A magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak beadványa és javaslatai Ukrajna Oktatási törvényének implementációjával, a nemzetiségi iskolák rendszerének megóvásával kapcsolatban

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) nevében fordulunk mindazon felelős szervekhez, hatalmi struktúrákhoz, szervezetekhez, amelyeknek feladata az állampolgárok oktatáshoz való jogának védelme, egyenlő feltételek biztosítása az oktatás valamennyi szintjén. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a magyar tannyelvű oktatási rendszer  működése rendkívül fontos jog, annak megőrzése és megvédése elsődleges feladat. Álláspontunk alapját az képezi, hogy a magyar nyelvű lakosság őshonos Kárpátalján, ezen a területen él immár 1100 éve, történelme, hagyományai, kultúrája, iskolarendszere, vagyis a magyar nyelvű oktatás szorosan összefonódott e vidék életével, annak szerves része. A magyar tannyelvű iskolák pedagógusainak, a magyar szülőknek a közössége felelősséggel viseltetik gyermekeik, tanítványaik megfelelő és eredményes oktatásának ügye iránt, mindent megtesz, hogy a felnövekvő nemzedékek képesek legyenek megvalósítani terveiket szülőföldjükön, eredményes lehessen integrációjuk az ukrán társadalomba.

A nemzetiségi oktatási-nevelési folyamat sokoldalú és szakszerű elemzésének, az ukrán nyelv oktatása terén kialakult helyzet megértésének szükségessége, az új oktatási törvény, annak 7. cikkelye implementálása körül keletkezett vita készteti a mi pedagógusközösségünket saját álláspontunk és javaslataink megfogalmazására.

1. A nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvű oktatás szűkítésének indokaként a magyar iskolák végzősei által a külső független tesztelésen elért vizsgaeredményekre hivatkoznak. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az ukrán nyelvből tett független vizsga nem alkalmas a végzősök nyelvi kompetenciáinak mérésére azon a területen, amelyre a szakminisztérium hivatkozik az ukrán társadalomba való integrációjuk kapcsán. Ez egyértelműen kiderül a vizsgadolgozatok követelményrendszerének a leírásából. A független tesztvizsga elsősorban azon végzősök tudásának mérésére alkalmas, akik ukrán filológián szeretnék folytatni tanulmányaikat.
2. A nemzetiségi iskolák képviselőinek, a helyi és megyei, nemzetközi társadalmi szervezetek több száz beadványának hatására az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium vitákat kezdeményezett, terveket készített, amelyek a teljesen ukrán nyelvű oktatásra való áttérés lépcsőfokait deklarálják. Sajnálatos, hogy a tantárgyak nem anyanyelven való tanításának erőszakos bevezetésén kívül se koncepciót, se tantárgyi programot nem terjesztettek elő az ukrán nyelv más alapokon történő oktatását illetően, ahogyan az ukrán nyelvi kompetencia mérésével kapcsolatban sem a nemzetiségi iskolák végzőseinél, akiknek az ukrán nem anyanyelvük. Éppen ezért a kisebbségi anyanyelvű végzősök ukrán nyelvtudásának mérése azon módszerekkel, amelyeket azok számára dolgoztak ki, akiknek az anyanyelve, vagyis első nyelve az ukrán, a pedagógia legfontosabb elvének, az esélyegyenlőségnek a sérülését vonja maga után. Úgyszintén meghiúsul a felsőoktatásba való bejutást biztosító esélyegyenlőség is, amelyet Ukrajna a bolognai rendszerhez való csatlakozáskor felvállalt.
3. Az államnyelvoktatás eredményességének javításához elengedhetetlen az állami finanszírozás biztosítása, olyan tantervek, módszerek kidolgozása, bevezetése, amelyek garantálják annak megfelelő elsajátítását. Ezeknek a hiánya teljesen meghiúsítja az államnyelv jobb elsajátításának reményét. Továbbra is fontos kérdés, létezik-e költségvetés, vannak-e elkülönített pénzforrások, amelyek garantálnák a fent megnevezett célok megvalósítását. Nemcsak a szakszótárak és iskolai szótárak kiadásáról van szó (amelyeket mind a mai napig nem biztosított a minisztérium), hanem a megfelelő tanterveknek, tankönyveknek a kiadásáról, a tanárok megfelelő szakmai átképzéséről.
4. Az államnyelv ismerete szükséges, de egyáltalán nem elégséges feltétel a nemzetiségi iskolák végzősei számára az ukrán társadalom különböző rétegeibe való integrációhoz. Azon tantárgyak nem elégséges, nem minőségi elsajátítása, amelyeket az iskolákban nem anyanyelven tanítanak, előbb-utóbb az adott tantárgy elsajátításának alacsony színvonalához vezet, és ez végezetül a nemzetiségi iskolák rendszerének megszűnését vonja maga után, amely a nemzeti identitás, kultúra, hagyományőrzés letéteményese.

