Kárpátaljai kutató a marosvásárhelyi 19. Élőnyelvi Konferencián
Az ősz a tudományos konferenciák évszaka. A napokban, szeptember 7–9. között rendezték meg a 19. Élőnyelvi Konferenciát, melynek idén Marosvásárhely adott otthont a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke (Marosvásárhely), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke (Kolozsvár), illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár) szervezésében.
A nemzetközi konferencia központi témája az Élőnyelvi kutatások és a dialektológia volt, mely témakörön belül körbejárták a következő altémákat is: magyar nyelvjáráskutatás a 21. században: hagyomány és innováció; nyelvváltozatok a 21. században: változó dialektusok, regionális köznyelvek, egységesülés és szétfejlődés; adatgyűjtési módszertan: hagyományos modellek, újítás és lehetőségek; nyelvjárások és nyelvek határán: nyelvjáráskutatás és kontaktológia; nyelvjárások és kisebbségi nyelvhasználat; nyelvjárások és nyelvi tervezés kisebbségi és többségi helyzetben; nyelvjárások és nyelvi attitűdök; nyelvjárások az oktatásban.
A konferencián a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatójaként, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete Többnyelvűségi Kutatóközpontjának posztdoktor kutatójaként Márku Anita tartott előadást. A Bartha Csillával és Pachné Heltai Borbálával közös előadás témája Többnyelvű nyelvhasználat identitásépítő gyakorlatai digitális diskurzusokban volt. Előadásukban kifejtették, hogy a digitális technológia és az internet nem csupán a nyelvhasználat módjait alakítják át, hanem új, multimodális kommunikációs csatornákat és műfajokat is létrehoznak. A nyelvhasználati kontextus átalakulása kisebbségi elrendeződésben az egyes nyelvek, nyelvváltozatok szerepeit, valamint a korábban társadalmilag konstruált határvonalait is jelentősen átalakítja. A szemiotikai eszközök közötti kreatív váltások (legyen szó nyelvekről, nyelvváltozatokról, regiszterekről, képekről, emotikonokról stb.) ugyanis nemcsak a nyelvi kompetencia függvényében történnek, hanem azokban a multimodalitás, különösen a vizualitás megerősödésével a résztvevők arculat- és identitásépítési munkája is fokozottabban tetten érhető. Két többnyelvű közösség – a geresdlaki finnek, valamint a kárpátaljai magyarok – online diskurzusaiból szemezgetve a nyelvi kreativitás példáin túl az identitáskonstruálás, továbbá a nyelv(ek) gazdasági értékére is hoztak érdekes példákat az előadók. A konferencia további szakmai programjáról itt olvashatnak bővebben.
A konferencia magas szakmai színvonalát jelzi, hogy a szociolingvisztikában nemzetközi hírnévnek örvendő kutatók tartottak plenáris előadást: Dennis R. Preston, az Oklahoma State University képviseletében New Trends in Perceptual Dialectology címmel; Borbély Anna, az MTA Nyelvtudományi Intézet képviseletében Fenntartható kétnyelvűség címmel; valamint Bodó Csanád az ELTE BTK-ról Mediatizált nyelvjárások címmel tartott előadást.
A konferencia szervezői a kikapcsolódásról is gondoskodtak: a Bekecs Néptáncegyüttes előadása és városnézés színesítette a programot.
Mint ismeretes, az 1988-ban indult konferenciasorozat az első olyan fóruma volt a magyar nyelvtudománynak, ahol az anyaországi és kisebbségi nyelvészek rendszeresen találkozhattak és megoszthatták egymással kutatásaik eredményeit. Mára a sorozat a magyar nyelvészet egyik legszínvonalasabb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát. Ahogy arról korábban is írtunk, 2010 szeptemberében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a 16. Élőnyelvi Konferenciának. A Hodinka Antal Intézet szervezésében Beregszászban rendezett rangos tudományos tanácskozáson elhangzott előadások lektorált, válogatott és szerkesztett anyaga kötet formájában is megjelent 2012-ben Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán és Márku Anita szerkesztésében (Innen letölthető:https://www.umjl.fss.ukf.sk/elonyelvi18/images/publ/16_ek.pdf).
HAI
Itt adhatja meg észrevételeit és javaslatait az oktatási programokkal kapcsolatban.
Megjegyzését a webhely rendszergazdája általi felülvizsgálata után 3 (három) munkanapon belül közzétesszük. Megértésüket köszönjük!
Megjegyzések és javaslatok az oktatási programhoz (14):
Petrusinec András
Hallgató (II. RF KMF)
2021.11.02.
Véleményem szerint a képzési program nagyon aktuális a szak hallgatói számára. Habár minden tantárgy hasznosítható és érdekes, mégis külön szeretném kiemelni a ‘Retorika’ tantárgyat, amelyet véleményem szerint bármely szakterületen lehet kamatoztatni, hiszen a megfelelő kommunikációval sok mindent el lehet intézni; a ‘Nyelv és társadalom’ órákat, amelyek során a hallgatók képesek elsajátítani a nyelv különböző funkcióit hogyan lehet hasznosítani a gyakorlatban, a társadalomra viszonyítva; illetve a ‘Nyelvpolitika’ tantárgyat, amely során a hallgatók betekintést nyerhetnek a nyelvek mögött megbújó különböző ideológiákba.
Karpinecz Krisztián
Hallgató (II. RF KMF)
2021.11.02.
Jó napot kívánok! A nevem Karpinecz Krisztián, másodéves MA hallgató vagyok Angol illetve Magyar nyelv és irodalom szakon. Az utóbbi időben az fogalmazódott meg bennem, hogy a filológia tanszéken belül lehetne Fordító – tolmács (magyar – ukrán, vagy akár magyar – angol) szak /képzés. Véleményem szerint lenne rá igény, hiszen több friss diplomás nyelvész inkább fordításra/tolmácsolásra szakosodna minthogy nyelv és irodalom tanárkent képezi magát tovább.
Petrusinec András
Hallgató (II. RF KMF)
2022.02.01.
Kedves tanárok!
Az utóbbi időben sokat töprengtem és szeretném megosztani gondolataim a képzéssel kapcsolatban.
A képzésünkben vannak olyan tantárgyak, amelyek ugyanazokat a témaköröket is érintik. Ilyen például az Ukrán-magyar nyelvi kapcsolatok és az Etnográfia, vagy a Filológiai kutatások módszertana, illetve a Filológiai kutatások szervezése című tárgyak. Ezeket a tárgyakat akár össze is lehetne vonni.
Karpinecz Krisztián
Végzős (II. RF KMF)
2022.02.01.
Jó volna, ha a képzésben nagyobb hangsúlyt kapnának a szépirodalmi és tudományos szövegek létrehozásával és szerkesztésével foglalkozó tantárgyak, illetve ha több idő jutna a gyakorlatokra.
Колесникова Євгенія
Hallgató (II. RF KMF)
2022.06.07.
Надзвичайний університет! Дуже рада, що здобула магістерський ступінь саме тут. Навіть не зважаючи на те що я не з Закарпаття, а до цього вчилась в київському ВИШі, база знань, підтримка і фідбек викладачів не можна порівняти з ЗУІ. Не пошкодувала що вибрала саме цей навчальний заклад.
Balla Dániel
Hallgató (II. RF KMF)
2023.02.10.
A program érdekes és hasznos tantárgyakat foglal magába. Számomra a legérdekesebb szféra a döntéshozatal a számviteli adatok alapján és az üzleti elemzés. A mai könyvelőnek szakmailag felkészültnek és rugalmasnak kell lennie. Ezeknek a képességeknek a fejlesztését segíti a mesterképzési program.
Márkus Noémi
Hallgató (II. RF KMF)
2023.02.21.
A mesterképzési program a nemzetközi számvitelre összpontosul. Számomra fontos, hogy a nyelvi képességeimet érvényesítsem. Egy olyan munkahelyre vágyom, ahol a magyar és angol nyelv tudásomat hasznosnak találják. Viszont értem, hogy a nyelvtudás nem elegendő ahhoz, hogy egy nemzetközi cégnél munkát szerezhessék. Komoly szakmai tudással kell bírnom, ezért választottam a számviteli mester képzési programot.
Tóth Lídia
Hallgató (II. RF KMF)
2023.05.18.
Javaslom, hogy a képzési programba kerüljön be geoinformatikai jellegű tantárgy.
Simon Violetta
Végzős (II. RF KMF)
2023.07.11.
A Nemzetközi számvitel és adóügy képzési programot a tudományágak modern választéka jellemzi, amelyek lehetővé teszik a sikeres karrier építését Ukrajnában és külföldön egyaránt. Életem preferenciái a számviteli és pénzügyi területen történő további elhelyezkedés lehetőségére, valamint a saját vállalkozás szervezésére irányulnak. Ezért is választottam ezt a képzési programot MSc szinten. Érdeklődésemet a tantervben szereplő tantárgyak listája keltette fel, és a lehetőség, hogy saját oktatási pályámat építsem fel olyan tudományágak kiválasztásával, amelyeket érdekesnek és szükségesnek tartok tanulni. Egyetlen kötelező tudományágat sem tudok kiemelni, mert minden, amit a képzési program kínál, a Tudományos kutatás módszertantól a Számvitel szervezésig, az Üzleti adótanácsadáson és a Digitális technológiák a számvitelben és az adózásban át – mind hasznos és fontos számomra! Minden szakmai komponensnek megvan a maga egyedisége. A tantermek technikai felszereltsége is nagyon korszerű. A tanulás során nem csak szakmai ismeretek elsajátítására nyílik lehetőség, hanem informális oktatási tevékenységre is, amely lehetővé teszi a kreativitás, a logikus gondolkodás, a döntési képesség, valamint a nyelvikompetenciák fejlesztését.
