Legyen béke, szabadság, egyetértés! – Soron kívüli közgyűlést tartott a KMPSZ

Az új oktatási törvény hetedik cikkelye miatt tartott soron kívüli közgyűlést a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában október 7-én.

A Kárpátalja.ma hírportál megkeresésére Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke elmondta, hogy a soron kívüli közgyűlésre azért volt szükség, mert október 4-én az ukrán oktatási miniszter vezetésével tartottak egy ülést, melyen a nemzeti kisebbségek oktatásának nyelvét vitatták meg. – Az ülésre egyik kárpátaljai magyar érdekképviseleti szerv sem kapott meghívást, csupán néhány iskola és óvodaigazgató vett részt rajta. Arra a következtetésre jutottak, hogy már az óvodai neveléstől be kell vezetni az ukrán tannyelvet. Ennek kapcsán soron kívüli közgyűlést hívtunk össze, hogy megvitassuk az oktatási törvény elfogadása által keletkezett helyzetet, felsoroljuk álláspontjainkat, s elküldjük azt minden magyar és nemzetközi szervhez kérve, hogy mikor rólunk hoznak döntést, a mi álláspontunkat is vegyék figyelembe – hangsúlyozta a KMPSZ elnöke.

A rendezvény az ukrán és a magyar himnusz eléneklésével kezdődött. Ezt követően a megjelent vendégeket köszöntötték.

Orosz Ildikó beszédében elmondta, hogy a testvériség és a szeretet jegyében közös összefogással a KMPSZ tanévnyitóját a kettézárt faluban, Nagyszelmencen tarthatták szeptember 2-án. Ekkor még nem lehetett érezni, hogy a hatalom nem kíváncsi a kárpátaljai magyarság véleményére. Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy Lilija Hrinevics oktatási miniszter nem jött el egyeztetni a készülő oktatási törvényről a kárpátaljai magyar pedagógusok legitim érdekképviseleti szervével, melynek 2754 tagja van, és amely Ukrajna egyik legrégebben bejegyzett társadalmi szervezete. – Véleményünknek ideje hangot adni itthon, otthon s világszerte mindenhol – fogalmazott Orosz Ildikó, majd kiemelte, hogy a szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye felbontotta az ukrán állam és az Ukrajnában élő nemzetiségek közötti társadalmi szerződést. Továbbá nem vette figyelembe a KMPSZ által küldött javaslatokat, leveleket s a kárpátaljai magyarság 64 ezer szavazópolgárának véleményét, akik aláírásukkal tiltakoztak nyelvhasználati jogaik korlátozása ellen. Az ukrán állam folyamatosan hátrált ki a kisebbségi oktatási rendszer finanszírozásából. Ezt az is alátámasztja, hogy ebben a tanévben Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban 28057 tankönyv hiányzott. – Alkotmányos jogainknak törvényi keretet kérünk – fogalmazta meg Orosz Ildikó. Beszéde végén őseink 1848-ban elhangzott szavait idézte: „Legyen béke, szabadság, egyetértés!”

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, az ország válságot él meg, s ki kell állni, föl kell lépni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság tagjai ne harmadrendű állampolgárok legyenek. Kiemelte, hogy a sztálinizmus korában sem fosztották meg a kisebbségeket attól az alapvető jogtól, hogy megválaszthassák, milyen nyelven taníthassák gyermekeiket.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke szintén kiemelte, hogy nem lehet megfelelő döntést hozni a kárpátaljai kisebbség érdekeiről a helyi érdekképviseleti szervek véleményének kikérése nélkül. Ennek megfelelően nincs más lehetőség, mint küzdeni, és követelni az oktatási törvény 7. cikkelyének módosítását.

A soron kívüli közgyűlésen egyhangúlag megszavazták a KMPSZ nyilatkozatát, melyben kérik, hogy őrizzék meg és biztosítsák a kisebbségi nyelveken történő oktatás és tanulás lehetőségét minden szinten, az államnyelv oktatásának kérdését differenciáltan közelítsék meg, továbbá minden, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdés megoldásába vonják be az érdekelt kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit.

Ezt követően a kárpátaljai történelmi egyházak vezetői Isten áldását kérték a közgyűlésen megfogalmazott célok eléréséhez.

A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma