra, a hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket, akik útmutatásért vagy segítségért keresik fel az intézményt. A Hagyományok Háza az idei évben egyfajta hálózatépítést indított el, melynek során megyei szintű kisebb központokat, valamint határon túli kihelyezett központokat hoztak létre. A kétnapos esemény alatt a résztvevők megismerkedhettek a Hagyományok Háza kárpátaljai hálózatával, amely a Pál család és a Pro Cultra Subcarpathica civilszervezet közös koordinálásával január 1-jén kezdte meg működését a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság támogatásának köszönhetően.

A Hagyományok Háza Napok megnyitóján Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora, a KMPSZ elnöke köszöntőjében a hagyományok fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy XXI. században az atomizálódott társadalomban elveszett a természetes útja a népművelésnek. „Ha azt akarjuk, hogy hagyományaink s velük együtt őseink ne vesszenek el a múlt kútjában, és ne csak képről ismerjük őket, jobb, ha megteremtjük a helyet, a teret ahhoz, hogy az emberek meg tudják élni mindezeket. S ha úgy teremtjük meg mindezt, hogy az egyre több ember számára lesz érdekes az új, XXI. században, akkor azt valószínűleg az utókor is továbbadja majd. Hiszen ezt csak megélve, gyakorolva lehet továbbadni” – fogalmazott Orosz Ildikó. A rektor szerint közösségünknek most egyre nagyobb igénye van arra, hogy a tiszta forrásból táplálkozva megismerje és átélje a hagyományt, hogy ahhoz kötve jobban tudjon ragaszkodni és kötődni a világhoz, megmaradni abban. A cél az, hogy ami már az anyaországban sikeresen működik, azt ide behozva – fáziskéséssel ugyan, de – elindítsuk, és folytassuk ezeket a jól működő gyakorlatokat a népművelés terén – hangsúlyozta Orosz Ildikó.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja koordinációjáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy hamarosan a magyar kormány jóvoltából egy 12 milliárd forintos beruházású Kárpát-medencei óvodaprogram indul, amelyhez kapcsolódva a humán erőforrások fejlesztésének szerves részévé kell tenni a Hagyományok Háza által szervezett képzéseket. A kormánybiztos szerint sajnos Kárpátalján sok helyen még ma is rossz hagyományok és gyakorlatok vannak az óvodákban a népművészet alkalmazása terén. „Ez a munka, amely most elindul, olyan, amelynek a végét nem látjuk, mert temérdek feladat vár itt ránk. Tegyen bennünket azzá, amivel a sors 1100 éve ide rendelt bennünket a népek országútján. Legyünk mi egyfajta olvasztótégelyei a magyar kultúra által a sok országba szakadt nemzetrészeinknek a Kárpát-medencében, mert csak így van jövője a magyarságnak” – mondta el Grezsa.

A köszöntéseket követően plenáris előadásokra került sor.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója A magyar közösségek és az élő népművészet holnapja című előadás keretében a Hagyományok Háza küldetéséről és hálózatépítő tevékenységéről is beszélt. A főigazgató kiemelte, hogy ők nem valamilyen hagyománymintát szeretnének elterjeszteni, hanem a vidékre jellemző helyi hagyományokat szeretnék felkarolni és továbbéltetni.

Dr. Sándor Ildikó Hagyományőrzés – kulturális génbank címmel tartott plenáris előadást. Kiemelte, hogy azokat az elméleteket és jó gyakorlatokat szeretnék bemutatni, amelyek az elmúlt évek során nagyon jól beváltak, hasznos módszerekké alakultak a Hagyományok Háza munkája során.

A program délutáni részében szekciónkénti előadásokra került sor, ahol Mese–tánc–ének, Kézművesség és Népzene témakörökben várták az érdeklődőket. Az esemény első napját folkkocsma zárta, melyen az aknaszlatinai román zenét játszó Simon Ion és zenekara, és a ruszin muzsikát játszó Técsői Banda adott koncertet, valamint táncházat muzsikált a Sodró együttes.

Május 10-én a Hagyományok Háza munkatársai komplex foglalkozásokat tartottak az eseményen megjelentek számára.

VE