Ferku Szilveszter
Hallgató (II. RF KMF)
2023.12.04.
A magyar szakos mesterképzés hallgatójaként párhuzamosan tanulhatok a Főiskola és Miskolci Egyetem által közösen hirdetett kettős (duális) képzésében. Ez véleményem szerint egy remek lehetőség, hiszen a két tanterv jól össze lett hangolva, így a kölcsönös kreditelismerésnek köszönhetően a két képzés teljesítése alig jár plusz teherrel számomra. Mindenkit arra bíztatok, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.
Кордош Ізабелла
Hallgató (II. RF KMF)
2024.02.23.
Освітня програма «Середня освіта (Українська мова і література) для першого (бакалаврського) рівня враховує потреби та тенденції в сучасній освіті, спрямована на підготовку якісних фахівців-педагогів. Я цілком задоволена ставленням викладачів групи забезпечення освітньої програми до студентів, рівнем їхньої професійності тощо. Освітня програма якісна, але у мене є побажання збільшити, при можливості, кількість аудиторних годин на лекційні і практичні заняття з української та зарубіжної літератур. Адже лекції цікаві та корисні з точки зору покращення знань, умінь і компетенцій студентів, але, на мою думку, їх, зважаючи на обсяг матеріалу, замало. Завдяки більшій кількості семінарських/практичних занять ми могли б покращити навики аналізу літературних творів, методики їх викладання тощо, а це є важливим для філологів. Дякую за можливість висловити власну думку.
Попович Наталія
Végzős (II. RF KMF)
2024.02.28.
Освітня програма «Середня освіта (Українська мова і література)» є якісним документом, спрямованим на підготовку висококваліфікованих фахівців-філологів. У ній враховано сучасні потреби ринку праці, мультикультурні аспекти нашого регіону, а передбачені результати навчання мають на меті сформувати освічену та духовно багату особистість, професіонала, який здатний вирішувати складні фахові завдання в галузі освіти, зокрема в закладах загальної середньої освіти з навчанням мовами меншин.
Я задоволена переліком освітніх компонентів, які входять до освітньої програми, та якісною роботою викладачів українського відділення кафедри філології. Однак, на мою думку, доцільно було збільшити кількість аудиторних годин (як лекційних, так і семінарських) з української та зарубіжної літератур. Адже лекції є дуже корисними для поглиблення знань студентів, розставлення необхідних аспектів, проте їх кількість недостатня. А збільшення кількості семінарських занять дозволить краще опанувати вміння і компетенції аналізу художніх творів, розуміння особливостей літературного процесу. Дякую закладу за можливість висловити свою думку та сподіваюся на подальше вдосконалення освітньої програми.
Krisztián Váradi
Végzős (II. RF KMF)
2024.05.09.
I finished the Hungarian language and literature MA course in 2023. I enjoyed studying at the Philology Department because the teachers motivated me to continue my studies in a doctoral school. Subjects like “General linguistics” and “Philological scientific journals” provided me with the necessary knowledge to produce high-quality articles in internationally recognized journals in the sphere of linguistics. Therefore, the MA course was the perfect starting point for my PhD studies. I liked the idea that you could not only learn about languages and literature, but they also trained and motivated you to become an acknowledged researcher which is really important for a scientific degree.
Greba Szabolcs
Hallgató (II. RF KMF)
2024.11.19.
A Magyar nyelv és irodalom mesterképzés képzési programja számos olyan tantárgyat foglal magába, amely az elméleti tudásanyagot a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából közelíti meg. Számomra különösen hasznos volt például A szerkesztés elmélete és gyakorlata című tantárgy. A tantárgy keretein belül ugyanis több olyan lehetőséggel ismerkedhettem meg, ami megkönnyítheti a kiadványszerkesztéssel, illetve a szerkesztőségben folyó tevékenységekkel, mint például a hivatali levelezéssel kapcsolatos munkafolyamatokat. Ezekre az ismeretekre a jelenlegi munkám során is tudok alapozni.