A fentebbieket figyelembe véve a KMPSZ a következők megvalósítását tartja fontosnak:

1. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma a továbbiakban is köteles garantálni a nemzetiségi iskolák létezéséhez és fenntartásához szükséges jogokat, akárcsak az ukrán tannyelvűekét, és nem szűkítheti a már meglévő jogokat. Ebből következően, a Velencei Bizottság javaslataival összhangban változtatásokat kell eszközölni az oktatási törvényben, különös tekintettel annak 7. cikkelyében, hiszen ezen törvény az alapja a többi jövőbeli ágazati oktatási törvényeknek. Az oktatási törvény 7. cikkelye ellentmond Ukrajna Alkotmányának, tehát törvényellenes, ezért annak bevezetését le kell állítani, míg a kérdés nem rendeződik, a megoldásnak pedig párbeszéden kell alapulnia, a nemzeti kisebbségek javaslatait figyelembe véve.
2. A törvény 7. cikkelyének megváltoztatásáig be kell vezetni a nemzetiségi iskolákban az ukrán nyelv új alapon történő oktatását. A nemzetiségi iskolákban az ukrán nyelvet idegen nyelvként, azaz nemzetközi tudományos szakkifejezéssel élve, második nyelv módszertana alapján kell oktatni, megfelelő közismereti szabványrendszer, illetve maga a szakminisztérium által jóváhagyott komplex program szerint, amely az európai nyelvek ismeretének különböző szintek szerinti besorolását alkalmazza: A1 – kezdő szint, A2 – alapszint, B1 – középszint.(Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának rendelete, 2014. 06. 24. № 750, https://old.mon.gov.ua/ua/activity/education/1410876247/). Ismeretes, hogy ezen okiratok tudományos-módszertani értékelését elvégezte az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézete, Nyelvismereti Intézete, Ukrajna Pedagógiai Tudományos Nemzeti Akadémiája. Az ukrán nyelv idegen nyelvként/második nyelvként való oktatása új elméleti és gyakorlati módszereket és a nyelvi jelenségek megfelelő értelmezését kívánja. Az említett közismereti szabványrendszer kell legyen az alapja az ukrán nyelv mint második/idegen nyelv elsajátítása feltétel- és követelményrendszerének, ami biztosíthatja az egyén kommunikációs szükségleteit a társadalmi, oktatási, tudományos, szociális, kulturális szférákban. Az európai országok tapasztalata alapján a KMPSZ a következő szinteken képzeli el a nemzetiségi iskolák ukránnyelv-oktatásának a megvalósíthatóságát:

• az elemi iskola végére – A1 – kezdő szint
• az általános iskola végére – A2 – alapfok
• a középiskola végére – B1 – középfok

3. Az ukrán nyelv tanításának ezen koncepció szerinti oktatása változtatásokat követel meg a nemzetiségi iskolák végzőseinek független vizsgaközpontokban történő felmérésében is. A nemzetiségi iskolák végzőseinek tudásszintjét ezen szintek alapján kell mérni. Ezek mellett a nemzetiségi iskolák végzőseinek elidegeníthetetlen joga kell legyen az anyanyelvből és irodalomból való érettségi vizsga az államnyelvvel azonos feltételek mellett, azaz a független tesztközpontok által szervezett vizsgarendszerben, és annak eredményét figyelembe kell venni a felsőoktatásba való bejutáskor.
4. Az állam köteles anyagilag finanszírozni a nemzetiségek jogainak biztosítását az önazonosság megőrzéséhez. Ennek megfelelően a nemzetiségi iskolák kötelező tantárgyai közé (melyeket az állam finanszíroz) fel kell venni:

• 5. osztályban a magyar népismeretet,
• 6. osztályban a magyar környezetismeretet,
• 7–9. osztályokban a magyar nép történelmét.
• Az identitás alakulására ható tantárgyak tantervi programjának összeállításakor, mint például a művészet, az ének-zene stb., a tantervek és követelményrendszer része legyen a magyar nemzeti örökség ismertetése.

5. A tantárgyak minőségi elsajátításának alapvető eszköze az anyanyelv. Az anyanyelv oktatása, illetve néhány tantárgy anyanyelven való oktatása még nem nemzetiségi iskola. Az állam köteles finanszírozni a valóban nemzetiségi tannyelvű iskolákat az oktatás minden szintjén. Ukrajna nemzetiségei számára az esélyegyenlőség elengedhetetlen feltételei a következők:

• Biztosítani kell a tankönyvek minőségi fordítását, időben történő megjelentetését.
• Biztosítani kell a módszertani, didaktika anyagok minőségi fordítását és megjelentetését a nemzetiségi iskolák számára, hasonlóan az ukrán nyelvű iskolákhoz.
• Biztosítani kell a független vizsgatesztek minőségi magyar nyelvű fordítását.
• Tegyék lehetővé a Magyarországon használatos tantervek, tankönyvek adaptálását magyar nyelvből és irodalomból, mint azt az Ungvár városában működő szlovák iskola teszi Szlovákiából.
• Az iskolai dokumentációt, iratokat és a bizonyítványokat az iskola tannyelvének megfelelően állítsák ki.

A KMPSZ, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a magyar társadalmi szervezetek készek a konstruktív együttműködésre, megfelelő szakembereket delegálására a koncepciók, tantervek megvitatásának, kidolgozásának céljából, hogy megmaradjanak és működjenek nemzetiségi iskoláink az oktatási-nevelési rendszer minden szintjén.

Beregszász, 2018. 02. 22.

A KMPSZ elnöke: Orosz Ildikó