Orosz Ildikó beszéde a Rákóczi-főiskola diplomaátadó ünnepségén

Tisztelt Egyházi és világi méltóságok!
Kedves vendégek, kollégák, szülők, végzős diákok!

A mai nap ünnep a főiskolán, a főiskola friss diplomásainak ünnepe. Mi az ünnep? Az a pillanat, amelyben egyszerre látjuk a múltat és látni véljük a jövőt, vagy legalább is azt, amit a jövőről vizionálunk, elképzelünk. Mindenki gondolata e kettő körül járt ma is. Azok, akik hangosan kimondták, már mindent elmondtak, így nekem csak rá kell segítenem erre egy útravalóval, ami segíthet az induláskor esetleg abban, hogy ne térjetek le az útról. A segítséget én nem saját magamtól, hanem mások bölcsességében, gondolataiban találtam meg, amit most megosztok önökkel.

Az élet lehetőségeinek meglátásához és az élet problémáinak megoldásához tisztánlátásra, világos felismerésre van szükség. Ez segít meglátni, amit mások nem látnak, kitölteni a puzzle hiányzó darabkáját, és eljutni a dolgok mélyére. Ezt igyekeztünk önöknek megtanítani, vagy legalább is arra törekedtünk, hogy ezt megértsék. Ha látják a probléma gyökerét, akkor sokkal nagyobb esély van annak megoldására, különösen ha azon a területen mozognak, amire Istentől kaptak hivatást. Remélem ezt megtalálják, megérzik, mi az önök Isten általi hivatása, mit bízott önökre a mindenható.

Amennyiben megtalálta a hivatását, folyamatosan keresse a lehetőséget, ne várja, hogy a lehetőség kopogtasson! A lehetőség ritkán kopogtat, maguknak kell keresni. Mérje fel az eszközeit, tehetségét, erejét és erőforrásait. Ha így tesz, képet kap a lehetőségeiről és tisztán fogja látni helyzetét.

Egy dolog észrevenni a lehetőséget, egy másik megragadni azt. Még a helyes döntés is rossz, ha azt későn hozzák meg, olvashatjuk egyik nagy gazdasági cég sikeres vezetőjének visszaemlékezésében. És eddig életem tapasztalatai alapján csak megerősíteni tudom mindezt. A kezdeményezők nem várják, hogy ösztönözzék őket, ők a motorjai a felvállalt ügynek, ami azzal is jár, hogy kilépnek a komfortzónájukból, és akár kudarcok is érhetik őket. Kudarcok esetén viszont nem szabad letenni terveikről, tanulni kell belőlük és tovább haladni. Legyenek tisztában azzal is, hogy minél nagyobb a lehetőség önökben, annál nagyobb az esélyük a kudarcra. De ahogy Robert Kennedy mondta: „Csak azok érhetnek el nagyot, akik mernek nagy kudarcot vállalni”.

Mindenhez, amit el akarunk érni az életben, hittel teli szándék és cselekvés szükséges. Theodore Roosevelt szerint: „Nem tettem semmi nagyot vagy kiemelkedőt, kivéve talán egy dolgot: mindig megteszem, amiről hiszem, hogy meg kell tenni. Ha pedig valamiről eldöntöm, hogy megteszem, akkor rögtön cselekvésbe is fogok!”

A cselekvéshez, pláne, ha kudarccal is járhat, bátorságra van szükség. Winston Churchill szerint: „A bátorságot joggal tekintik a legértékesebb emberi tulajdonságnak, mert ez a tulajdonság garantálja az összes többit”.

Összefoglalva e sok nagy elme és magasra jutott személyiség üzeneteit, azt kívánom, hogy találják meg az Isten általi elhivatásukat, lássák meg annak megvalósításához a lehetőségeket, majd ragadják meg a pillanatot és legyen bátorságuk megcselekedni, amit meg kell a céljuk eléréséhez még akkor is, ha időnként ez kudarccal jár.

Mindez biztos megvalósul, mert aki hisz és hívő ember, tudja, hogy Isten mindig velünk van, és ahogy Rákóczi is vallotta:

„Az Isten a jó ügyet nem hagyja el”.

De a jó ügy mellett, önök előtt most a legnagyobb feladat az, hogy az életet helyesen éljék meg és legyen az teljes. A mindenható áldását kívánom ehhez Önöknek.