Orosz Ildikó beszámolója a Magyar–Ukrán Oktatási Munkacsoport negyedik üléséről

Budapesten került sor a Magyar-Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport negyedik ülésére, amelyen a kárpátaljai magyarság jogainak rendezéséről és az ukrajnai menekültekről esett szó. A magyar delegációt Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) elnöke, Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság kárpátaljai osztályának főosztályvezetője, Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője, Grexa Liliána, az Ukrán Nemzetiségi Parlamenti Szószólója, az ukrán delegációt Jevhen Kudriavec és Andrij Sztaskiv ukrán oktatási miniszterhelyettesek, Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke, Marianna Maruszinec, a Megyei Állami Közigazgatás oktatási főosztályának vezetője, Orosz Ildikó, az oktatási bizottság és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke képviselte. A munkacsoport ülésének legfőbb témáit Orosz Ildikó összegezte.

Az elnökasszony kiemelte, a munkacsoport egyik fő feladata a harmadik ülés jegyzőkönyve eredményeinek kiértékelése volt. Pozitívan értékelte annak a tantervnek az előrehaladását, mely megfelel az ukrán követelményrendszernek és emellett segíti a magyar identitás megőrzését. Hozzátette továbbá, maradtak nyitott kérdések is, mint például, hogy lehessen magyar nyelven is letenni a multidiszciplináris tesztet.

 „Főiskolánk új kérdésként vette fel, hogy az intézmény nemzetközi akkreditációs tanúsítványt kapott, melyet Ukrajnában még nem ismertek el. Erre azt a választ kaptuk, hogy azért nem ismerték el, mert még nincs az elismerés rendjéről szóló döntés”

– mondta.

Orosz Ildikó kifejtette továbbá, hogy a munkacsoport másik fő feladataként tájékozódtak a magyarországi kisebbségek oktatási jogi helyzetéről, valamint találkozhattak a Budapesten élő ukrán kisebbség képviselőivel, akik az ottani oktatási helyzetről számoltak be.

„Miután Volodimir Zelenszkij elnök kárpátaljai útja során hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindent megad az itt élő kisebbségnek, amelyet az ukrán kisebbség megkap Magyarországon, úgy vélem nagy feladat áll Ukrajna előtt, hogy utolérje Magyarországot a kisebbségi jogok biztosítása terén, de lehetetlen soha nincs”

– emelte ki.

Magyarország kormánya ugyanis kimondja, hogy melyek azok az államalkotó kisebbségek, melyeket a parlament elismer. Ennek jogalapja az, hogy a száz évvel azelőtti népszámláláskor milyen kisebbségek éltek az országban. Ennek fényében a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvény elismeri, hogy az ukrán etnikai csoport Magyarországon nemzeti kisebbség. Ezen felül a kisebbségek saját kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre, ezen önkormányzatok pedig országos szervezetté nőhetik ki magukat, valamint ezen önkormányzatoknak van joguk a parlamenti választások idején saját listát állítani, valamint delegálni a parlamentbe szószólót.

Orosz Ildikó hozzá tette, hogy a munkacsoport megismerkedett azzal, hogyan lehet nemzetiségi iskolát alapítani Magyarországon, s ezeknek milyen formái vannak. Magyarországon létrehozhatnak nemzetiségi iskolákat a kisebbségi önkormányzatok is, melynek fenntartását az állam biztosítja. A nemzetiségi iskoláknak négy típusa ismert Magyarországon:

  1. Nemzetiségi teljes körű iskola – ahol a magyar nyelven és irodalmon, valamint az idegen nyelveken kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a gyerekek. Kötelező érettségi vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és az anyanyelvükből, melyet Magyarországon nyelvvizsgaként is elfogadnak.
  2. Kéttannyelvű iskola – ahol bizonyos tantárgyakat magyarul oktatnak, bizonyos tantárgyakat a kisebbségek nyelvén. Kötelező érettségi vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és az anyanyelvükből, melyet Magyarországon nyelvvizsgaként is elfogadnak
  3. Nyelvoktató iskola – ahol heti 5 óraszámban oktatják a kisebbség nyelvét, valamint kötelezően a kisebbség népismeretét.
  4. Vasárnapi iskola – ahol a gyerekeknek délután vagy szombatonként oktatják a népi kultúrát, népismeretet.

„A megbeszélésen jelen volt a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola igazgatója is, aki elmondta, hogy ők emelt óraszámban oktatják a népismeretet a gyerekeknek”

– mondta az elnök asszony.

Orosz Ildikó a munkacsoport ülését nagyon hasznosnak értékelte, hisz sok olyan kérdésre rávilágított, amelyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017 óta kér, és amelyek továbbra is nyitott kérdések, amelyen dolgozni érdemes.

„Nem kérünk mást, mint ami 2017 előtt adott volt számunkra, hogy biztosítsák a nemzetiségi iskolák státuszát, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget a felsőoktatásba felvételizők számára, biztosítsák a kisebbség nyelvére leforított tankönyveket, hogy legyen szabad választás a különböző tannyelvű iskolák között, vagyis, hogy maradjanak meg a magyar iskolák, hogy lehessen magyar nyelvből és irodalomból érettségi vizsgát tenni, de lehessen magyar mint idegen nyelvből is, ne csak angolból vagy németből, hogy továbbra is oktathassuk a hon- és népismeretet, valamint a magyar nép történetét, hogy egyforma feltételek legyenek a továbbtanulás terén”

– összegezte Orosz Ildikó.

Kurmay Anita

  „Ismerd meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát!” – Idegenvezetésen főiskolánk első évfolyamos hallgatói Tanévkezdés a P. Frangepán Katalin Gimnáziumban