Nyílt nap a határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítésért

2025. január 1-én vette kezdetét a HUSKROUA Language APL Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben nemzetközi együttműködési projekt, melyben társpartner a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA). A projekt elsődleges célja a nyelvi sokszínűség kialakítása és fejlesztése a magyar–szlovák–ukrán–román határ mentén. A szervezők augusztus 27-én, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán nyílt nap keretein belül ismertették eddig elért eredményeiket.

A jelenlévőket Tóth Tünde, a KMF JA igazgatója köszöntötte, majd bemutatta a résztvevőket, valamint ismertette a nap programját.

„A nyelvi akadálymentesítés arról szól, hogy egyenlő lehetőségeket és esélyeket kínáljunk az embereknek arra, hogy élhessenek a jogaikkal. Hozzájárulunk a társadalom demokratizálódásához, hiszen egyenlő jogokat és lehetőségeket próbálunk biztosítani mindenkinek, valamint segítünk Ukrajnának abban, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak, amelyeket az Európa Tanáccsal szemben bizonyos nemzetközi egyezmények ratifikálásakor magára vállalt, illetve hogy az európai uniós csatlakozási feltételeknek maradéktalanul eleget tudjunk tenni a kisebbségek nyelvi és nemzetiségi jogainak biztosítása területén”

– emelte ki Csernicskó István, főiskolánk rektora.

Seszták Oszkár, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: Ukrajna függetlenné válása óta több nyelvpolitikai és kisebbségpolitikai célt fogalmazott meg, amelyek kihívások elé állították az itt élőket.

„Bízom abban, hogy ez a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvi sokszínűség ne akadály, hanem érték legyen, és hogy a kisebbségi közösségek ne csak papíron, hanem a mindennapokban is élni tudjanak jogaikkal”

– tette hozzá.

A köszöntőket követően elsőként Egri Anett, a Fundaţia Identitás Alapítvány munkatársa számolt be a projekt romániai vonatkozásáról.

Őt követte Csernicskó István, aki a projekt ukrajnai, kárpátaljai részét ismertette, bemutatva a Nyelvhasználati kézikönyv (Ukrajna) című kiadványt is. Előadásában a rektor úr Ukrajna hatályos törvényeire hívja fel a figyelmet, melyek értelmében Ukrajna kötelezettséget vállalt többek között arra is, hogy elősegíti és támogatja a kisebbségi nyelvek önkormányzatokban való használatát is, az állam biztosítja a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek és a közigazgatási hatóságok közötti kisebbségi nyelv használatát, Ukrajna vállalta, hogy a helyi testületek dokumentumait a kisebbségi nyelveken is közzétehetik, vagy a helyi testületek közgyűlési vitájában a kisebbségi nyelv használható, vagy hogy a helyneveknél a regionális kisebbségi nyelveken a hagyományos formákat fogják használni, sőt még azt is vállalta, hogy a kisebbségi nyelvek használatának területein a regionális vagy kisebbségi nyelvet ismerő köztisztviselőket neveznek ki annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hivatali ügyintézésre a kisebbségek számára saját nyelvükön. Azonban fontos az, hogy ezeknek a jogoknak az érvényesítése akkor lehetséges, hogyha erről a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozatot fogad el. Tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása, amelyeket a kisebbségi törvény felsorolt, nem automatikus, hanem a helyi önkormányzatnak itt felelőssége és feladata van. Mégpedig az a feladata és felelőssége, hogy olyan határozatot fogadjon el, amelyben rögzíti azt, hogy az adott önkormányzat területén a kisebbségi nyelv milyen mértékben és hogyan használható.

„Ennek a projektnek a kulcsszavaiként megfogalmazható az, hogy tudás plusz jogérvényesítés – egyenlő jogok gyakorlata. Az akadálymentesítés a mi esetünkben erről szól”

– mondta.

Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője ennek a kárpátaljai projektnek a gazdasági vonalát ismertette, azt, hogy miként jelennek meg a kétnyelvű feliratok a szolgáltatóegységek arculatában, valamint hogy a két- vagy többnyelvű információ több potenciális vásárlót eredményez.

Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója a projekt kisvárdai részét mutatta be, többek között azt, hogy a helyi kiszolgálóegységek információs tábláin ukrán feliratok jelentek meg, valamint az orosz–ukrán háború következtében kimenekültek részére elindult a magyar mint idegen nyelv képzés.

Vaszilecsko Anatolij ungvári ügyvéd arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy mennyire fontos egy-egy tolmács bevonása a büntetőjogi és a közigazgatási eljárások során, valamint arról, miként tudunk élni ezzel a jogunkkal, s hogy milyen fontos lenne szakképzett tolmácsokat foglalkoztatni a hivatali eljárások során.

„Azt mondják, hogy az elénk állított akadályok közül azok a legveszélyesebbek, amelyek bennünk vannak. Azt hiszem, a határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben projekt pont azokat a belső görcsöket, meggyőződéseket és ellenállást kívánja feloldani, ami a közéletben található. Sok sikert kívánok ehhez a projektben résztvevőknek!”

– mondta Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja.

Végezetül Orosz Ildikó, főiskolánk elnöke kiemelte, hogy ez a projekt olyan dolgokra világít rá, melyeket meg kell tennünk annak érdekében, hogy valóban egymás mellett tudjunk élni, és egymással is tudjunk beszélni.

„Törvény adta lehetőségeink vannak, és ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Ez a projekt pedig ahhoz járul házzá, hogy az eddigi negatív tendenciák megforduljanak, hogy ezt a nyelvi akadályt mentesítsük, és hogy az egymás mellett élő szomszédok egymásra ne idegenként nézzenek”

– tette hozzá.

A projektet az Európai Unió az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program 2021-2027 keretében támogatja.

Kurmay Anita